Soros Györgyöt számos jelzővel illették már – kritikusai nemzetközi tőzsdespekulánsnak, támogatói milliárdos filantrópnak látják. Békés Márton mindezzel szemben a világ valaha élt legnagyobb hatalmú filozófusának tartja. Olyan emberbarát nyerészkedő és milliárdos bölcselő, aki önmagáról egyszer azt mondta: „Gyerekkorom óta meglehetősen erős messianisztikus vágyakat dédelgettem.” Más alkalommal egyenesen kijelentette: „Zseninek tartottam magam, messiásnak.” A milliárdos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a világ sorsának befolyásolása – ezt bizonyítja, hogy 2017 novemberében személyes vagyona nagy részét, mintegy 18 milliárd dollárt az alapítványához csoportosította át, amelyet azóta is elnököl.
A filantróp költekező
Soros György tőzsdei tevékenységét a „reflexivitás általános elméletére” alapozva építette, amely az emberi cselekvés okozataiban a nem ismert információk miatt bekövetkező tévedéseknek, és ezek megjósolhatatlan következményeinek ad elsőbbséget.
Soros ugyanis nem az egyensúlyi helyzetet keresi, hanem a kereslet-kínálat viszonyának felborulását használja ki. Nem véletlen tehát, hogy politikai befolyásszerzése is a politikai egyensúlytól távol eső helyzetek (forradalom, migráció, rendszerváltás) kihasználásán – vagy éppen megteremtésén – alapul, amelyre emlékei szerint még az 1917-es orosz forradalmat a helyszínen átélő apja tanította.
Sosem csinált titkot belőle, hogy a „zárt társadalmak felnyitása” és pénzpiaci machinációi összefüggenek egymással. Soros cége, az 1969-ben alapított Quantum Fund alaptőkéje indulásakor mindössze négymillió dollár volt, azonban értéke 1979 és 1981 között megnégyszereződött: százmillióról 400 millióra nőtt. Éppen ekkoriban, 1979-ben hozta létre szervezetét, amelyet Karl Popper előtt tisztelegve Nyílt Társadalom Alapítványnak (Open Society Foundations, OSF) nevezett el.
Akire Kádár is megorrolt
Az alapítvány 1984-ben kezdte meg terjeszkedését, méghozzá elsőként hazánkban, a Magyar Tudományos Akadémián keresztül. Az állampárttal egyetértésben történő alapítás után egy évvel amerikai ösztöndíjakat kezdett el folyósítani magyar kutatóknak; ennek szervezésében a „demokratikus ellenzék” tagjai, például Haraszti Miklós és Kenedi János jártak az élen. Később Soros az 1984-ben egy évet a Columbia Universityn töltő Vásárhelyi Miklóst kérte fel arra, hogy magyarországi személyes képviseletét ellássa, ügyvédje pedig Dornbach Alajos lett, aki tíz évvel korábbi nevezetes perében Haraszti védelmét látta el. A felsorolt személyek 1989-ben mind az SZDSZ alapító tagjai voltak, Dornbach, Haraszti és Vásárhelyi 1990-től a párt országgyűlési képviselője is, Kis János pedig első elnöke.