időjárás 24°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Szemerédi Endre matematikus kapta a Szent István-rendet

Magyar Nemzet
Forrás: MTI
2020.08.20. 11:54
Szemerédi Endre matematikus kapta a Szent István-rendet

– A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában, amikor – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében – átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Szent István-rend a magyar nemzet tiszteletének legrangosabb kifejezése – hangoztatta Áder János. Mint mondta, azért vagyunk itt, hogy tisztelettel adózzunk Szemerédi Endre teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményei előtt, amivel jelentős mértékben öregbítette Magyarország jó hírét. A matematikus kombinatorikai, számelméleti kutatásaival és eredményeivel szerzett nemzetközi tudományos elismertséget.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, az augusztus 20-i ünnepnaphoz érve, a sokféle bizonytalanság, a hétköznapok küzdelmei mellett ez a biztos pont, a rend: megmutatjuk, rivaldafénybe állítjuk az élenjárókat, akikre a magyar nemzet büszke lehet. Áder János kitért rá, hogy a Szent István-rend idei kitüntetettjének állítása szerint a véletlen vezette a tudományos pályára: egy baráti jó tanácsra fordult az orvosi pálya helyett a matematika-fizika területe felé. A második véletlen pedig az 1970-es évek közepén érte, amikor a Duna-parton sétálva eszébe jutott egy csaknem negyven éve megválaszolatlan matematikai kérdés bizonyítása, levezetése. Erdős Pál és Turán Pál 1936-os rejtvényének megoldása jutott eszébe – idézte fel Áder János, hozzátéve: ez a matematikai levezetés, ami egy kérdésből tételt alkotott, Szemerédi Endrét a tudományos közélet élvonalába emelte. Neve a számelmélet, a kombinatorika világában hamarosan fogalommá vált, és a nagy elődökhöz felnőve ettől a pillanattól maga is a problémamegoldás mestere lett. A róla elnevezett fogalommal biztosította tudományos halhatatlanságát, a legnagyobbakhoz illően – mondta az államfő.

A matematikust méltatva Áder János úgy fogalmazott, hogy Szemerédi Endre karrierjéhez, a nemzetközi állásajánlatokhoz, a legjobb egyetemeken folytatott kutatáshoz, a saját és a társakkal publikált cikkeihez, a kortársak tiszteletteljes elismeréséhez a véletlennél sokkal több kellett. Szükség volt hozzá eltökéltségre, szorgalomra, teljesítményre és hitre, valamint a válaszok elszánt keresésére – fűzte hozzá.

– Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. Vagyis a legnagyobb bizonytalanságban is mindig van valamennyi bizonyosság. A matematika ott van mindenütt. A természetben és a társadalmi kapcsolatokban – fogalmazott a köztársasági elnök, aki Szemerédi Endrét a matematika szupersztárjának, példaképnek, iskolateremtő tudósnak nevezte.

Lenyűgöző Szemerédi Endre életpályája

Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Apai ösztökélésre kezdte el az orvosi egyetemet, de még az első félévet sem fejezte be. A Finommechanikai Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként, majd egy barátja tanácsára 1960-ban jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának matematika-fizika szakára. Az egyetemen mesterei voltak többek közt Turán Pál és Erdős Pál, utóbbi biztatására kezdett el intenzíven foglalkozni a kombinatorikával. 1965-ben szerzett diplomát, majd 1967-től Moszkvában töltötte kandidátusi időszakát és diszkrét matematikából írta disszertációját. (A diszkrét szó matematikai értelemben a folytonosság hiányára, az elkülönült részekből álló felépítésre utal.) 1970-ben Moszkvában védte meg kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését.

Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa lett, majd az intézet főmunkatársa, tudományos tanácsadója volt, később kutatóprofesszori megbízásokat kapott, jelenleg professor emeritus. Az 1970-es évek végétől több amerikai egyetemen is volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1986-ban a New Jersey-ben található Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást.

Nemzetközi hírnevét az Acta Arithmetica című szakfolyóiratban 1975-ben, harmincöt éves korában közzétett cikke alapozta meg, amelyben egy évtizedek óta fennálló matematikai problémát oldott meg. Erdős Pál és Turán Pál 1936-ban fogalmazták meg azt a sejtést, hogy az egész számok bármely pozitív sűrűségű sorozata tartalmaz egy akármilyen hosszú számtani sorozatot. Szemerédi megoldása a nemzetközi szakmai berkekben magyar tudománynak is nevezett kombinatorika egyik alapvető tételévé vált, de alkalmazzák a számelméletben és a számítástudományban is. Felismerte, hogy minden gráf felbontható véletlenszerű részekre, ezek száma pedig pusztán attól függ, hogy milyen pontossággal követelik meg a véletlenszerűséget.

1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett. 2010 óta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának is tagja. Részt vesz az Acta Mathematica Hungarica és a Combinatorica című szakfolyóiratok szerkesztésében. A gráfelmélet egyik legismertebb szakértője, nemzetközi tudományos elismertséget szerzett kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, az elsők között ismerte fel az elméleti számítástechnika fontosságát.

A számítástudomány területén a hashing algoritmusokkal, ritka adathalmazok elérési idejével, Turing-gépekkel, Boole-függvények komplexitásával, kiválasztási és rendezési problémákkal is foglalkozott.

Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Kétszer kapta meg a Grünwald Géza-díjat (1967,1968), 1973-ban Rényi-díjas lett, 1975-ben a nemzetközi Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság (SIAM) Pólya-díjával, 1978-ban az MTA Matematikai Díjával, 1979-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki. 2008-ban a svéd Rolf Schock-díjban részesült, és ugyanebben az évben elnyerte az amerikai Leroy P. Steele-díjat is a Nagyhatású hozzájárulás a matematikai kutatáshoz kategóriában. A díj indoklása szerint 1975-ben megjelent tanulmánya „a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén”. 2012-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a matematika több területén, a számelméleten, a kombinatorikán és az elméleti számítógép-tudományon átívelő, nemzetközi mércével mérve is kivételes jelentőségű tudományos és kutatói munkásságáért, példaértékű életpályája elismeréseként. Szintén 2012-ben vehette át a Norvég Tudományos Akadémia Abel-díját, amelyet a matematika Nobel-díjának szokás nevezni. A díjjal a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való hozzájárulását, valamint az additív számelmélet és az ergodikus elmélet területén kifejtett munkásságát ismerték el. 2012 novemberében az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjára érdemesítették, és a Prima Díjat is ebben az évben vehette át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. 2015-ben az Óbudai Egyetem díszdoktora lett.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.