– tette hozzá. A magyar állam fennmaradásának értelme, valamint végső célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, de ehhez a nemzet minden részének fenn kell maradnia: az anyaországi magyarságnak, a Kárpát-medencei magyarságnak és a diaszpóra magyarságának.
A magyar állam minden szervének előírtuk, hogy kötelessége ennek a felelősségviselésnek a rá eső részét megvalósítani. Ezzel és számos más törvénnyel nyilvánvalóvá tettük az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy a kormány külhoni támogatáspolitikája négy elemen nyugszik: első eleme az identitás megerősítése. – Mi tartjuk fenn az egész Sapientia egyetemet Erdélyben, akárcsak Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc főiskolát. Csak most, egy lendületből ezer óvodát és bölcsődét építettünk, illetve tataroztunk ki a Kárpát-medencében, továbbá több mint száz templomot építettünk fel, és háromezernél is többet újítottunk fel.
A második eleme a gazdaság támogatása, amire korábban soha nem volt precedens, győztes-győztes szituációt eredményezve a külhoniaknak, az anyaország és az adott utódállam számára is. A harmadik terület az etnikai alapú magyar pártok támogatása, hiszen
nem mindegy, hogy egy területnek magyar képviselője, polgármestere van-e, hogy bent vagyunk-e az adott utódállam parlamentjében, vagy sem.
A negyedik elem a honosítás, az asszimiláció megállításának lehetősége, amely egyben a ma Trianonra adható reális válasz is.
– Ez nekem személyes életcélom is volt, hiszen édesanyám erdélyi, így pontosan tudom, milyen az, amikor kisebbségi sorba kényszerítik az embereket a saját szülőföldjükön
– jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!