Napirend előtti felszólalásában Arató Gergely (DK) azt állította, hogy míg a járvány miatt Magyarországon egymillió polgárra 46 áldozat jut, ez az arány a környező országokban kevesebb. Bírálta a kormányt azért is, mert szerinte sok százezer munkanélkülinek nem ad érdemi segítséget, ugyanakkor ami neki fontos, arra bőségesen van pénz, de jut az „üzletfeleknek, rokonoknak, barátoknak” is.
A Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában közölte, hogy az egymillió lakosra vetített 46 magyar halálos áldozattal szemben Szlovéniában 49, Romániában 56, Ausztriában pedig 71 a mutató. Tállai András emlékeztetett: a baloldali kormányok elvettek az emberektől és csődbe juttatták az országot, most viszont egyensúlyban van a költségvetés. – Önöknek az fáj, hogy nem állt le az ország – jelentette ki. Tállai hangsúlyozta, hogy a válság alatt mindenki megkapja a bérét, a nyugdíjak vásárlóértékét is megőrzik, sőt visszavezetik a tizenharmadik havi nyugdíjat. Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy az ellenzék sem segélyt, hanem munkát akar adni az embereknek, de a munkájukat most elvesztőkről is gondoskodni kell. Azt kérte, hogy a kormánynak „érjenek annyit a munkavállalók, mint a haverok”. Tállai András közölte, a jelenlegi kabinet nem segélyekben gondolkodik, hanem munkában, és ezt a magyar családok és munkavállalók elfogadták. A kormány első döntései között szerepelt a hitelmoratórium kihirdetése, az adócsökkentés, továbbá 1345 milliárdos gazdaságvédelmi alapot hoztak létre, amit nem IMF-hitelből vagy uniós pénzből, hanem a magyar költségvetésből finanszíroznak – hangsúlyozta.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A Ház 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint november 1-jétől munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. A szabályozás ugyanakkor kimondja, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe. A változtatás csaknem 19 ezer embert érint, kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és a nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak és az előadó-művészeti szervezetek dolgozóira. Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni; ha addig az alkalmazott nem válaszol az ajánlatra vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik. Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni.
