A globális elit veszélyezteti a demokráciát

A 21. században a demokráciára leselkedő legfőbb veszély elsősorban nem a politikai szélsőségek irányából, hanem a globális pénzügyi hatalom és a hozzá kapcsolódó hálózatok felől érkezik. Ennek oka, hogy a kozmopolita elitnek útjában áll a nemzetállamok demokratikus intézményrendszere, amely az utolsó védelmi vonal a globális erők térnyerésével szemben. Mivel a nemzetállamokat általában demokratikusan választott kormányfők vezetik, ezért a háttérhatalom legnagyobb ellenségévé maga a demokrácia vált – ez Fricz Tamás új, az Alapjogokért Központban bemutatott tanulmányának fő megállapítása.

A „Mi veszélyezteti a demokráciát? II. A globalizmus demokrácia elleni ideológiai eszköztára: kulturális marxizmus és a liberális demokrácia mindenekfelettisége” címet viselő részelemzést bemutató sajtótájékoztatón Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója felhívta a figyelmet, hogy bár nem Magyarország sodorja veszélybe a demokráciát, hazánkat mégis számos igazságtalan kritika éri.

– A központ feladata, hogy ezeket részletekbe menően cáfolja, ám vannak általánosabb, rendszerszintű problémák is, melyek nem csupán Magyarországról szólnak. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy ezek az összeesküvés-elméletnek titulált folyamatok korántsem alaptalanok, és sokkal inkább lehet őket összeesküvés-gyakorlatnak nevezni – tette hozzá.

Neoliberális gazdasági szemlélet

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója kifejtette, hogy létezik egy hálózatosan működő, óriási anyagi forrásokkal rendelkező globális pénzügyi elit, amelynek a működését most kezdik feltárni.

– A Zürichi Egyetem 43 ezer transznacionális vállalat körében végzett kutatása feltérképezte, hogy ezeket – a kereszttulajdonlások által – mindössze 147 cég irányítja, amelyek nagy része pénzintézet. Ennek a háttérhatalomnak a célja a globális piac létrehozása, a helyi piacok ellenőrzése és legnagyobb ellenfeleik, a demokratikusan működő nemzetállamok háttérbe szorítása – ismertette a politológus. Hozzátette: a nemzetközi pénzügyi elit megpróbálja profitszerző, hatalmi céljait ideológiákkal alátámasztani. Ilyen a neoliberális gazdasági filozófia, amely az állammal szemben a piac mindenhatóságát hirdeti, és amelynek lényege a privatizáció, a dereguláció és a liberalizáció erőltetése. A neoliberális gazdaságszemlélet 1989-ben, az úgynevezett washingtoni konszenzussal vált hallgatólagos követelménnyé, a rendszerváltás során a volt szocialista országoknak is ezt a mintát kellett követniük.

Kulturális Marxizmus

A másik a Lukács György által is hirdetett kulturális marxizmus, amely szerint a nyugati fehér középosztály elnyomja a különféle kisebbségeket, és kettéosztja a társadalmakat, ezért küzdeni kell ellene. Ez a szellemi áramlat, amely egyfajta elnyomáselméletként is felfogható, úgy gondolja, hogy a nemzetállamok, illetve a hagyományos nemzeti intézmények háttérbe szorítása által lehet eljutni a globális világtársadalomhoz, ahol a kisebbségek végül a többség fölébe kerekedhetnek. Ezek a kultúrmarxista gondolatok, amelyek célja a múlt végleges eltörlése, 1968-tól fokozatosan uralkodóvá váltak Nyugat-Európában, manapság pedig az Egyesült Államokban zajló szobordöntögetésekben jelennek meg.

Liberális demokrácia

A harmadik a liberális demokrácia, amely a globális elit felfogása szerint az egyedüli, igazi demokrácia, ugyanis a vezetésre kizárólag egy kiválasztott, liberális kisebbség méltó, ezért nekik kell irányítaniuk a politikát.

– Ugyanakkor ellenségként állítják be azokat a demokráciákat, amelyek nem a liberalizmust helyezik előtérbe. Azok a demokráciák, ahol a többség a hagyományos értékeket védelmezi, a globalista ideológia szerint elnyomók, nem tartják be a fékek és ellensúlyok rendszerét, korlátozzák a média szabadságát, és populisták, mert a fontosabb ügyekben megkérdezik a népet is. Ezzel szemben a valóság az, hogy számtalan típusú demokrácia létezik, a mai liberális demokrácia pedig épp a liberalizmust tagadja, amikor csak a saját modelljét preferálja. Ezt az elitista gondolkodásmódot uralkodó eszmeáramlattá tették, hálózatosan elterjesztették a médiában, az egyetemeken és a közvéleményben. Ezzel dúcolják alá a nemzetállamokkal szembeni támadást, ezért a demokráciát kiüresítő globális elittel szemben a nemzeti konzervatív erőknek is ki kell alakítaniuk a maguk hálózatait, hogy képesek legyenek megvédeni demokráciájukat, amely komoly veszélyben forog – hangsúlyozta a szakember.

Minden élet számít?

A Magyar Nemzet kérdésére Fricz Tamás közölte: a Black Lives Matter (BLM) és az Antifa-mozgalom mögött is jelen vannak azok a háttérhálózatok, amelyek a globalisták érdekeit erőltetik a többségi társadalomra. A fő céljuk minden érték, hagyomány eltörlése, és azért különösen veszélyesek, mert a fiatalok vevők az újra, ezért könnyedén csatlakoznak hozzájuk. Kovács István hozzátette, a BLM-mozgalommal kapcsolatban nincs olyan statisztikai adat, amely alátámasztaná, hogy a rendőrség keményebben lépne fel a fekete bőrű állampolgárokkal szemben, mint a fehérekkel.

– Tehát az egész tüntetéssorozatnak kérdéses a jogalapja, a globális média pedig óriási szerepet játszott abban, hogy az események idáig fajultak. A végső cél azonban nem az, hogy megoldják a valóban létező társadalmi problémákat, hanem egy új, a globalisták által megformált világrend létrehozása. Ezt a törekvést világosan bizonyítja az ENSZ-főtitkár néhány nappal ezelőtti nyilatkozata is, mely szerint már csak egy világkormány létrehozása jelenthet megoldást – vélekedett az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Előretolt bástya

Fricz Tamás arról is beszélt, hogy a globális pénzügyi elitnek, amelynek Soros György egy „előretolt bástyája”, az Európai Parlamentben (EP) is komoly befolyása van. – Az EP-t elméletileg mi, európai polgárok választjuk, mégis azt látjuk, hogy menet közben furcsa módon átformálódik, a mögöttes, hálózatos erők által egy olyan politikai irányvonal jelenik meg benne, amely már nem a választók szándékát tükrözi. Ennek a legékesebb példája az Európai Néppárt – nyomatékosított a politológus.

Egy migrációra vonatkozó kérdésre válaszul kijelentette: arra nincsenek konkrét bizonyítékok, hogy a globális háttérerők indították volna el a folyamatot, de hogy a céljaiknak megfelel, az egészen biztos. Fricz Tamás hozzátette: a baloldali média, a Soros-féle, magukat civilnek nevező NGO-k, lobbiszervezetek, migránsmentő hálózatok együttesen dolgoznak azon, hogy egy világtársadalmat hozzanak létre. Ennek a célnak az eléréséhez a migrációs válság kiváló táptalajt nyújt.