Erősödött a korrupció elleni kontroll kiépítettsége a közszférában

Sikeres a közszférában az integritás szemlélet terjesztése, tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb, szerdán közzétett elemzése.

A számvevőszék 2011 óta minden évben elvégezte a hazai közintézmények integritás kultúrájának meghonosítását és elterjesztését szolgáló, holland minta alapján kidolgozott integritás felmérését. A tavalyi, egyben utolsó adatfelvételben minden korábbinál több, összesen 4 002 közintézmény vett részt, ami mutatja az integritás alapú közigazgatási kultúra megerősítését a számvevőszék szerint.

A 2019-es elemzés feltárta: szinte valamennyi területen erősödött a korrupció elleni védettséget biztosító kontrollok kiépítettsége a közszférában. Ezen a téren a legnagyobb fejlődést a helyi önkormányzatok, a kulturális intézmények és a tudományos kutatás, fejlesztés területén működő intézménycsoportok érték el. A felmérésben való részvétel hozzájárult ahhoz, hogy a közszféra intézményei helyesen azonosítsák a rájuk jellemző korrupciós kockázatokat – írták.

Az ÁSZ szerint ugyanakkor az összeférhetetlenség, az ajándékok elfogadása, a kockázatelemzés és az automatizált rendszerek bevezetése területén még van tere a fejlődésnek.

Kiemelik: a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan, a közszolgáltatás nyújtása, a túlkereslet, valamint a méltányosság gyakorlása jelent kiemelkedő kockázatot, miközben számos esetben 100 százalékban kiépített kontrollt azonosítottak. Ilyen például a szerződések teljesítésének kifizetés előtti ellenőrzése, a közszolgáltatások esetén az igénybevétel feltételeinek megismerhetősége, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának kontrollja, a belső ellenőrzés, illetve a bejelentők/panaszosok tájékoztatása a megtett intézkedésekről.

A felmérés rávilágított kevésbé jól kontrollált területekre is: habár kockázatelemzést az intézmények 70 százaléka végzett, rendszeres korrupciós kockázatelemzésről csupán minden 5. intézmény gondoskodott 2019-ben. A válaszadók közel harmada egyáltalán nem végez kockázatelemzést, vagy elmulasztja a kapott eredmények kiértékelését.

Az ÁSZ szerint kiemelten fontos korrupció elleni védelmet biztosító kontrolleszköz az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása. A közintézmények 69 százaléka rendelkezett ugyan az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozással, de csak 59 százalékuk írta elő az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget.

Továbbra is alacsony az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzattal rendelkező (37 százalék), valamint az integritás tanácsadót alkalmazó intézmények (9 százalék) aránya. Az ÁSZ felmérése rávilágított arra is, hogy ritkán alkalmazott, egyébként rendkívül hatékony kontrolleszköz az emberi tényező kizárásával működő automatizált rendszerek alkalmazása – írták.

Az elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az integritás szemléletű működésnek különös aktualitást ad a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzet, a közszférát érintő többletfeladatok miatt most még fontosabb a korrupciós veszélyek megelőzése.