– A jogállami standardokról azonban lehet vitázni, még az EU-ban is, de ez a tagállamok feladata, és nem a bizottságé – mondta Varga Judit, hangsúlyozva, hogy az utolsó, döntő szó kimondásának jogát a tagállamoknak kell fenntartani.
– Az EU működéséről szóló szerződések nem is engedik meg az Európai Bizottságnak a tagállamok jogállamisági helyzetének elemzését, de a brüsszeli testület Magyarország és Lengyelország ellenállásával dacolva mégis így tett – húzta alá a miniszter.
Věra Jourová bizottsági alelnöknek a magyarországi demokrácia állapotáról tett minapi kijelentéseivel kapcsolatban megerősítette a kormány követelését, amely szerint az uniós biztosnak távoznia kell. – Věra Jourová kijelentésével sérti az EU értékeit és biztosként a párbeszédre való kötelességét is. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy politikai nyilatkozatot tesz, és megsérti a hazámat. Elvárjuk, hogy az alelnök asszony lemondjon – mondta Varga Judit.
A miniszter azt is megerősítette, hogy a kormány nem támogatja az EU-s pénzügyi támogatásoknak és a jogállami elvek betartásának az összekapcsolására az tagállami kormányokat összefogó intézmény, az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő német kormány által előterjesztett új, kompromisszumos javaslatot. Mint mondta, az EU működéséről rendelkező szerződések egyértelműen meghatározzák a létező jogállamisági eszközöket, és új eszközök létrehozása implicit szerződésmódosítást jelentene, ami sértené azt az alapvető jogelvet, miszerint a szerződéseket be kell tartani.
– A jogállamiság alapelvének megsértésével nem lehet megvédeni a jogállamiságot – fogalmazott Varga Judit. – Aki ragaszkodik a jogállamisági feltételhez, az a teljes költségvetési megállapodást és egy történelmi segélycsomag létrejöttét veszélyezteti – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!