Aba Sámuel magyar király nyughelye

Hol lehet Magyarország első választott királyának sírja? – erről is beszélt interjúnkban a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. Makoldi Miklós kiemelte: az Árpád-kori Magyarország sokkal fényesebb volt, mint amit most gondolnak róla az emberek.

2020. 05. 03. 19:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sajnos ez is lett a veszte, ugyanis német segítséggel, Orseolo Péter folyamatosan vissza akarta szerezni a trónt, melyet Sámuel ugyan több évig meg tud őrizni, de végül a 1044-ben a ménfői csatában, árulásnak köszönhetően elbukott és menekülés közben, Feldebrő közelében halt meg, ahol az általa alapított templomban temették el, de néhány év elteltével családja ősi fészkébe, a nádorispáni központba, majd Bencés monostorba helyezték örök nyugalomra.

-Az 1041-1044 között uralkodó harmadik királyunk családi központja és végső nyughelye tehát itt van előttünk Abasáron. Most omladozó romokat, egy rozoga védőtetőt és egy lepusztult szocreál művelődési ház egykor talán szebb napokat élt épületét látom a helyszínen. Méltatlan ez a helyszín most. Pedig egykoron királyi központ volt. Mi tehát a terv? Mi a cél Abasáron?

- A Magyarságkutató Intézet pontosan az ilyen paradox helyzetek miatt jött létre. Hogy lehet az, hogy harmadik királyunk központja, majd végső nyughelye ennyire méltatlan körülmények között, félig feltárva ugyan, de láthatóan csak néhány százezer forintból megoldott „védőtető” alatt pusztul folyamatosan? Nem hagyhatjuk ezt. A Magyarságkutató Intézet feladata és célja, hogy ezt a területet feltárja, bemutathatóvá és látogathatóvá tegye, annak érdekében, hogy a Nemzeti Emlékhellyé nyilvánított terület méltó módon mutathassa be egykori királyunk székhelyének maradványait.

Ezen cél érdekében már elvégeztük a terület LIDAR technológiával történő megkutatását, melynek éppen eredményeit várjuk, hogy megtudhassuk pontosan hol futnak a föld alatt a királyi palota és az azt övező falrendszer maradványai.

Ezen kutatás eredményei alapján már az idei évben régészeti feltárást és állagvédelmi munkákat fogunk végezni a romokon, annak érdekében hogy az Árpádházi királyaink után érdeklődő magyaroknak és külföldieknek, illetve a jövőre megrendezésre kerülő Eucharisztikus Konferenciának is meg tudjuk mutatni, hogy a Szent Istváni örökséget továbbépítő Aba Sámuel királyunk már ezer évvel ezelőtt nemzetségfői központot és a hozzá tartozó kerek templomot, „kerekegyházat” épített itt Abasáron, melyet nem végképp eltörölni (a művelődési ház építésekor nem volt régészeti feltárás, pedig jelentős emlékeket pusztíthattak el), hanem a jövő generációinak megőrizni és bemutatni kell! Hiszen van mire büszkének lennünk, csak ez a múlt jelenleg még feltáratlanul a lábunk alatt fekszik. A Magyarságkutató Intézet célja tehát az, hogy ezen változtassunk!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.