Budavár visszavétele

Az oszmánok Bécs elleni 1683. évi támadása válaszra késztette a Habsburg-kormányzatot.

Budapest, 2020. szeptember 4. A Budavári Palota részlete esti fényben. MTVA/Bizományosi: Balaton József *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Balaton József

„A rőzsék, sánckosarak, ásók, csákányok, fejszék, földzsákok mind készenlétben voltak, részint ledöntögetni az ellenség védsáncait, részint – ha már hatalmukba kerítették a réseket – védelmezni a rohamozókat. […] s a roham a következő módon történt [a jobb szárnyon]: negyven gránátos, egy hadnagy és egy őrmester alatt, elöl mentek a jobb kéz felől való bástyára, ezeket követte ötven könnyűpuskás és ötven katona fejszével egy hadnagy és őrmester alatt. Meg kellett mászniuk a réseket s elkergetni az ellenséget. Egy százados, egy hadnagy, egy őrmester ásót, csákányt hordó száz emberrel alkotta az első vonalat, s őket követte két százados, két hadnagy és két őrmester kétszáz muskétással; az egész a neuburgi herceg, a német rend nagymestere alatt, ki az egész rohamot vezette. […] A hajdúkat […] a vízi oldal felé állították […] Nekik csak áltámadást kellett intézniük…”

Az ostrom lélektani pillanata augusztus 3., amikor az ostromlók hírét vették Szulejmán nagyvezír közeledésének. Ekkor egy circumvallatios (egy nem a várba, hanem a hátulról érkező támadók ellen ásott védekezőárok) vonalat is kiástak a felmentő sereggel szemben. Augusztus 8-án megérkezett a Szulejmán által vezetett felmentő sereg, de ekkorra már külső védelmi vonal is készen állt, és az oszmán felmentő sereg Buda visszafoglalása után (azaz végignézve Budavár visszavételét) dolgavégezetlenül elvonult.

Szeptember 2-án délután 16 órakor kezdődött meg a harmadik, és egyben utolsó általános roham a vár ellen, amely a felszabadulás dátuma lett. Ezt megelőzte 18 ezer lovas és 12 ezer gyalogos kivezénylése a circumvallatios vonal elé, hogy távol tartsa Szulejmán seregeit.

Az egyik parancsnok beszámolója szerint: „Ahogy a mieink benyomultak a rommá lett városba, négy helyen nagy tüzek gyulladtak ki, és eloltásuk sok fáradtságba került. Mintha az ellenség végsőkig kétségbeesett tettével maga akarta volna ünnepelni és előre jelezni dicsőségünket, és még inkább megvilágítani a győztesek szenvedélyét, akik miután egy időt az öldöklésre fordítottak, átadták magukat a zsákmányolásnak…”

Az ostromlók szerették volna megfordítani az oszmánok szerencsenapját (1526. augusztus 29. a mohácsi csata dátuma, 1541-ben ugyanezen a napon veszett el Buda), de nem sikerült, néhány nappal később sikerült felszabadítani Budát.

A szerző Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet oldalán olvasható el.