Ma éjjel visszatérnek a harangok Rómából

Kiss-Rigó László szerint a húsvét ünnepének a lényege nem az, ami ilyenkor a templomban történik.

Forrás: Délmagyar

Személyes jelenlét nélkül

A főpásztor szerint húsvét ün­nepének a lényege nem az, ami ilyenkor a templomainkban történni szokott, hanem az emberi történelemnek az a középponti eseménye, amelyben Isten elvette, magára vette a mi halálunkat, és megajándékozott bennünket az ő örök életével. Azaz a Názáreti Jézus halála és feltámadása. – Ez a hívő közösség számára jelenvalóvá válik szentségi jeleken keresztül minden szentmisén, bárhol és bármikor kétezer év óta. Az idei húsvét alkalmából – mint ahogy ebben a rendkívüli helyzetben minden vasárnap is – a papság bemutatja a Jézus halálát és feltámadását megjelenítő áldozatot, azaz a szentmisét, a hívek pedig a technika segítségével bekapcsolódhatnak az internet vagy a televízió adta lehetőségekkel élve – mondta el arra a kérdésünkre, hogy miként lehet teljes az ünnep a hívek számára úgy, hogy nem lehetnek jelen a templomokban.

Együtt ünnepelhet a család

Kiss-Rigó László megjegyezte, ennek a helyzetnek még az is hozadéka lehet, hogy a csalá­dok közösen, együtt kapcsolódhatnak be a liturgiába, egyénileg pedig mindenkinek több ideje lehet az elmélyülésre, a reflexióra. – Aki pedig megszokta, hogy mindig részt vesz a nagyheti templomi szertartásokon, ajánlom, hogy ilyenkor gyakrabban vegye kézbe a Szentírást, és nyitott szív­­vel olvassa azokat a részeket, amelyek az ün­­nep, húsvét misztériumát világítják meg, közvetítik számunkra. Vagyis az Utolsó vacsora jelenetét, Jézus szenvedésének történetét, a föltámadt Jézus találkozásait övéivel – tet­­te hozzá.

A vigília üzenete

De mit is üzen számunkra pontosan ez az ünnep? – Az üzenete minden korban és minden körülmények között ugyanaz, örök és állandóan időszerű: az élet győzelme a halál fölött, Isten végtelen irgalmának, szeretetének győzelme minden emberi gonoszság és bűn fölött. Aki földi életében vállalja a közösséget Krisztussal, annak ő is részt ad a halál feletti győzelméből, és már most az élet győztesének érezheti magát minden küzdelem, korlát, nehézség ellenére is, amelyek leküzdéséhez ráadásul minden szükséges lelki erőt megkaphat – emelte ki.

A keresztség ünnepe

Nemcsak Jézus Krisztus feltámadását, hanem a keresztény ember lel­­ki újjászületését is ünnepeljük, éppen ezért érdekes, hogy hogyan képes a hívő ember megújítani a lelkét.

– Hús­­vétkor valóban nemcsak Jézus feltámadását, a halál fölötti győzelmét ünnepeljük, hanem saját lelki újjászületésünket is.

Fotó: Délmagyar

Az első századokban a naptári év fo­­lyamán csak húsvétkor ke­resztelték meg azokat, akik felvételüket kérték a közösségbe, és arra megfelelő mó­­don fel is készültek. Ezért húsvét a keresztség ünnepe is lett, korunkban ezért ekkor megújítjuk keresztségi fogadalmainkat, és megerősítjük szándékunkat, hogy azok sze­­rint éljünk is, azaz ne csak kereszténynek hívjanak minket, hanem azok is legyünk – tudtuk meg az egyházmegye püspökétől.

Végtelen és örök távlatokat nyit

A lemondásokkal járó böjti időszak véget ér. Kiss-Rigó Lászlótól megkérdeztük, hogy a böjt után érdemes-e számot vetni, hogy miben növekedtünk, miben van még szükségünk fejlődésre. – Pál apostol alig néhány évtizeddel Jézus halála és feltámadása, azaz az első húsvét után egyik levelében arra buzdítja a címzett keresztényeket, hogy ha valóban megismerték a föltámadt Krisztust, és közösséget vállaltak vele, akkor már ne földhöz tapadó kicsinyes, rövidlátó, csupán ösztönös módon gondolkodjanak és éljenek, hanem a föltámadt Krisztus értékrendje szerint. Ez végtelen és örök távlatokat nyit az ember számára – zárta gondolatait a főpásztor.