Szemerédi Endre matematikus kapta a Szent István-rendet

A tudós kombinatorikai, számelméleti kutatásaival és eredményeivel szerzett nemzetközi tudományos elismertséget.

Budapest, 2020. augusztus 20. Áder János köztársasági elnök (k) Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kövér László házelnök (a képen nem látható) jelenlétében átadja a Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának (b) az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Sándor-palotában 2020. augusztus 20-án. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

– A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában, amikor – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében – átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Szent István-rend a magyar nemzet tiszteletének legrangosabb kifejezése – hangoztatta Áder János. Mint mondta, azért vagyunk itt, hogy tisztelettel adózzunk Szemerédi Endre teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményei előtt, amivel jelentős mértékben öregbítette Magyarország jó hírét. A matematikus kombinatorikai, számelméleti kutatásaival és eredményeivel szerzett nemzetközi tudományos elismertséget.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, az augusztus 20-i ünnepnaphoz érve, a sokféle bizonytalanság, a hétköznapok küzdelmei mellett ez a biztos pont, a rend: megmutatjuk, rivaldafénybe állítjuk az élenjárókat, akikre a magyar nemzet büszke lehet. Áder János kitért rá, hogy a Szent István-rend idei kitüntetettjének állítása szerint a véletlen vezette a tudományos pályára: egy baráti jó tanácsra fordult az orvosi pálya helyett a matematika-fizika területe felé. A második véletlen pedig az 1970-es évek közepén érte, amikor a Duna-parton sétálva eszébe jutott egy csaknem negyven éve megválaszolatlan matematikai kérdés bizonyítása, levezetése. Erdős Pál és Turán Pál 1936-os rejtvényének megoldása jutott eszébe – idézte fel Áder János, hozzátéve: ez a matematikai levezetés, ami egy kérdésből tételt alkotott, Szemerédi Endrét a tudományos közélet élvonalába emelte. Neve a számelmélet, a kombinatorika világában hamarosan fogalommá vált, és a nagy elődökhöz felnőve ettől a pillanattól maga is a problémamegoldás mestere lett. A róla elnevezett fogalommal biztosította tudományos halhatatlanságát, a legnagyobbakhoz illően – mondta az államfő.

A matematikust méltatva Áder János úgy fogalmazott, hogy Szemerédi Endre karrierjéhez, a nemzetközi állásajánlatokhoz, a legjobb egyetemeken folytatott kutatáshoz, a saját és a társakkal publikált cikkeihez, a kortársak tiszteletteljes elismeréséhez a véletlennél sokkal több kellett. Szükség volt hozzá eltökéltségre, szorgalomra, teljesítményre és hitre, valamint a válaszok elszánt keresésére – fűzte hozzá.

– Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. Vagyis a legnagyobb bizonytalanságban is mindig van valamennyi bizonyosság. A matematika ott van mindenütt. A természetben és a társadalmi kapcsolatokban – fogalmazott a köztársasági elnök, aki Szemerédi Endrét a matematika szupersztárjának, példaképnek, iskolateremtő tudósnak nevezte.

Lenyűgöző Szemerédi Endre életpályája

Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Apai ösztökélésre kezdte el az orvosi egyetemet, de még az első félévet sem fejezte be. A Finommechanikai Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként, majd egy barátja tanácsára 1960-ban jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának matematika-fizika szakára. Az egyetemen mesterei voltak többek közt Turán Pál és Erdős Pál, utóbbi biztatására kezdett el intenzíven foglalkozni a kombinatorikával. 1965-ben szerzett diplomát, majd 1967-től Moszkvában töltötte kandidátusi időszakát és diszkrét matematikából írta disszertációját. (A diszkrét szó matematikai értelemben a folytonosság hiányára, az elkülönült részekből álló felépítésre utal.) 1970-ben Moszkvában védte meg kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését.

Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa lett, majd az intézet főmunkatársa, tudományos tanácsadója volt, később kutatóprofesszori megbízásokat kapott, jelenleg professor emeritus. Az 1970-es évek végétől több amerikai egyetemen is volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1986-ban a New Jersey-ben található Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást.

Nemzetközi hírnevét az Acta Arithmetica című szakfolyóiratban 1975-ben, harmincöt éves korában közzétett cikke alapozta meg, amelyben egy évtizedek óta fennálló matematikai problémát oldott meg. Erdős Pál és Turán Pál 1936-ban fogalmazták meg azt a sejtést, hogy az egész számok bármely pozitív sűrűségű sorozata tartalmaz egy akármilyen hosszú számtani sorozatot. Szemerédi megoldása a nemzetközi szakmai berkekben magyar tudománynak is nevezett kombinatorika egyik alapvető tételévé vált, de alkalmazzák a számelméletben és a számítástudományban is. Felismerte, hogy minden gráf felbontható véletlenszerű részekre, ezek száma pedig pusztán attól függ, hogy milyen pontossággal követelik meg a véletlenszerűséget.

1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett. 2010 óta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának is tagja. Részt vesz az Acta Mathematica Hungarica és a Combinatorica című szakfolyóiratok szerkesztésében. A gráfelmélet egyik legismertebb szakértője, nemzetközi tudományos elismertséget szerzett kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, az elsők között ismerte fel az elméleti számítástechnika fontosságát.

A számítástudomány területén a hashing algoritmusokkal, ritka adathalmazok elérési idejével, Turing-gépekkel, Boole-függvények komplexitásával, kiválasztási és rendezési problémákkal is foglalkozott.

Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Kétszer kapta meg a Grünwald Géza-díjat (1967,1968), 1973-ban Rényi-díjas lett, 1975-ben a nemzetközi Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság (SIAM) Pólya-díjával, 1978-ban az MTA Matematikai Díjával, 1979-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki. 2008-ban a svéd Rolf Schock-díjban részesült, és ugyanebben az évben elnyerte az amerikai Leroy P. Steele-díjat is a Nagyhatású hozzájárulás a matematikai kutatáshoz kategóriában. A díj indoklása szerint 1975-ben megjelent tanulmánya „a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén”. 2012-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a matematika több területén, a számelméleten, a kombinatorikán és az elméleti számítógép-tudományon átívelő, nemzetközi mércével mérve is kivételes jelentőségű tudományos és kutatói munkásságáért, példaértékű életpályája elismeréseként. Szintén 2012-ben vehette át a Norvég Tudományos Akadémia Abel-díját, amelyet a matematika Nobel-díjának szokás nevezni. A díjjal a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való hozzájárulását, valamint az additív számelmélet és az ergodikus elmélet területén kifejtett munkásságát ismerték el. 2012 novemberében az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjára érdemesítették, és a Prima Díjat is ebben az évben vehette át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. 2015-ben az Óbudai Egyetem díszdoktora lett.