Nem csak exrendőr lehet őr

Speciális rendészeti, valamint pedagógiai-pszichológiai felkészítést is kapnak a leendő iskolaőrök, akiknek munkába állás előtt vizsgán is bizonyítaniuk kell az alkalmasságukat – mondta el lapunknak Maruzsa Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára kiemelte: az iskolaőrség felállítása fajsúlyos, de szükséges lépés, ami ugyanakkor nem önmagában áll, hanem a pedagógusok védelme érdekében, és az iskolai agresszió elleni komplex intézkedéscsomag része. Hangsúlyozta továbbá, hogy az érintett iskolák – ahol gyakori a pedagógusok elleni verbális vagy akár fizikai fenyegetés, bántalmazás – örülnek a fokozott védelemnek, de a segítség igénybevétele minden esetben önkéntes, vagyis sehol sem kell attól félni, hogy az intézmény akarata ellenére kivezénylik az iskolaőröket.

Félezer intézményben gond a diákok közötti és a tanárokkal szembeni agresszió (képünk illusztráció) Forrás: 123RF

Félezer intézményben gond a diákok közötti és a tanárokkal szembeni agresszió (képünk illusztráció)
Fotó: 123RF

Kitért arra is, hogy az őrök iskolánkénti számát jogszabály nem határozza meg, de alapvetően egy, maximum két fővel számolnak, az iskola méretétől függően. Hozzátette: iskolarendőrök már tíz éve működnek közre a diákok nevelésében. Az elmúlt években 2963 általános és 245 középiskolában kaptak segítséget a tanulók és a pedagógusok a baleset-megelőzés, bűnmegelőzés témakörében, igaz, a most felállítandó iskolaőrökhöz képest ezek a szakemberek csak idejük egy kis részét töltötték az érintett iskolákban. Ezzel szemben a most munkába álló őrség tagjai teljes munkaidős, határozatlan idejű szerződéssel látják majd el feladatukat. – Az érintett iskolák számát a kormány nagyságrendileg határozta meg, de a konkrét iskolákról döntés még nem született. Az előzetesen bekért vélemények, tapasztalatok alapján úgy látjuk, nagyjából ötszáz helyszínen lesz szükség az iskolaőrökre, de az intézményi igények felmérése és ennek egyeztetése még folyamatban van. Bekérjük a tankerületek véleményét, egyeztetünk a rendészeti szervekkel, hogy jelenleg hol gyakoribbak a rendőri kiszállások. – Az biztos, hogy ahol az iskola nem kéri, oda nem fognak őrt vezényelni az intézmény és a tantestület akarata ellenére – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a tanév közben szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján bővülhet a kijelölt iskolák köre, de előfordulhat az is, hogy az iskolaőr jelenléte egy idő után valamely helyszínen feleslegessé válik.

Mentálhigiénés programok

Az intézkedés fogadtatásáról Maruzsa Zoltán úgy szólt: az érintett iskolák közül többen már jelezték, hogy örömmel fogadják az iskolaőrség bevezetését. – Fajsúlyos, de szükséges lépésről van szó, amelynek fontos ­pedagógiai hozadéka lehet, hiszen bizonyított tény és nemzetközi tapasztalat, hogy ahol az oktatási környezet feszültséggel teli, ott romlanak a tanulmányi eredmények is. Magyarországon a tanulók 19-20 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen zaklatás éri az iskolában. Ez ugyan megfelel az OECD-arányoknak, de mi szeretnénk tenni ellene – fogalmazott a köznevelési államtitkár, kiemelve: az iskolaőrség bevezetése nem egy önmagában álló intézkedés, hanem egy komplex prevenciós csomag része, amivel a kormány szeretné megfékezni és visszaszorítani az iskolai agressziót. – Annak érdekében, hogy a diák lehetőleg el se jusson az erőszakos viselkedésig, számos mentálhigiénés programot és konfliktuskezelési foglalkozást, továbbképzést is indítunk, csak ezekhez nem szükséges törvénymódosítás, ezért nem kapnak ekkora hírverést – tette hozzá.

– A köznevelésben foglalkoztatott pszichológusok száma például 998 főről 1754 főre emelkedett 2010 és 2019 között a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően. A gyermekjóléti központok bevonásával 2018 óta már óvodai és iskolai szociális segítés is működik, de említhetném a tanodarendszert vagy a Mentálhigiénés alapképzés pedagógusoknak című programot is, amely a problémakezelési készségek fejlesztésével segíti a tettlegességig fajuló konfliktusok elkerülését és a már kialakult konfliktushelyzetek kezelését. Az ENABLE program keretében évente több száz pedagógus vesz részt továbbképzésben, amelyek ugyancsak az iskolai környezetben és azon kívül, akár a digitális térben előforduló agresszió megfelelő kezelésére irányulnak. Szeretném továbbá kiemelni a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését célzó módszertani felkészítő projektet is, amelynek keretében 2021 végéig 9,86 milliárd forintból összesen 35 ezer pedagógus felkészítése valósul meg – sorolta a példákat az államtitkár.

Álszent baloldali kritikák

Maruzsa Zoltán szerint az iskolaőrséget érő ellenzéki kritikákban jó adag álszentség van, hiszen amikor a médiában is nyilvánossá váltak a tanárbántalmazásos esetek, akkor pont azok a politikusok követeltek határozottabb fellépést, akik most arról beszélnek, hogy túlságosan büntető jellegű eszközöket vet be a kormány. – Fontos, hogy a pedagógus kiemelt védettségű személynek minősüljön, valamint hogy a tanárok ne legyenek eszköztelenek a 12-13 éves kiskorú elkövetőkkel szemben sem. Sok eset ugyanis az általános iskolák utolsó két évfolyamán fordul elő. Szükséges tehát a büntethetőség korhatárának leszállítása – vélekedett az államtitkár, megjegyezve: nagyon megalázó a tanárnak, amikor tehetetlenül kell tűrnie az erőszakos megnyilvánulásokat, mert egy agresszívan fellépő diák általában tökéletesen tisztában van vele, hogy meddig mehet el büntetlenül, és ezt sokszor ki is használja.

Az elrettentést szolgálja az az intézkedés is, amely szerint egy évig felfüggeszthető a családi pótlék folyósítása, ha a tanulót iskolai erőszakért elítéli a bíróság. – Ez a juttatás a tanulást támogatja, márpedig ha valaki az iskolában töltött idejében nem tanul, hanem erőszakos viselkedésével rontja a közösség egészének a teljesítményét, akkor ezt a viselkedést nem szükséges a társadalomnak támogatnia – szögezte le Maruzsa Zoltán.