A számvevőszék 2011 óta minden évben elvégezte a hazai közintézmények integritás kultúrájának meghonosítását és elterjesztését szolgáló, holland minta alapján kidolgozott integritás felmérését. A tavalyi, egyben utolsó adatfelvételben minden korábbinál több, összesen 4 002 közintézmény vett részt, ami mutatja az integritás alapú közigazgatási kultúra megerősítését a számvevőszék szerint.
A 2019-es elemzés feltárta: szinte valamennyi területen erősödött a korrupció elleni védettséget biztosító kontrollok kiépítettsége a közszférában. Ezen a téren a legnagyobb fejlődést a helyi önkormányzatok, a kulturális intézmények és a tudományos kutatás, fejlesztés területén működő intézménycsoportok érték el. A felmérésben való részvétel hozzájárult ahhoz, hogy a közszféra intézményei helyesen azonosítsák a rájuk jellemző korrupciós kockázatokat – írták.
Az ÁSZ szerint ugyanakkor az összeférhetetlenség, az ajándékok elfogadása, a kockázatelemzés és az automatizált rendszerek bevezetése területén még van tere a fejlődésnek.
Kiemelik: a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan, a közszolgáltatás nyújtása, a túlkereslet, valamint a méltányosság gyakorlása jelent kiemelkedő kockázatot, miközben számos esetben 100 százalékban kiépített kontrollt azonosítottak. Ilyen például a szerződések teljesítésének kifizetés előtti ellenőrzése, a közszolgáltatások esetén az igénybevétel feltételeinek megismerhetősége, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának kontrollja, a belső ellenőrzés, illetve a bejelentők/panaszosok tájékoztatása a megtett intézkedésekről.
A felmérés rávilágított kevésbé jól kontrollált területekre is: habár kockázatelemzést az intézmények 70 százaléka végzett, rendszeres korrupciós kockázatelemzésről csupán minden 5. intézmény gondoskodott 2019-ben. A válaszadók közel harmada egyáltalán nem végez kockázatelemzést, vagy elmulasztja a kapott eredmények kiértékelését.
Az ÁSZ szerint kiemelten fontos korrupció elleni védelmet biztosító kontrolleszköz az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása. A közintézmények 69 százaléka rendelkezett ugyan az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozással, de csak 59 százalékuk írta elő az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget.
