Németország kormánya a sorkötelezettségbe bukhat bele

Lehet, hogy a sorkötelezettség visszaállításának terve lesz Friedrich Merz kancellár bukásának oka: a koalíció végleg megroppan a kötelező katonai szolgálat körüli vitában, miközben Németország gazdasági reformjai is kudarcot vallanak. A sorkötelezettség erőltetése miatt veszélybe került a kormánykoalíció. Németország a sorkatonai szolgálattól a nyugdíjakig terjedő válságokkal, problémás autóiparral és akadozó gazdasági növekedéssel néz szembe.

Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)

Belebukik Németország kormánya a háborúpártiságba

A törésvonalakat elsősorban a költségvetési reformok körüli nézeteltérések jelzik, de a végső csapást a sorkötelezettség visszaállításának terve okozta. 

Merz és a CDU/CSU védelmi szakértői a Bundeswehr megerősítése érdekében szorgalmazták a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését, válaszul az ukrajnai háború és a NATO-kötelezettségek nyomására. 

Az SPD azonban hevesen ellenállt, szerintük ez sérti az egyéni szabadságjogokat és felesleges költségekkel terhelné a költségvetést. 

A Bundeswehrnek 2035-re el kell érnie a 260 000 katonát a jelenlegi körülbelül 180 000-ről. A konzervatívok újra be akarják vezetni a „lottóalapú” behívót, ha az önkéntes toborzás kudarcot vall – az állampolgári kötelességre, mint a nemzeti ellenálló képesség gerincére hivatkozva.  

A Boris Pistorius védelmi miniszter által támogatott SPD azzal érvel, hogy a kényszer csak hatékonyságvesztést eredményezne Németország újrafelfegyverzése szempontjából kulcsfontosságú időszakban. Pistorius már meghiúsította a két parlamenti csoport közötti kompromisszumot, elutasítva a kötelező elemek újbóli bevezetését. 

A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy a 18 éves újoncok hat hónapos kiképzése aligha szolgálná ki a Bundeswehr csúcstechnológiai szükségleteit. 

A koalíció múlt héten kudarcot vallott egy kulcsfontosságú törvényjavaslat elfogadásában, amely a nyugdíjrendszer átalakítását célozta volna – de a valódi robbanóanyag a sorkötelezettség körüli vita lett, amely szétszakította a szövetséget. 

Ez a fiaskó nem csupán a parlamentben okozott zavart, hanem a közvélemény bizalmát is aláásta.

Ha a koalíció a sorkötelezettség miatti végső szakadás következtében felbomlik, Németország előre hozott választásokkal nézhet szembe, ami tovább mélyítheti a belpolitikai káoszt. Az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt eközben kihasználja a helyzetet, kampányolva a „rendszerváltás” mellett.

Az Insa közvélemény-kutató intézet Bild számára készített felmérése szerint a németek kevesebb mint egyharmada gondolja úgy, hogy a koalíció képes lesz kormányozni a 2029-es törvényhozási ciklus végéig, és a kormány támogatottsága rekordalacsony szintre, mindössze 25 százalékra esett vissza, az AfD pedig megelőzte Merz pártját.

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)