Békés Márton: Soros a V4-ek szétrobbantására készül

A történész szerint Soros György üzleti érdekei szervesen összefüggenek a hálózata tevékenységével.

Fotó: Bach Máté

Soros György Magyarországot támadó legújabb megnyilvánulása kapcsán (a spekuláns a Project Syndicate-ban azt írta, hogy Európának fel kell lépnie Magyarország és Lengyelország ellen, és kleptokratikusnak nevezte a jelenlegi kormányzást) Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója górcső alá vette a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatát mozgató tőzsdespekuláns tevékenységét, a mögötte álló filozófiát, s hogy ennek miért célpontja a visegrádi szövetség. A XXI. Század Intézet számára írott elemzésben a szerző dekonstruálta az európai uniós intézményrendszert, főleg az Európai Parlamentet és a föderális jogi fórumokat is átható Soros-hálózat ideológiáját, s rávilágít, hogy milyen célok húzódnak meg a nyílt társadalom eszméje, a filantropizmus, valamint a jelszószerűen hangoztatott jogállamiság hátterében.

A milliárdos spekuláns már a '80-as években tesztterületként kezelte Magyarországot.

A Kommentár folyóirat főszerkesztői tisztségét is betöltő történész felidézte: a spekuláns már 1979-ben létrehozta a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations, OSF) nevű, New York-i székhelyű intézményhálózatát, amely szoros összefüggésben áll Soros magánvagyonával, s amely az indirekt befolyásszerzésen keresztül érvényesíti akaratát, vagyis nem kormányzati (NGO) és „civil” szervezetek, lobbiügynökségek és fiókintézmények által. Mint Békés Márton rámutatott:

Soros gyakran hangoztatott állítólagos filantróp mivolta ellenére a pénzzel kapcsolatos felfogása és a társadalmi vonatkozású elképzelései olyannyira egy tőről fakadnak,

hogy bár a nyílt társadalomról vallott elmélete filozófiai előtanulmányain alapul, gyakorlatát a tőzsdén próbálta ki. Két legelső könyve (A pénz alkímiája. 1987, Opening the Soviet System. 1990) pedig külön foglalkozik a politikai instabilitás kihasználásával, sőt megteremtésével, ahogyan

abból sem csinált titkot soha, hogy szerinte a „zárt társadalmak felnyitása” és a pénzpiaci machinációi összefüggenek.

A pénzpiaci manőverek és a Soros finanszírozta intézmények közti kapcsolatra példaként az igazgató felidézte a tőzsdespekulánsnak az angol font elleni, tízmilliárd dollár értékű és végül kettőt jövedelmező 1992-es támadását, amely miatt London kénytelen volt devalválni a fontot. Figyelemre méltó, hogy a tőzsdeguru

mindössze három hónappal ezután utalt át 250 millió dollárt az általa alapított Közép-európai Egyetemnek (Central European University, CEU).

– Soros György a nyílt társadalom kifejezés alatt egy olyan globális civil társadalmat ért, amelyet a nemzetközi pénzpiac logikája, a határok nélküli multikulturalizmus és az individuális emberi jogok határoznak meg. Éppen ezért minden olyan nemzeti és állami rend az útjában áll, amely egy demokratikus felhatalmazás alapján létrejövő többségi kormány vezetésével megőrzi a nemzeti identitást, védi a szuverenitást és a határokat, és a közjó érdekében korlátozza a globalizáció negatív hatásait. Így a nemzeti kormányok – különösen, ha összefognak egymással – rendre a Soros-terv útjában állnak.

Leginkább a V4-ek, azon belül is a magyar és a lengyel kormány a legfőbb célpontjai

– fejtette ki Békés Márton.

A főszerkesztő arra is kitért, hogy

Soros már az 1980-as években egyfajta tesztterületként kezelte Magyarországot, ahol a kommunizmus bukása után az általa a zárt szisztémának titulált nemzetállamot igyekezett felszámolni

és megteremteni a globális nyílt társadalmat. Emlékezetes Sorosnak az a kijelentése a rendszerváltás utáni évekből, hogy „ami eddig szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett”. Könnyen érvényt is szerzett az akaratának, a lengyelországi, majd az oroszországi neoliberális „gazdasági reformokat” (sokkterápia, dereguláció, privatizáció, IMF-hitelfelvétel) tanácsadói segítségével bonyolították le a ’90-es évek első harmadában.

Ezeknek az üzletileg gyümölcsöző ügyleteknek pedig a kiterjedt NGO-hálózatával ágyazott meg: a’80-as évek második felében s a ’90-es évek első harmadában gombamód szaporodtak az OSF-irodák szerte Közép- és Kelet-Európában. 1993-ban már huszonkét irodát működtetett a volt kommunista országok területén.

