A hatékony válságkezelést akadályozza az ellenzék

Az Alapjogokért Központ (AK) szerint a koronavírus-járvánnyal szembeni válságkezelés ellen követ el merényletet az ellenzék, ha akadályozza a járvány elleni törvényjavaslat gyors elfogadását.

A jogi elemző intézet közösségi oldalán hétfőn publikált írásos tájékoztató szerint az ellenzék célja a koronavírus elleni törvényjavaslat gyors elfogadásának akadályozása. Ezzel annyit tudnak elérni, hogy egyes, eddig meghozott veszélyhelyzeti intézkedések hatályukat veszthetik – vélekedtek.

Az AK leszögezte ugyanakkor, hogy az ellenzék az nem tudja megakadályozni, hogy legkésőbb március 31-én elfogadják a javaslatot, és azt sem, hogy a veszélyhelyzet továbbra is fennmaradjon, ugyanis az nem az Országgyűlés kompetenciája.

Emlékeztettek, hétfő délután szavaz az Országgyűlés arról, hogy a törvényjavaslatot házszabálytól eltéréssel tárgyalják-e; az ehhez szükséges, a parlamenti képviselők négyötödét kitevő szavazatarány azért volna fontos, hogy már kedden elfogadhassa az Országgyűlés a javaslatot.

Ismertették: ha az ellenzéki képviselők nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor a javaslat sürgős tárgyalását lehet kérni, így március 31-én fogadhatják el azt; a javaslat elfogadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata kell. Ez utóbbi a kormánytöbbség rendelkezésére áll, a négyötöd azonban nem, tehát az ellenzék szavazatai csak a házszabálytól eltéréshez, a minél gyorsabb elfogadáshoz lennének szükségesek – tették hozzá.

Az AK közlése szerint fontos tudni: a javaslat megerősítené a kormány eddig meghozott rendkívüli intézkedéseit, felhatalmazná a kabinetet, hogy azok hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa. A kormány rendeletével kihirdette a veszélyhelyzetet, majd további rendeletekkel rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött. Utóbbi intézkedések azonban csak 15 napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

Ugyanakkor – hangsúlyozta az AK – a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet és a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó egyéb rendeletek „nem osztják egymás sorsát”. A veszélyhelyzetet elrendelő kormányrendeletnek nincs „határideje”, annak megszüntetése a kormány kizárólagos joga; az arra épülő további, rendkívüli intézkedéseket bevezető kormányrendeletekre vonatkozik a 15 napos szabály.

Az alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély esetén csak és kizárólag a kormány hirdetheti ki és a kabinet jogosult megszüntetni.

Az AK felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítsák.

Erről úgy fogalmaztak: a veszélyhelyzet meghosszabbítása, pláne Országgyűlés általi meghosszabbítása azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem – és előbbiekre is csak a kormány jogosult.

A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, amelyekből eddig öt született.

Hozzátették, amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést, és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, ezen rendeletek intézkedései tekintetében egy párnapos lyuk keletkezik. Erre megoldásként említi a közlemény, hogy a kormány vagy bevárja a törvényjavaslat felhatalmazását és arra alapozva új, a lejártakhoz hasonló tartalmú rendeleteket ad ki, vagy a rendeletek lejártának fordulónapjával szintén új, azonos tartalmú rendeleteket ad ki. Ezt ugyanis az alaptörvény egyáltalán nem tiltja – hívták fel a figyelmet.

Az Alapjogokért Központ szerint az ellenzék egyetlen célja jelenleg, hogy a felhatalmazási törvényjavaslat elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa veszélybe kerül. A javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak nyolc nappal eltolni – összegeztek.