Bod Tamás azt írja a Magyar Narancs portálján: „A fiatalemberrel beszélgetve igyekeztem megtudni, hogy ki és miért szúrta meg, ki lehet a másik sérült, végül a feszült perceket uralni akartam azzal, hogy szóval tartom az udvarunkba bemenekült, igen zavart és sebesült embert. Ő szaggatottan, sokkos állapotban elmondta, hogy az éjszaka a barátjával a városban mulattak, és sokat ittak. Majd arról beszélt, hogy az ivást valakinél, egy házban folytatták, ahol valaki felment az emeletre, majd olyan dolgok következtek, amit soha nem hitt volna. Ám mindez teljesen kifejtetlen maradt....A vérző férfinak kötszert adtunk és „átadtuk” a rendőröknek, akik ismerősként üdvözölték, s mint kiderült az éjjel egy, a gyulai buszpályaudvar melletti téren már igazoltatták a barátjával. ...A sebesült fiatalember elsődleges meghallgatása során kiderült, hogy a közelünkben lakik egy barátja. A rendőrök ahhoz a házhoz mentek, azonban ezt a barátot nem találták otthon és a felébresztett anyja sem érte el telefonon. Közben a közvetlen szomszédom elmondta, kutyái hangos ugatására kelt fel, ment ki az udvarra és látta, hogy mielőtt hozzánk beugrott volna a vérző fiatalember, az utcában lakó barátja egy talicskát tol az utcán, vasárnap hajnali fél négy után pár perccel.”
