időjárás 21°C Tiborc , Zsuzsanna 2022. augusztus 11.
logo

Láss egy darabka szatmári csodát!

Bayer Zsolt
2020.06.27. 08:54
Láss egy darabka szatmári csodát!

Mátészalka és Csenger között fekszik Géberjén. A faluban működő egyesület létrehozott egy olyan intézményrendszert, amely a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű embereket segíti, s amely egyesíti magában a fogyatékkal élők nappali intézményét és támogató szolgálatát, a pszichiátriai betegek nappali intézményét, valamint a rehabilitációs foglalkoztatást. Mindez Kovács Sándornak, a térség országgyűlési képviselőjének az érdeme. A falu szülöttének megválasztása óta a térségben több mint húszmilliárd forint értékű önkormányzati és egyházi beruházás valósult meg.

Eljárogatok Géberjénbe egy ideje. Lassan húsz éve.

Géberjén egy falu, Szatmárban, Mátészalka és Csenger között. A Holt-Szamos szeli át, amely nem volt mindig holt, csak úgy egyszerűen Szamos. A falu sokáig magáénak vallotta Petőfi kurta kocsmáját, ugyanis valóban állt egy kocsma a vízparton. A vidéken vagy tucatnyi falu büszkélkedhetett Szamos-parti kocsmával, így egy tucat vallotta magáénak Petőfi leghíresebb kocsmáját. Végül ez a kérdés is eldőlt , ugyanis hosszú kutatások, összeveszések és örök haragok után kiderült, hogy egyedül a Géberjénnel szomszédos Fülpösdaróc egykori kocsmája felelt meg a kurta kocsma követelményeinek. Ugyanis csak az egykori fülpösdaróci kocsmától volt hallótávolságban urasági kastély, nevezetesen a Luby-kastély, ahol Petőfi valóban megszállt egykoron, és a rossz nyelvek szerint ennek nemcsak a Luby lány örült, hanem Lubyné is. Szöges ellentétben például Lubyval, aki viszont egyáltalán nem örült. De ezek már régi dolgok, elmúlt dolgok, viszont a kurta kocsma véglegesen Fülpösdarócé.

Géberjénnek is van kastélya, a Jékey-kúria, amelyet teljesen felújítottak, s amely ma múzeum és konferenciaterem is egyben
Fotó: A szerző felvételei

Mozdonyról a szociális szférába

Persze Géberjénnek is van kastélya, a Jékey-kúria, az viszont olyan messzire van a Szamos-parti kocsmától, hogy nincs az a cigány, aki el tudott volna hegedülni, cimbalmozni odáig.

Hát, ide járogatok én egy ideje.

Kiülni a vízpartra, horgászni vagy csak bámulni a vizet, a túlpartot, a nyárfákat. Mondanám, hogy a ballagó időt, de nem mondhatom, mert azt már Fekete István elmondta.

S barátom is van nekem, aki ­miatt odajárok, barátom idestova húsz éve, Kovács Sándor, vagyis hát a Sasa.

Sasa a szomszédos Győrtelekre járt általános iskolába, majd Debrecenben végzett mozdonyszerelőként. Dolgozott a MÁV-nál szerelőként, forgalmi szolgálattevőként, majd elvégezte a MÁV tisztképzőjét, és lett belőle állomásvezető. Így dolgozott 1998 végéig, ezután igen éles váltás következett az életében: átment a szociális szférába. Ápolóként kezdett a győrteleki otthonban. Majd beiratkozott a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolájára, ahol szociális munkásként szerzett diplomát. Majd mentálhigiénés csoportvezetőként folytatta, s lett belőle intézményi igazgatóhelyettes. 2004-ben szociális szakvizsgát tett, ezután beiratkozott az ELTE Gyógypedagógiai Karára, ahol ­rehabilitációs foglalkoztatási szaktanácsadó képesítést szerzett.

A helyi politikába már 1990-ben bekapcsolódott mint önkormányzati képviselő, majd 2000-től tíz éven át, két és fél cikluson keresztül volt Géberjén társadalmi megbízatású polgármestere. Vagyis háromszor választotta meg saját faluja erre a tisztségre. 2010 és 2014 között megyei alelnök, majd a 2014-es választáson a Fidesz jelöltjeként kapott országgyűlési mandátumot, amelyet a 2018-as választáson ismét nagy fölénnyel megszerzett. Csak azért gondoltam elmesélni mindezt, nehogy valaki előálljon azzal a közkeletű váddal, hogy Kovács Sándor „a politikából élt és él”.

Sanyi 2007-ben alapította a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesületet, amely mára a térség legfontosabb ilyen intézményévé nőtte ki magát, s amely az egyik motorja az itteni darabka csodának.

Gyógynövény és házi tészta

Mi az egyesület célja?

A hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű emberek megsegítése egy olyan intézményrendszer létrehozásával, amely egyesíti magában a fogyatékkal élők nappali intézményét és támogatói szolgálatát, a pszichiátriai betegek nappali intézményét, valamint a rehabilitációs foglalkoztatást. A foglalkoztatásnál pedig az az elsődleges szempont, hogy a megváltozott munkaképességű emberek és a pszichiátriai betegek tényleges munkával, a piacon értékesíthető produktumot hozzanak létre. Így egyesíthető a fejlesztő rehabilitációs foglalkoztatás az önkormányzatok érdekeivel és az egész térség fejlesztésével.

