A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által megvalósított, a hazai közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, minőségének fejlesztését célul tűző projektről Vitályos Eszter elmondta, nemzetközi együttműködés keretében horvát, román, szerb és szlovák partnerszervezetekkel azt vizsgálták, hogyan valósul meg a gyakorlatban az ésszerű alkalmazkodás elve. Ez az alkalmazkodás azokat az elengedhetetlen és megfelelő változtatásokat jelenti – például a munka világában –, amelyek nem jelentenek indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élők alapvető emberi jogainak gyakorlását.
Magyarországon a 2006-ban ratifikált, a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében az ésszerű alkalmazkodás elmulasztása diszkriminációnak minősül – mondta Vitályos Eszter, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy hosszú út van még az ország előtt, amíg ez az alapjog a mindennapokban is maradéktalanul megvalósul.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a kormány partnerségi megállapodásban is rögzített célja a hazai közszolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése, amit az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló olyan projektek is szolgálnak, mint a MEOSZ-é.
Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára jelezte, egy 2016-os adat szerint 480 ezer fogyatékossággal élő van Magyarországon, s csaknem felük mozgáskorlátozott. Nem mindegy, hogy egy ekkora társadalmi csoport milyen szociális és egészségügyi körülmények között él és hogyan tud bekapcsolódni a munka és oktatás világába – tette hozzá.
Kitért arra, hogy fontos jogfejlesztési lépések történtek 2012-ben és 2013-ban, egyebek mellett módosult az országos településrendezési és építési rendelet, amely előírta a középületek külső és belső akadálymentesítését. Ennek értelmében a bíróságok és más középületeket is akadálymentesítettek lettek az elmúlt években: 144 bírósági épületből 138 akadálymentes.