A különösen hatékony lobbizása miatt ellenállásba csak kevés helyen ütközött. Ezek egyike a Václav Klaus vezette Csehország volt, s

a Prágából kiutasított CEU Pozsonyban sem talált helyet magának.

Végül 1992-ben Budapestre költöztette egyetemét, így téve a magyar fővárost a közép- és kelet-európai térség nyílt társadalommal kapcsolatos bázisává.

Magyarország lett volna a Soros-birodalom koronaékszere, de a Stop Soros nevű törvénycsomag elfogadása, a hazai szabályokat be nem tartó CEU elköltözése és a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti irodájának Berlinbe vitele 2018–19-ben meggyengítette befolyását

– fogalmazott Békés Márton.

Szavai szerint a 2010-ben kétharmados parlamenti felhatalmazást szerző Orbán-kormány volt az első fecske, amely a nemzetek tavaszát ígérte. Ezt 2014-ben és 2018-ban kétszeri újraválasztása követte, 2015-ben pedig egyedül alakíthatott kormányt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) Lengyelországban. Varsó és Budapest közös akarata lehelt új életet a visegrádi együttműködésbe – fogalmazott Békés Márton. Szerinte az arcvonalak végleges formát öltöttek, s Lengyelország is Magyarország mellé állhat abban, hogy hazánk kilátásba helyezte a következő hét éves költségvetés és az újjáépítési alap (Next Generation EU) megvétózását, miután Brüsszel jogállamisági kritériumokhoz kötné az uniós forrásokat.

Közben Soros a kulturális befolyásszerzés keményebb formáit is bevetette:

ez volt az úgynevezett színes forradalmak hulláma.

A XXI. Század Intézet kimutatása szerint a kétezres évek elejétől kezdve napjainkig több mint húsz színes forradalom zajlott le világszerte, amelyek nagy része sikerrel döntötte meg a regnáló hatalmakat – közölte Békés. A legismertebbek között említette a belgrádi „buldózer-forradalmat” (2000), a grúziai „rózsás forradalmat” (2003), valamint az ukrajnai „narancsos forradalmat” (2004), valamint a macedón „színes forradalmat” (2016–’17). Ehhez a módszerhez továbbra is előszeretettel folyamodik a spekuláns, hiszen 2018–’19 fordulóján Budapesten, 2019–’20-ban Szerbiában is voltak ilyen akciók, amelyek Bulgáriában jelenleg is zajlanak.

A történész új jelenségnek nevezte, hogy az utóbbi években Soros „kijött a fényre”, vagyis a nyilvánosság elé állt

újságcikkekben, interjúkban, videónyilatkozatokban. A 2015-ös migrációs válság során például a korlátlan befogadás pártján állva, a 2018-as davosi találkozón pedig „maffiakormányzásnak” nevezte a magyar nemzeti kabinetet.

A tőzsdeguru a legújabb cikkében a korábbiaknál talán még nyíltabban igyekezett beavatkozni a magyar belpolitikába,

amikor a baloldalnak szóló, 2022-es választási stratégiáról írt.

A milliárdos úgy fogalmazott, hogy „nagyon helyesen” közös listát fognak állítani, de tudniuk kell azt is, hogy „csak az EU segíthet, így például az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokhoz kell becsatornázni, ahol még működik a demokrácia, nem úgy, mint országos szinten”. Békés Márton szerint mindebből az következik, hogy a másfél év múlva esedékes parlamenti választásokon ellenzéki oldalon egyetlen Soros-lista fog indulni, amelynek programja a nemzeti szuverenitás leépítése lesz.

Ehhez az amerikai külügy, a brüsszeli intézményrendszer és a Soros-hálózat eszközeit egyaránt igénybe fogják venni.

Joe Bidennek az USA elnökévé választásával és a brüsszeli parlamenti, valamint bizottsági döntéshozatal balra tolódásával olyan politikai konstelláció alakult ki, amely az elkövetkező években biztosan tovább élezi az immár évtizede zajló harcot a globális és a nemzeti erők között – vélte az igazgató, aki szerint az Obama-adminisztráció alatt megszokott washingtoni nyomásgyakorlás felújítása mellett (Goodfriend-misszió, kitiltási botrány, kioktató hangnem, médiafinanszírozás)

arra is fel kell készülni, hogy a nyílt társadalom erői a brüsszeli–strasbourgi struktúrákat fokozottan használják majd.