Értékszűrővel kell felvértezni a diákokat

A hazafias nevelés erősítésével nem az a cél, hogy katonákat neveljünk a gyerekekből, hanem hogy kialakítsuk bennük a szülőföldjük iránti kötődést és tiszteletet, amelyre a cselekvő, tevékeny törődés építhető – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Simicskó István kormánybiztos. Szerinte a hazafias érzésvilág kialakításához nem kötelező honvédelmi órákra van szükség az iskolákban, sokkal inkább arra, hogy a diákok megismerhessék a nemzeti értékeket, a történelmi emlékhelyeket, a hungarikumokat, halljanak a Nobel-díjasaink, olimpikonjaink sikereiről. A hazafiság erősítését szolgáló elemek a Nemzeti alaptanterv átalakításával rendszerszinten épülnek be a köznevelésbe a következő tanévtől, hogy a tanulókban kialakulhasson: jó érzés magyarnak lenni.

A kormánybiztos szerint fontos a pozitív példa Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Hamarosan elfogadja a kormány a hazafias és honvédelmi nevelés stratégiáját, így elindulhat a koncepcióhoz kapcsolódó cselekvési terv megvalósítása. Simicskó István kormánybiztos tájékoztatása szerint egyetemi vezetőkkel, minisztériumi szakértőkkel együttműködve megkezdődnek a szükséges tankönyvfejlesztések, emellett pedagó­giai kézikönyvek, oktatási segédletek is készülnek, és új pedagógus-továbbképzésekre is szükség van ahhoz, hogy a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú hazafias szemlélet átszője a köznevelést.

– Minden korban, de különösen napjainkban kiemelten fontos a gyerekek számára az érzelmi intelligencia kialakítása, aminek a központjában a szülőföld iránti kötődés áll. A globalizációval járó egységesedési folyamatok és a hihetetlen ütemű technoló­giai fejlődés nagy kihívásokat és gyors átala­kulásokat hoz, ezért nem mindegy, hogy a gyermekeink fel vannak-e vértezve azzal az értékszűrővel, amivel ezeket a kihívásokat kezelni tudják. Ha egészséges patriotizmus van a szívükben, ismerik saját közösségük értékeit, nemzetük vívmányait, akkor nem válnak kiszolgáltatottá. Ezért van szükség az oktatásban is arra, hogy a hazáját szerető, ezáltal a hazájáért tenni kész fiatalokat neveljünk, akik modern és versenyképes tudással felvértezve, közösségben gondolkodva, emocionális érettséggel képesek helytállni – hangsúlyozta a kormánybiztos, kiemelve: az identitáskeresés célja nem az egymással való szembenállás, mert az egészséges patriotizmus sohasem lehet soviniszta, rasszista vagy kirekesztő, sőt képes elfogadni és tisztelni más nemzetek értékeit, teljesítményét is.

Simicskó István szerint a pedagógiai munka fontos részének kell lennie a pozitív példák megismertetésének, hogy a diákokban kialakuljon: jó érzés magyarnak lenni. – Szeretnénk megerősíteni a honvédelmi kötelességtudatot, de szó sincs arról, hogy fegyveres harcra készítenénk fel a diákokat. Ez nem honvédelmi kiképzés, nem katonákat akarunk nevelni. És bár a honvédelmi alapismeretek jelenleg is választható érettségi tantárgy, nem gondoljuk, hogy a hazafias neveléshez mindenáron önálló tantárgyra van szükség. Sokkal fontosabb, hogy az órákon rendszeresen szó essen olyan értékekről, mint a becsület, a bajtársiasság, a bátorság, az önfegyelem vagy éppen a hűség.

A kormánybiztos szerint fontos a pozitív példa
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A fizika- vagy a biológiaórán például be lehet mutatni a gyerekeknek a Nobel-díjas magyar tudósokat, testnevelésórán a 177 aranyérmes olimpikonunkat, akikre büszkék lehetünk. De ismerjék meg a hungarikumokat, a népszokásokat, a magyar kutyafajtákat, a népművészetet, ápolják a hagyományokat és méltó módon éljék meg a nemzeti ünnepeket is! Lényeges azonban, hogy mindez ne pluszteherként, kötelező tanulnivalóként jelenjen meg, hanem a gyerekek számára is izgalmas, érdekes módon. Osztálykirándulások során érdemes felkeresni a történelmi emlékhelyeket vagy feldolgozhatják a történelmi eseményeket interaktív, újszerű módon, mondjuk úgy, hogy vi­deós animációt készítenek egy-egy csatáról. Ha mindez észrevétlenül beépül az iskolai életbe, akkor szerintem elérhetjük, hogy a tanulók ne csak kívülről tudják a Himnuszt, hanem értsék is azt – hangsúlyozta a politikus.

Hozzátette: a szemléletformálást szolgálják a nagy népszerűségnek örvendő honvédelmi táborok is, a harmadik éve futó kadétprogram sikerén felbuzdulva pedig országszerte több kadétiskola létrehozásán is gondolkodnak, továbbá tervezik megalapítani a Fiatalok a hazáért díjat is, amelyet azok a tanulók nyerhetnének el, akik cselekvő módon tesznek a hazájukért. A hazafias és honvédelmi nevelés intézkedéseit összefoglaló Szemere Miklós-programban általános iskolásoknak szóló országos vetélkedősorozatot is elindítanának az idén. Az intézkedések finanszírozása az újonnan létrehozott Szemere Miklós Alapítványon keresztül történne.

A leendő Honvédelmi Sportközpontokról Simicskó István kiemelte: az első öt beruházás közbeszerzése (Újfehértó, Balassagyarmat, Szarvas, Szigetvár és Baja városában) már lezajlott, ezt követően pedig minden megyében, majd pedig előbb-utóbb járásonként is létrehoznak egy központot.

– A sportközpontok nemcsak a diákokat várják, hanem a sportlövészet, a technikai sportok vagy a küzdősportok iránt érdeklődő felnőtteket is, egyúttal közösségi helyként, találkozási pontként is szolgálnak, ahol akár a tűzoltók, a polgárőrök is gyakorlatozhatnak. Mindennek védelmi, nemzetbiztonsági jelentősége is van, hiszen ha az állam lehetővé teszi, hogy az ilyen időtöltés iránt fogékony emberek szabályozott keretek között megélhessék ezen igényeiket, akkor nem alakulnak ki pártalapú félkatonai szervezetek – húzta alá Simicskó István kormánybiztos, aki szerint az iskolában elkezdett szemléletformálás egy évtizeden belül már látható eredményeket hozhat.