Nemzeti ünnep a vírus árnyékában

Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, a délvidéki, a felvidéki és a kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk – hangsúlyozta a nemzeti ünnepen Orbán Viktor. Mindeközben az ellenzéki pártok üzeneteikben a 2022-es választásról és remélt győzelmükről beszéltek, Karácsony Gergely pedig azt fejtegette, hogy „Budapest megint rebellis város”.

Bem József szobra Budapesten. A járvány miatt elmaradtak a hagyományos megemlékezőprogramok Fotó: MTI/Mohai Balázs

Bár a központi ünnepségek elmaradtak a koronavírus miatt, Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a nemzeti lobogót a hagyományoknak megfelelően, katonai tiszteletadás mellett vonták fel a Parlament előtt március 15-én. Orbán Viktor pedig levelet intézett a határon túli magyarsághoz, amelyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett. „1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint idei ünneplésünknek különös hangsúlyt ad, hogy száz évvel vagyunk a trianoni országvesztés után. „Akárcsak 172 évvel ezelőtt, amikor Gábor Áron nélkül gyorsan elbukott volna a szabadság ügye, Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk” – írta, hozzátéve: a ’48-asok követőiként azt kívánjuk, s arra esküszünk, hogy az egyedülálló nyelvi, szellemi és kulturális örökséget, amelyet több mint ezer év leforgása alatt a Kárpát-medencében létrehoztunk, megtartjuk, és mindannyiunk javára tovább is gyarapítjuk.

Bem József szobra Budapesten. A járvány miatt elmaradtak a hagyományos megemlékezőprogramok
Fotó: MTI/Mohai Balázs

– A szabadság és a hűség adja március 15. erejét – ezt pedig már Áder János jelentette ki ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott. Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen. „Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva” – tette hozzá. A Fidesz kommunikációs igazgatója a kormánypárt ünnepi videóüzenetében úgy fogalmazott: nemzeti hőseink bátorsága az, ami ezekben a nehéz időkben erőt és kitartást adhat. „Fogjunk össze most is! Vigyázzunk egymásra!” – hangoztatta Hollik István.

Közös videóüzenetben emlékezett meg március 15-éről hét ellenzéki párt. Jakab Péter, a Jobbik elnöke azt mondta, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust, a feladat ma ugyanaz, le kell bontani ezt a rendszert. Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke szerint ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848–49 igazi üzenete a mának. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt emelte ki, hogy 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe, akik nem fogadták el, hogy a világ csak úgy működhet, ahogy a hatalmasok kitalálják. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke azt mondta, hogy már­cius 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. A nagy küzdelemben, hogy „újra egy demokratikus, európai, magyar köztársaság legyen, mi egyek vagyunk. Akkor is egyek, hogy ha időnként részletkérdésekről másként gondolkodunk” – jelentette ki. A pártelnök arra kérte az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak. Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke azt mondta, hogy az önkormányzati választáson Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával a zsarnokkal”.

A március 15-i programok közül egyedül a zászlófelvonást tartották meg a Kossuth téren
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Közösségi oldalán közzétett videó­jában Karácsony Gergely főpolgármester azt fejtegette, hogy „Budapest megint rebellis város, lázadó polgárok városa, hiszen a megnyirbált szabadság, a fokozódó egyenlőtlenség idején, egy testvérietlen, embert az emberrel, magyart a magyarral szembefordító államban igenis lázadással ér föl, hogy tavaly októberben mi, budapestiek újra a szabadság, az egyenlőség és a testvériség mellett tettünk hitet.” – A felhőtlen közös ünnepléstől nem csak a járványveszély foszt meg minket; évek óta lehet az a zavarba ejtő érzésünk, amikor elolvassuk az 1848-as forradalom tizenkét pontját, hogy az mennyire aktuális, sőt, hogy egyre inkább az – mondta.

– Elutasítom az új városvezetés Budapest utóbbi évtizedének szellemiségéről Facebookon közzétett mondatait – reagált Karácsony szavaira Tarlós István. A volt főpolgármester lapunknak hangsúlyozta: a főváros nem véletlenül kapta a külföldi elismerések sorát 2019-ben. – Ezzel szemben a jelekből nyilvánvaló, hogy ma Budapestet valójában Gyurcsány Ferenc vezeti. Az ő szellemisége érvényesül. A fővárosi testület megváltozott összetétele is azt bizonyítja, hogy csak az megy át a közgyűlésen, amit Gyurcsány enged. Ez matematika, a többi az csak látványkommunikáció – szögezte le lapunknak Tarlós István.