- Úgy tűnik, a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet jogilag önkényesen értelmezhető kategória, a kormány be- és kivezeti a különleges jogrendet – ahogy mondják, nincs semmilyen „kontroll” döntései felett.
- A különleges jogrendről, rendkívüli állapotról történő végső döntés szükségszerűen jogon kívüli kategória, arról csak a szuverén határozhat. Le lehet írni jogszabályokban, hogy külső fegyveres támadás, puccs, terrortámadás, természeti katasztrófa vagy humánjárvány esetén mi az eljárásrend, de valakinek ki kell mondania az A-t vagy a B-t, magát a döntést meg kell hozni, hogy akkor most mi legyen. Ez pedig politikai elhatározás kérdése, a „nagybetűs jog” ezt nem képes lefedni. Azt, hogy a kihirdetett különleges jogrendben mi hogyan zajlik, persze már körülhatárolt jogilag, de most is azt láthattuk, hogy a katasztrófavédelmi vagy az egészségügyi törvény nem volt „felkészülve” egy ilyen típusú járvány kezelésére, ezért volt szükség a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény megalkotására. A jog csak annyit tud mondani, hogy háborús veszély esetén az Országgyűlés vagy veszélyhelyzet esetén a kormány kihirdeti a különleges jogrendet, de erről a döntést az adott testületnek kell meghoznia, és ha van kellő politikai legitimitása, akkor akár a fennálló, de alkalmatlan törvényi keretek módosításával. A mostani járvány eszkalálódásakor a valóban tömeges megbetegedések elkerülése érdekében kellett egy „politikai mondás”, hogy veszélyhelyzet kihirdetésére van szükség, és az is ugyanilyen, „jogon túli” döntési helyzet, amikor azt meg kell szüntetni. Ahogy az Asterix-ben a „legyőzhetetlen galloknak” éppen az a megkülönböztető jegyük, hogy „legyőzhetetlenek”, úgy a különleges jogrend is attól különleges, hogy egy váratlan, rendkívüli esemény történik, és arra gyorsan, speciális eszközökkel kell reagálni…
- De van bármilyen „kontroll” a kormány döntései felett?
- Csak hipotetikusan képzeljük el, hogy a március 11-én megindul egy többhetes parlamenti vita a kihirdetésről, az ellenzék tüntetéseket szervez, az államfő esetleg formális aggályok miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek vagy megküldi az Alkotmánybíróságnak, mire megjelenik a jogszabály a Magyar Közlönyben, át is ment az országon a járvány. De ahogy említettem, a már kihirdetett veszélyhelyzet keretein belül világosak az eljárási szabályok: magát a veszélyhelyzetet csak és kizárólag a kormány hirdetheti ki és szüntetheti meg, az annak során hozott kormányrendeletek azonban parlamenti hozzájárulás nélkül 15 nap után automatikusan hatályukat vesztik. Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság ülésezik, az Alaptörvényt magát nyilvánvalóan nem lehet felfüggeszteni. Ezek a kontrollmechanizmusok működtek és működnek. És nyilván maga a politikai logika is, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésének egyetlen legitim célja a járvány leküzdése, megfékezése.