Nincs köze a koronavírus-járványnak a belvárosi őzgázoláshoz

Heltai Miklós vadgazdálkodási mérnők cáfolja azt a hírt, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult forgalomcsökkenés vonzotta a Kálvária térnél elgázolt őzet a pesti belvárosba. Vadgazdálkodási szakemberek tanulmánya szerint a városban élő vadállatok genetikai állománya megváltozik, szokásaikat az új környezethez igazítják. Ma már nem ritka, hogy ezért egyes fajok a városban találnak élőhelyre.

Hosszú idő óta általános jelenség a vadfajok jelenléte lakott területen, rendszeresen fordul elő, hogy vaddisznókat észlelnek a városban – cáfolta Heltai Miklós vadgazdálkodási mérnők a Magyar Nemzetnek azt a közbeszédben elterjedt teóriát, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult forgalomcsökkenés vonzotta a Kálvária térnél elgázolt őzet a pesti belvárosba.

- Korábban is ütöttek el őzet Budapesten, a józsefvárosi eset akármennyire is meglepő, nem rendkívüli. A Kálvária térhez közel található a Fiumei úti sírkert, feltehetően onnan szökhetett ki a vad, Budapest számos temetője élőhelyet nyújt őzek számára – indokolta a szakember a szokatlan belvárosi őzgázolást. Mint ismeretes, néhány hete hajnalban a Kálvária úti buszmegállóból ugrott autó elé egy fiatal őz, a vadállat nem élte túl a gázolást.

- A Fiumei úti sírkert mögött húzódik a vasúti sínrendszer, a vadgazdálkodási szakértők csak „szürke folyosónak” nevezik. A vadonélő állatok mellette közlekednek, cserjéket, bokrokat fogyasztva egyszer csak a belváros közepén találják magukat. A vasúti sínek felvezeti őket a fővárosba – magyarázta Heltai Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem dékánja. Hozzátette: vannak egyedek, amelyek ily módon kerülnek a városba, túlélnek és szaporodó populációkat is tudnak alkotni. Velük szemben kialakultak olyan fajok, akik kimondottan jól érzik magukat a városi környezetben, ilyenek az énekes madarak.

- Jellemzően télen költöznek be a városba, amikor az átlaghőmérséklet kedvezőbbé válik a külső területekhez képest. Jobb a táplálékellátás és a saját ragadozóit el tudják kerülni. Ezek a fajok, könnyen városlakóvá válnak és nagyobb számú állománysűrűséget produkálnak. A városba költöző állatoknál új evolúciós folyamat zajlik a szemünk előtt. Az egyedeknek megváltoznak táplálkozási és viselkedési szokásaik, arra is van bizonyíték tényleges genetikailag kódolt változások mennek végbe – ismertette Heltai, aki kollégáival új tanulmányuk bírálatát várják. A kutatók azt kívánják bebizonyítani, hogy a Budán élő vaddisznók tizennyolcas kromoszómája megváltozott.

- A városi élőhelyekhez való alkalmazkodás, belső szaporodás következményeképpen a megváltozott kromoszóma olyan viselkedéseket és tulajdonságokat kódol, mint a stressztűrés és az alvási szokások megváltozása, mindez a városon belüli túlélésükhöz szükséges – számolt be kutatási eredményeiről Heltai Miklós.