Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Soros az SZDSZ-szel nyittatta ki a kapukat

A Soros-hálózat az SZDSZ-szel együttműködve már az 1990-es években megteremtette az illegális migráció feltételeit a liberális ihletésű menekültügyi törvény kilobbizásával. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint megvan az elvi lehetősége, hogy hazánk az Európa Tanács tagállamaként, illetve a genfi egyezmény részeseként csak Európából, illetve biztonságos harmadik országból érkező menekülteket fogadjon be.

Kárpáti András, Veres László
2020. 03. 03. 5:55
Az elmúlt tíz évben alapvetően megváltozott az illegális bevándorlókkal szembeni hozzáállás Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1990-es években a szocialista–szabaddemokrata vezetés a Soros-hálózat segítségével eltörölte a földrajzi korlátozást, amelynek értelmében addig csak Európából érkező menekültek befogadására volt kötelezhető Magyarország. A Tűzfalcsoport.blogstar.hu oldalon megjelent cikk részletesen foglalkozik a folyamattal. Mint felidézték, Világosi Gábor, a szabad demokrata belügyminiszter, Kuncze Gábor államtitkára már 1996-ban arról beszélt, hogy Magyarországnak az állítólagos nemzetközi közvélemény nyomása miatt fel kell oldania a genfi menekültügyi egyezmény aláírásakor életbe léptetett földrajzi korlátozást.

Azzal kapcsolatban is reményét fejezte ki, hogy a Horn-kormány elfogadja a menekültügyi törvény koncepcióját. Nem sokkal később az Országgyűlés el is fogadta a szélsőliberális ihletésű jogszabályt, amely kitárta hazánk kapuit az idegenek előtt.

Az elmúlt tíz évben alapvetően megváltozott az illegális bevándorlókkal szembeni hozzáállás
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mint ismert, a milliárdos spekuláns a rendszerváltozáskor alaposan „bevásárolta” magát az SZDSZ-be, s a hazai Soros Alapítvány vezetőinek többsége a pártban is jelentős tisztséget viselt. Kuncze és Világosi neve is feltűnik a Tűzfalcsoport által az alapítvány egykori honlapján talált listán, amely a szervezettel szoros kapcsolatot ápoló személyeket sorolja fel.

Ez valószínűleg annak tudható be, hogy már jóval a menekültügyi törvény megalkotása előtt szívességeket tettek a Soros-hálózatnak. Az egyik ilyen esetről, az amerikai üzletember által támogatott Magyar Helsinki Bizottság és a Cordelia Alapítvány 1995-ös beengedéséről a menekülttáborokba a Figyelő tett mellékesen említést egy két évvel ezelőtt készült interjúban.

Az Európa Intézetet – ahol Világosi is tartotta a fentebb hivatkozott beszédét – az utolsó kommunista kormány kultuszminisztere, Glatz Ferenc és köre hozta létre, külföldi támogatással. Mario Nuti, az egyik testvérintézmény, a firenzei Európa Intézet vezetője 1990-ben arról beszélt: veszélyesnek tartja, hogy az elmúlt negyven év szocialista internacionalizmusát követően egyre inkább előtérbe került a nemzeti érzés.

Ezzel szemben az európai integrációt nevezte realitásnak, a járandó útnak. Magyarország és a kelet-európai térség legfőbb feladatának az alapvető emberi szabadságjogok erősítését nevezte, különben szerinte a régió „politikailag ismét nemzeti kultúrákra esik szét”. Maryellen Fullerton a Menedékjog vagy hazatérési törvény? című tanulmányában – amely a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával egy SZDSZ-közeli folyóiratban, a Beszélőben jelent meg 1997-ben – élesen bírálta Magyarországot, amiért az 1989 óta nagyobb arányban csak a határon túli magyarokat fogadott be.

– A menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es, valamint az azt módosító, 1967-es genfi egyezménynek megfelelő szellemben fogant, a menedékjogról szóló 1997. évi törvény (amely 2007-ig hatályban volt) szerint a kormány dönthetett arról, hogy mely földrajzi területről érkezőket, illetőleg mely népcsoport tagjait képes az ország átmenetileg védelemben részesíteni – ismertette a Magyar Nemzet kérdésére ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, hozzátéve: a menekülők nem maguk választják meg azt az országot, ahol számukra menedéket kell nyújtani.

Szavai szerint a hatályos menedékjogról szóló törvény alapján elutasítandó a nemzetközi védelemre irányuló kérelem, ha a kérelmezőnél van olyan ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül, a kérelmező korábban biztonságos harmadik országban tartózkodott és ott lehetősége lett volna a hatékony védelem igénylésére. Hangsúlyozta, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül.

Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben csak Európából, illetve biztonságos harmadik országból érkező menekültek befogadására lehet-e kötelezni hazánkat, Törökországot említette példaként, amely az Európa Tanács (ET) tagállamaként, illetve a genfi egyezmény részeseként 2013-ig kizárólag Európából származó személyeknek nyújtott nemzetközi védelmet, annak ellenére, hogy a dokumentumot elvileg az abban részes államok földrajzi korlátozás nélkül alkalmazzák.

– Ám az Emberi Jogok Európai Bírósága még a genfi jegyzőkönyvnél, sőt az EU-s normáknál is szigorúbban védi a bevándorlók, menedékkérők jogait, ami jelentősen behatárolja az ET-tagállamok jogi mozgásterét. Utóbbira súlyos árnyékot vett a Valeurs actuel nevű francia lap egyik közelmúltbeli írása, amely Soros György befolyását az ítélkezési gyakorlatra nyolc fejezetben mutatja be, és amely felveti a strasbourgi bíróság összeférhetetlenségét például a magyarországi ügyekben történő döntések kapcsán – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán.

– A nyílt társadalom eszmerendszerét hirdető Soros-hálózat már az ­1990-es évek előtt is itt volt hazánkban, és azóta is nyújtogatja polipcsápjait, amelyek egy testből indulnak, ám sok területet elérnek – közölte lapunkkal Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ munkatársa. Az elemző hozzátette: Soros György az első alapítványát az akkor még szocialista Magyarországon hozta létre 1984-ben, a rendszerváltást követően pedig szinte rögtön, 1991-ben megalapította egyetemét, a CEU-t.

– A nyílt társadalom eszméjének szektaszerű hálózatához tartozó szervezetek jó ideje számos országban képesek befolyásolni a politikai döntéshozatalt, s hatással lehetnek a választási eredményekre, politikusokat emelnek fel vagy buktatnak meg – fejtette ki Párkányi Eszter. Szavai szerint hazánk történetében is volt olyan időszak, amikor a Soros-univerzumhoz tartozó „civil” szervezetek a baloldali pártok hathatós közreműködésével vitték keresztül a nyílt társadalom megvalósítását célzó szabályozási javaslataikat a törvényhozáson.

– Az NGO-k senki által meg nem választott politikai szereplőkként viselkedve gerjesztenek indulatokat a magyar társadalomban és hangulatkeltésre használják a nyilvánosságot – fogalmazott az elemző.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.