– Több témahétre lenne szükség, illetve több olyan alkalomra, amikor a gyerekek kiszabadulnak az iskolai keretek közül. Vannak olyan országok, ahol például két hétig bent ülnek az iskolapadban, aztán két hétig nem. Jóval több kooperációra lenne szükség a pedagógusok között. Ugyanakkor most is hallunk olyan hangokat, amelyek sérelmezik, hogy miért maradt ki ez vagy az a téma. Érdekes, hogy a szülők között is sokan vannak, akik azt mondják, nem baj, ha 37-38 órája van a gyereknek hetente. Ekkora terhelést azonban az átlagos gyerek nem bír el. A ma jellemző heti 27-28 óra alsó tagozaton nagyon sok. Ezért itt a legnagyobb mértékű az óraszámcsökkenés. Amikor a NAT ellen tiltakozó Diákparlament azt mondja, hogy 35-ről 34-re csökkentettük az órát, az mindössze egyetlen évfolyamon, a kilencedikben állja meg a helyét, hiszen az alsó tagozaton 24 óra a maximum, felső tagozaton évfolyamtól függően 28-30, a középiskolában pedig kimondottan drasztikus csökkentést jelent a 34 óra, hiszen eddig sok helyen akár heti 38 is jellemző volt. Nem értem a tiltakozásukat, hiszen a módosítás pont nekik kedvez. A diákok akarták, hogy az utolsó két évfolyamon már csak az érettségi tantárgyakkal és a fakultációkkal kelljen foglalkozniuk, hogy készülhessenek az egyetemre. Most ezt megkapták. Heti 8-9 órában választhatnak fakultációt. A maximum a 34 óra, de lesz, akinek 29-30 óránál megáll az óraszáma úgy, hogy már négy fakultációt így is felvett. Visszatérve az alsó tagozatra, deklaráltuk, hogy nem kell rohanni az írás vagy olvasás tanulásával, de legyen sikeres az óvoda-iskola átmenet, a gyermek szeressen iskolába járni.