Ez így persze amolyan hivatalos, Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesületen elmondott szöveg. Ám ha valaki ellátogat oda és megnézi saját szemével a géberjéni intézményt vagy a fülpösdaróci gyógynövénytermesztő és -szárító létesítményt, azonnal megérti, miről is van szó. Mert Géberjénben például a nappali intézményben hidegen sajtolt tökmagolajat, dióolajat készítenek, és most kezdik el a kendermagolaj sajtolását, a mag hántolását, amely adalékanyagként szolgál, továbbá a kisajtolt kendermagmaradékból kozmetikai termékeket fognak előállítani.

Ezenkívül gyártanak a Nébih által engedélyezett házi tésztát Géberjénben és Nagyecseden, továbbá szintén a Nébih által bevizsgált és engedélyezett lekvárokat és dzsemeket. Mindezt súlyos pszichiátriai betegek és megváltozott munkaképességű emberek állítják elő. A fülpösdaróci gyógynövényfarmon ezerötszáz négyzetméteren százötvenféle gyógynövényt termesztenek, ezeket helyben kiszárítják, feldolgozzák és csomagolják.

Nézzék meg egyszer, ilyen gyönyörűen művelt kertet talán még soha nem láttak. Amúgy Fülpösdaróc polgármestere, Kovács Csaba Sanyi barátom öccse. Ő 1994 óta polgármester, vagyis 26 éve választják meg újra és újra. Talán nem véletlenül. A tavalyi önkormányzati választáson pedig Sanyi fiát, Kovács Dánielt választották Géberjén polgármesterévé nem nagy többséggel, „mindössze” 86 százalékkal. Erre mondják az irigyek és a ­rosszakarók, hogy „itt a politikai családi vállalkozás”. Üzenem az örök rossz­akaróknak és irigyeknek: igen, az. És lehet utánuk csinálni…

S hogy mi minden valósult meg itt – még felsorolni is nehéz.

A lepusztult kocsma helyén

Pályázatokon elnyert forrásokból létesítettek működő, akkreditált erdei iskolát és tanösvényt (éppen a Szamos-parti, egykori lepusztult kocsma helyén), civil házat (ebben most az óvoda működik addig, ameddig a vihar tépázta óvodatetőt rendbe hozzák), ifjúsági szállást, négy évszakos korcsolyapályát, büfét (amelyben saját termelésű alapanyagokat dolgoznak fel, amúgy pedig itt sütik az ország legfinomabb lángosát, olyannyira, hogy még Rezeda Kázmér is megemlékezett róla!).

A falut a Holt-Szamos szeli át, mindkét partját rendbe tette a közösség

A svájci alap pályázatából valósult meg a pszichiátriai betegek életminőségét javító program. A hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációját segítő programok, például tankonyha, nyári táboroztatás, közösségi ház.

A TOP turisztikai pályázatából sikerült megvalósítani a következőket:

Szamosi élménytér I. – ökoturisztikai és információs pont – (ez egészen Túnyogmatolcsig elér); Győrteleken keszegsütő kialakítása, Géberjénben a Szamoson úszómalom-bemutató, fülpösdaróci kilátó, ököritófülpösi közösségi tér szintén a Szamos-parton;

Szamosi élménytér II. – meseösvény kialakítása a tanösvényen magyar népmesék és mesék bemutatásával és alakjaival, autentikus parasztház (verandás ház) létrehozása, hozzá kapcsolódó kocsiszín és igáslóközpont, interaktív múzeum.

Géberjénben a gyógynövénytermesztéshez kapcsolódva létrehoztak egy teaházat.

Értelmes feladatok

Fontos része az itteni projekteknek az EU által finanszírozott program, amely a nagy, zárt intézményekben fogyatékkal élők „kitagolása” kisebb közösségekbe és életterekbe. Ezt a programot kötötte össze Sándor barátom azzal a céllal, hogy az érintett emberek ne pusztán egy kisközösségi intézményben üldögéljenek egész nap, hanem kapjanak értelmes feladatot. Így fonódott össze az állami feladat (rászorultak ápolása és éjszakai ellátása) a civil szervezetek segítségével végezhető értelmes munkalehetőséggel, amelynek keretében ezek az emberek 8 és 16 óra között egy úgynevezett nappali intézményben dolgoznak.

Jelen pillanatban 190 ember vesz részt ebben a foglalkoztatásban, és további hatvan ember foglalkoztatása lesz még így biztosítva, csak a koronavírus-járvány miatt nem lehetett eddig kiköltöztetni őket a nappali intézményekbe.

A térségben ezzel a programmal az egyesület az egyik legnagyobb foglalkoztató. A többi megvalósult intézménnyel, programmal és turisztikai létesítménnyel további harminc-negyven embernek biztosítanak munkát. Géberjében teljesen felújították a Jékey-kúriát, amelyben ma múzeum, konferenciaterem és látogatóközpont üzemel. A falu járdafelújítása folyamatban van, a kultúrház felújításával együtt.

Érdemes elmenni a világ végéig

Kovács Sanyi barátom képviselősége alatt ebben a térségben több mint húszmilliárd forint értékű önkormányzati és egyházi beruházás valósult meg. Ha a vállalkozóknak juttatott pályázati pénzeket is beleszámoljuk, akkor harmincmilliárd forint érkezett ide. Nos, ha van a képviselői munkának értelme és ethosza, azt hiszem, akkor ez az. Ha mindenki így fogná fel ezt a munkát, még ennél is jobban állnánk, és minden kistérség ilyen fejlesztésekkel büszkélkedhetne.

És így nézne ki.

Javaslom, egyszer vegyék a fáradságot, és jöjjenek el idáig. A „világ végéig”. Lássanak csodát, és a nap végén nézzék meg Nagygécen a Megmaradás templomát. Higgyék el, érdemes. Ahogy megmaradni is érdemes. Itt, a „világ végén”.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.