A molekuláris biológiai eljárással a szövetminták több ezer sejtjének génaktivitását vizsgálták sejtszinten, majd a kapott adatok alapján a sejteket csoportokba, úgynevezett klaszterekbe rendezték. A szervdonációból származó és a mesterségesen növesztett retinaszövet a sejtek génaktivitás mintázata alapján is nagyfokú egyezést mutatott, sőt, sikerült több genetikai eredetű szemészeti betegség esetén az adott kórkép kialakulásában kulcsfontosságú sejttípust is azonosítani.
A felfedezést több éves kutatás előzte meg, melyben többek között a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriuma is részt vett. Dr. Szabó Arnold, a laboratórium vezetője, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanársegédje dr. Kusnyerik Ákossal, az egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos munkatársával együtt közreműködőként szerepel a cikk szerzői között. Dr. Szabó Arnold szerint a kutatás eredményei előre vetítik, hogy a jövőben akár a személyre szabott terápia kidolgozása is lehetővé válhat a betegek számára, hiszen a beteg sejtjeiből növesztett organoid tulajdonságai a betegre jellemző betegséget is hordozzák, így a szövettenyészetben növesztett mesterséges retina szöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak.
A teljes angol nyelvű publikáció IDE KATTINTVA olvasható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!