Az adóelkerülés köthette össze Oszkó Pétert Bajnai Gordonnal, mielőtt utóbbi felkérte az üzletembert, hogy vállalja a pénzügyminiszterséget a baloldali kabinetjében. Ugyanis a Deloitte nevű audit cég – ahol Oszkó 2006-tól az adótanácsadás-üzletágat vezette, majd 2007 tavaszától elnök-vezérigazgatóvá nevezték ki – több MSZP-közeli cégcsoportnak, köztük a Bajnai vezette Wallis Zrt.-nek adhatott adóelkerülési tanácsokat. Ezek eredményeképpen forintmilliárdok távoztak adófizetés nélkül különböző távoli világrészeken megbújó offshore cégekbe. Maga a Deloitte is két ciprusi offshore társaság tulajdonában állt ekkor.
Jól tejelő adóelkerülés
Az offshore biznisz jól tejelhetett Oszkónak is, akinek látványos meggazdagodását bizonyítja a nagy visszhangot keltő 2007-es villaépítése is. A II. kerületi üvegpalota megépítésére Oszkó 1,2 millió svájcifrank-alapú kölcsönt vett fel, ami mai értéken több mint négyszázmillió forintnak felel meg. A hitel nagy részét rendkívül hamar, még a százezrek életét tönkretevő devizahitel-válság csúcsa előtt visszafizethette, mivel 2009-es miniszteri vagyonnyilatkozatában már csak 124 millió forint fennálló tartozást tüntetett fel. A közel százmilliós törlesztőrészlet kifizetése után még 140 millió forint megtakarítása is maradt, s régi lakásától sem kellett megválnia. A fitneszközponttal, belső lifttel, geotermikus fűtéssel, valamint több mint 130 négyzetméteres, szinteltolásos medencecsarnokkal felszerelt villát egyébként néhány éve hétszázmillió forintért kínálta eladásra. Az építkezéssel egyébként Oszkó törvényt is sértett, mivel a terveken szereplőnél nagyobb pincét alakíttatott ki, emiatt több millió forintos büntetést kellett fizetnie.
Illegális luxusépítkezés
A luxusberuházást is lehetővé tévő anyagi hátterét firtató kérdésekre Oszkó 2009 márciusában, még a Deloitte első embereként azt a magyarázatot adta, hogy résztulajdonosa a magyar leányvállalatnak, és tagadta, hogy emellett „bármilyen biznisze” lett volna. Azonban a Deloitte hivatalos cégiratai szerint Oszkó soha nem volt a vállalat tulajdonosa, mivel az – ahogy már említettük – évek óta két ciprusi társaság tulajdonát képezte. A kormánytaggá avanzsált hajdani vezérigazgató tehát csak közvetetten, a ciprusi offshore társaságokon keresztül lehetett tulajdonosa a magyar Deloitte Zrt.-nek. Amennyiben az egykori pénzügyminiszter tulajdonosként a Deloitte-tól bármilyen juttatást kapott, úgy annak kifizetése a magyar adóhatóság előtt rejtve maradó adóparadicsomban történhetett. Mivel a ciprusi társaságok mögött álló valódi tulajdonosok általában elrejtőznek a nyilvánosság elől, így pontosan nem tudható, hogy a pénzügyminiszter hány olyan cégben lehet tulajdonos, amelynek bankszámláján Magyarországról származó milliárdok lehetnek. Az egykori pénzügyminiszter korábbi tevékenysége tükrében erősen megkérdőjelezhető az offshore cégek ellen meghirdetett keresztes hadjáratának hitelessége is. Egyetlen dolog, ami biztos: az adóparadicsomokba kimentett milliárdos vagyonokat utólag megadóztatni nem lehetett.