Az alaptörvény szerint a veszélyhelyzetet tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély esetén csak és kizárólag a kormány hirdetheti ki és a kabinet jogosult megszüntetni.
Az AK felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban elterjedt az a félreértés a törvényjavaslat kapcsán, hogy az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítsák.
Erről úgy fogalmaztak: a veszélyhelyzet meghosszabbítása, pláne Országgyűlés általi meghosszabbítása azonban fogalmilag kizárt, a veszélyhelyzetet csak kihirdetni és megszüntetni lehet, meghosszabbítani nem – és előbbiekre is csak a kormány jogosult.
A veszélyhelyzetet kihirdető rendelettől élesen elválnak a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeletek, amelyekből eddig öt született.
Hozzátették, amennyiben az ellenzék nem szavazza meg a házszabálytól eltérést, és a törvényjavaslat elfogadására csak március 31-én kerülhet sor, ezen rendeletek intézkedései tekintetében egy párnapos lyuk keletkezik. Erre megoldásként említi a közlemény, hogy a kormány vagy bevárja a törvényjavaslat felhatalmazását és arra alapozva új, a lejártakhoz hasonló tartalmú rendeleteket ad ki, vagy a rendeletek lejártának fordulónapjával szintén új, azonos tartalmú rendeleteket ad ki. Ezt ugyanis az alaptörvény egyáltalán nem tiltja – hívták fel a figyelmet.
Az Alapjogokért Központ szerint az ellenzék egyetlen célja jelenleg, hogy a felhatalmazási törvényjavaslat elfogadási eljárását lassítsa, így egyes meghozott intézkedések jogi sorsa veszélybe kerül. A javaslat elfogadását ugyanakkor értelemszerűen nem tudják megakadályozni, csak nyolc nappal eltolni – összegeztek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!