Békés Márton: Soros a V4-ek szétrobbantására készül

A történész szerint Soros György üzleti érdekei szervesen összefüggenek a hálózata tevékenységével.

Fotó: Bach Máté

– fejtette ki Békés Márton.

A főszerkesztő arra is kitért, hogy

Soros már az 1980-as években egyfajta tesztterületként kezelte Magyarországot, ahol a kommunizmus bukása után az általa a zárt szisztémának titulált nemzetállamot igyekezett felszámolni

és megteremteni a globális nyílt társadalmat. Emlékezetes Sorosnak az a kijelentése a rendszerváltás utáni évekből, hogy „ami eddig szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett”. Könnyen érvényt is szerzett az akaratának, a lengyelországi, majd az oroszországi neoliberális „gazdasági reformokat” (sokkterápia, dereguláció, privatizáció, IMF-hitelfelvétel) tanácsadói segítségével bonyolították le a ’90-es évek első harmadában.

Ezeknek az üzletileg gyümölcsöző ügyleteknek pedig a kiterjedt NGO-hálózatával ágyazott meg: a’80-as évek második felében s a ’90-es évek első harmadában gombamód szaporodtak az OSF-irodák szerte Közép- és Kelet-Európában. 1993-ban már huszonkét irodát működtetett a volt kommunista országok területén.

A különösen hatékony lobbizása miatt ellenállásba csak kevés helyen ütközött. Ezek egyike a Václav Klaus vezette Csehország volt, s

a Prágából kiutasított CEU Pozsonyban sem talált helyet magának.

Végül 1992-ben Budapestre költöztette egyetemét, így téve a magyar fővárost a közép- és kelet-európai térség nyílt társadalommal kapcsolatos bázisává.

Magyarország lett volna a Soros-birodalom koronaékszere, de a Stop Soros nevű törvénycsomag elfogadása, a hazai szabályokat be nem tartó CEU elköltözése és a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti irodájának Berlinbe vitele 2018–19-ben meggyengítette befolyását

– fogalmazott Békés Márton.

Szavai szerint a 2010-ben kétharmados parlamenti felhatalmazást szerző Orbán-kormány volt az első fecske, amely a nemzetek tavaszát ígérte. Ezt 2014-ben és 2018-ban kétszeri újraválasztása követte, 2015-ben pedig egyedül alakíthatott kormányt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) Lengyelországban. Varsó és Budapest közös akarata lehelt új életet a visegrádi együttműködésbe – fogalmazott Békés Márton. Szerinte az arcvonalak végleges formát öltöttek, s Lengyelország is Magyarország mellé állhat abban, hogy hazánk kilátásba helyezte a következő hét éves költségvetés és az újjáépítési alap (Next Generation EU) megvétózását, miután Brüsszel jogállamisági kritériumokhoz kötné az uniós forrásokat.

Közben Soros a kulturális befolyásszerzés keményebb formáit is bevetette:

ez volt az úgynevezett színes forradalmak hulláma.

A XXI. Század Intézet kimutatása szerint a kétezres évek elejétől kezdve napjainkig több mint húsz színes forradalom zajlott le világszerte, amelyek nagy része sikerrel döntötte meg a regnáló hatalmakat – közölte Békés. A legismertebbek között említette a belgrádi „buldózer-forradalmat” (2000), a grúziai „rózsás forradalmat” (2003), valamint az ukrajnai „narancsos forradalmat” (2004), valamint a macedón „színes forradalmat” (2016–’17). Ehhez a módszerhez továbbra is előszeretettel folyamodik a spekuláns, hiszen 2018–’19 fordulóján Budapesten, 2019–’20-ban Szerbiában is voltak ilyen akciók, amelyek Bulgáriában jelenleg is zajlanak.

A történész új jelenségnek nevezte, hogy az utóbbi években Soros „kijött a fényre”, vagyis a nyilvánosság elé állt

újságcikkekben, interjúkban, videónyilatkozatokban. A 2015-ös migrációs válság során például a korlátlan befogadás pártján állva, a 2018-as davosi találkozón pedig „maffiakormányzásnak” nevezte a magyar nemzeti kabinetet.

A tőzsdeguru a legújabb cikkében a korábbiaknál talán még nyíltabban igyekezett beavatkozni a magyar belpolitikába,

amikor a baloldalnak szóló, 2022-es választási stratégiáról írt.

A milliárdos úgy fogalmazott, hogy „nagyon helyesen” közös listát fognak állítani, de tudniuk kell azt is, hogy „csak az EU segíthet, így például az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokhoz kell becsatornázni, ahol még működik a demokrácia, nem úgy, mint országos szinten”. Békés Márton szerint mindebből az következik, hogy a másfél év múlva esedékes parlamenti választásokon ellenzéki oldalon egyetlen Soros-lista fog indulni, amelynek programja a nemzeti szuverenitás leépítése lesz.

Ehhez az amerikai külügy, a brüsszeli intézményrendszer és a Soros-hálózat eszközeit egyaránt igénybe fogják venni.

Joe Bidennek az USA elnökévé választásával és a brüsszeli parlamenti, valamint bizottsági döntéshozatal balra tolódásával olyan politikai konstelláció alakult ki, amely az elkövetkező években biztosan tovább élezi az immár évtizede zajló harcot a globális és a nemzeti erők között – vélte az igazgató, aki szerint az Obama-adminisztráció alatt megszokott washingtoni nyomásgyakorlás felújítása mellett (Goodfriend-misszió, kitiltási botrány, kioktató hangnem, médiafinanszírozás)

arra is fel kell készülni, hogy a nyílt társadalom erői a brüsszeli–strasbourgi struktúrákat fokozottan használják majd.