Hozzátette: a magyarság erőszakos asszimilációja nem megoldás az utódállamokban, a magyarok ugyanis erőforrást jelentenek. Trianon ezért nem a múlt, hanem a jelen, olyan jelen, amely jóra is fordítható – hangsúlyozta.
A Miniszterelnökség vezetője azt is elmondta: az elmúlt évtizedben 1,1 millió magyar ember gondolta úgy, hogy az állampolgárság felvételével él, és ezzel több mint kilencven év után újból közjogi kötelék jöhetett létre a magyar állam és a magyarok között.

Béres János zalaegerszegi szobrászművész alkotásáról Jagasics János, a Zala Megyei Polgári Körök elnöke elmondta: a Rákóczi Szövetség zalai szervezetével közösen javasolták felállítását, 2017-ben pedig gyűjtést is kezdtek. A Miniszterelnökség tízmillió forintos támogatásával, valamint a gyűjtésből származó 1,2 millió forintból rendezték a Rákóczi úton lévő területet és állították fel a szobrot.
Zalaegerszegen jól használják fel a forrásokat
Zalaegerszeg azok közé a városok közé tartozik, amelyek rohamosan fejlődnek, ahol látszik, hogy jól használják fel a forrásokat – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen egy 1,7 milliárd forintos városfejlesztési projekt zárásán. Gulyás Gergely kiemelte: Zala megye mindig fontos szerepet játszott az ország életében, Zalaegerszeg pedig most is „motorja a nyugati határszélen egyre inkább felgyorsuló látványos fejlesztéseknek”. Részleteket nem említve közölte: a közeljövőben újabb bejelentések várhatók, amelyek ezt még inkább alátámasztják, mert az eddig is a világ technológiai élvonalába tartozó vállalkozások mellett – a járműipari tesztpályának köszönhetően – újabbak is érkeznek. Jelezte, hogy a területi infrastrukturális beruházásokat célzó előirányzatból 1,7 milliárd forintot fordított a zalai megyeszékhely 29 helyszínen utak, járdák, parkolók építésére. Ennek záróelemeként készült el a Keresztury városi művelődési központ előtti tér és lépcsősor. A miniszter úgy fogalmazott, ezen beruházások működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy legyenek közösségi terek, a források jó felhasználása pedig nemcsak építményeket hoz létre, de a közösségeket is megerősíti. Talán a legnagyobb előrelépés az elmúlt tíz évben, hogy Magyarországon mára megerősödtek a közösségek, Zalaegerszegnek is összetartó, összefogásra képes polgársága van, ami a hosszú távú sikerek titka. Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében úgy vélekedett, hogy Zalaegerszeg a jövő városa. Felidézte, hogy 175 milliárd forintból „okosútként” épül az M76-os autópálya a zalai megyeszékhely és az M7-es autópálya között, ugyancsak épül a 45 milliárd forintos beruházást jelentő járműipari tesztpálya, amelyhez kapcsolódóan a közeljövőben „hihetetlenül nagy” cég érkezik a városba. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz–KDNP) arra emlékeztetett, hogy 1981-ben épült meg a városi művelődési központ, amelyet 2004-ben felújítottak, de akkor elmaradt az előtte lévő tér rekonstrukciója. Az 1,7 milliárd forintos beruházási keretből erre most 328 millió forintot fordítottak, az intézmény aulájában pedig elhelyezték Kováts Flórián emléktábláját, aki a kezdetektől csaknem tíz éven át igazgatta a művelődési központot.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!