II. Rákóczi Ferenc becsülettel és önfeláldozóan szolgálta az országot

II. Rákóczi Ferenc személye mindörökre összefonódott a magyar szabadsággal – jelentette ki a miniszter.

Zalaegerszeg, 2020. június 5. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond II. Rákóczi Ferenc zalaegerszegi szobrának avatásán 2020. június 5-én. MTI/Varga György Fotó: Varga György Forrás: MTI/Varga György

– Rákóczi fejedelem becsületesen, bátran, hittel és önfeláldozóan szolgálta ezt az országot, személye mindörökre összefonódott a magyar szabadsággal – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen.

II. Rákóczi Ferenc újonnan állított mellszobrának avatásán Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a vezérlő fejedelem olyan pillanatban állt az ország élére, amikor ellenállásra volt szükség.

A Habsburg-ház elfeledte mindazt az áldozatot, amelyet „a magyarság az európai kereszténység pajzsaként az oszmán hódítással szemben meghozott”, Magyarországot fegyverrel meghódított tartományként kezelte – hangoztatta a politikus.

Kiemelte: a Rákóczi által megszervezett állam és hadsereg nem volt képes arra, hogy a Habsburg Monarchia egyenlő ellenfelévé váljon, a katonai vereség ellenére mégis olyan békét sikerült biztosítania, amely Magyarországot egy évszázadra a „béke hajlékává” tette.

A nemzeti összetartozás ünnepköréhez kapcsolódva Gulyás Gergely megjegyezte, hogy a kassai dómban nyugvó fejedelem sírja is Trianon miatt került a határon túlra.

„Rettenetesen nehéz magyar évszázad van mögöttünk, jól mutatja ezt a megfogyatkozó lélekszám, ami egyszerre jelzi a külső nyomás nagyságát és a belső reménytelenség érzését.” Az is látható azonban, hogy egy évszázad után lehetőség és alkalom van arra, hogy „magunk mögött hagyjuk mindazt, ami a legnagyobb keserűséget okozza, a szétszakítottságot” – mondta a miniszter.

Fotó: MTI/Varga György

A magyar élet újjáépítése nem lehetséges Közép-Európa újjáépítése nélkül. Újra szövetséget építhetünk a térség nemzetei között, hogy akár együtt jeleníthessük meg közös érdekeinket a diplomáciában – érvelt a politikus.

Mint mondta, az elmúlt időszak a visegrádi együttműködésben komoly sikereket hozott, a nemzetiségek jogainak elismerése megerősítette azokat az államokat, ahol erre sor került.

„A Trianon óta eltelt száz esztendő nagy tanulsága az, hogy nem élhetünk egymás ellenére.” A szembenállásban eltöltött száz esztendő „keserűséget, fájdalmat, veszteséget hozott, leginkább nekünk, magyaroknak” – vélekedett Gulyás Gergely.

Hozzátette: a magyarság erőszakos asszimilációja nem megoldás az utódállamokban, a magyarok ugyanis erőforrást jelentenek. Trianon ezért nem a múlt, hanem a jelen, olyan jelen, amely jóra is fordítható – hangsúlyozta.

A Miniszterelnökség vezetője azt is elmondta: az elmúlt évtizedben 1,1 millió magyar ember gondolta úgy, hogy az állampolgárság felvételével él, és ezzel több mint kilencven év után újból közjogi kötelék jöhetett létre a magyar állam és a magyarok között.

Fotó: MTI/Varga György

Béres János zalaegerszegi szobrászművész alkotásáról Jagasics János, a Zala Megyei Polgári Körök elnöke elmondta: a Rákóczi Szövetség zalai szervezetével közösen javasolták felállítását, 2017-ben pedig gyűjtést is kezdtek. A Miniszterelnökség tízmillió forintos támogatásával, valamint a gyűjtésből származó 1,2 millió forintból rendezték a Rákóczi úton lévő területet és állították fel a szobrot.

Zalaegerszegen jól használják fel a forrásokat

Zalaegerszeg azok közé a városok közé tartozik, amelyek rohamosan fejlődnek, ahol látszik, hogy jól használják fel a forrásokat – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen egy 1,7 milliárd forintos városfejlesztési projekt zárásán. Gulyás Gergely kiemelte: Zala megye mindig fontos szerepet játszott az ország életében, Zalaegerszeg pedig most is „motorja a nyugati határszélen egyre inkább felgyorsuló látványos fejlesztéseknek”. Részleteket nem említve közölte: a közeljövőben újabb bejelentések várhatók, amelyek ezt még inkább alátámasztják, mert az eddig is a világ technológiai élvonalába tartozó vállalkozások mellett – a járműipari tesztpályának köszönhetően – újabbak is érkeznek. Jelezte, hogy a területi infrastrukturális beruházásokat célzó előirányzatból 1,7 milliárd forintot fordított a zalai megyeszékhely 29 helyszínen utak, járdák, parkolók építésére. Ennek záróelemeként készült el a Keresztury városi művelődési központ előtti tér és lépcsősor. A miniszter úgy fogalmazott, ezen beruházások működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy legyenek közösségi terek, a források jó felhasználása pedig nemcsak építményeket hoz létre, de a közösségeket is megerősíti. Talán a legnagyobb előrelépés az elmúlt tíz évben, hogy Magyarországon mára megerősödtek a közösségek, Zalaegerszegnek is összetartó, összefogásra képes polgársága van, ami a hosszú távú sikerek titka. Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében úgy vélekedett, hogy Zalaegerszeg a jövő városa. Felidézte, hogy 175 milliárd forintból „okosútként” épül az M76-os autópálya a zalai megyeszékhely és az M7-es autópálya között, ugyancsak épül a 45 milliárd forintos beruházást jelentő járműipari tesztpálya, amelyhez kapcsolódóan a közeljövőben „hihetetlenül nagy” cég érkezik a városba. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz–KDNP) arra emlékeztetett, hogy 1981-ben épült meg a városi művelődési központ, amelyet 2004-ben felújítottak, de akkor elmaradt az előtte lévő tér rekonstrukciója. Az 1,7 milliárd forintos beruházási keretből erre most 328 millió forintot fordítottak, az intézmény aulájában pedig elhelyezték Kováts Flórián emléktábláját, aki a kezdetektől csaknem tíz éven át igazgatta a művelődési központot.