– A 2004. december 5-i, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló szavazáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök manifeszt nemzetárulásként képes volt a saját nemzete ellen kampányolni, amellyel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban – fejtette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában adott interjúban.
Mint mondta, ezután a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ami az egyetemes magyarság legfontosabb tanácskozó testülete, a volt kormányfő nem volt hajlandó összehívni, tehát a magyar-magyar párbeszéd intézményes formája megszakadt.
– Nagy szerencse, hogy Szili Katalin akkor úgy mentette meg a MÁÉRT-et, hogy ő maga parlamenti elnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), és ez keskeny nyomtávú módon, de mégiscsak átmentette a Magyar Állandó Értekezletet
– jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: természetes volt, hogy kormányra kerülésünkkor a legelső törvény, amit meghoztunk, az a külhoni magyarok állampolgárságának megadása volt.
Semjén Zsolt szerint az egész ügy abszurditását hatalomtechnikai szempontból az mutatja, hogy ha Gyurcsány Ferenc akkor élére áll a dolognak és megadja az állampolgárságot a külhoni magyaroknak, akár egy csonkított formában, szavazati jog nélkül, akkor a továbbiakban nehéz lett volna azzal támadni a szocialista pártot, hogy nemzetietlen.
– De olyan mély ellenszenv, mondhatnánk, hogy hungarofóbia van benne, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot
– közölte.
Semjén Zsolt így folytatta: még a választások előtt megkeresett engem néhány komoly szocialista politikus, hogy egyezkedjünk, mégiscsak konszenzussal hozzunk egy olyan állampolgársági törvényt, ami alapvetően megadja az állampolgárságot, de bizonyos jogokat nem ad meg a külhoni magyaroknak.
– Az én álláspontom azonban már akkor is az volt, hogy a külhoni magyarok nem kvázimagyarok, ebből kifolyólag nem kváziállampolgárság jár, hanem teljes jogú állampolgárság
– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. A Fidesz–KDNP-kormány megalakulása előtt a szavazati joggal együtt kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét minden magyarra, bárhol is éljen a világon, és összehívták a Magyar Állandó Értekezletet is.
– Először filozófiailag gondoltuk át a nemzetpolitikát, abból vezettük le aztán a konkrét lépéseket – ismertette Semjén Zsolt. Ennek a filozófiának a lényege, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Olyan sajátos érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Az emberiség legnagyobb megszegényesülése lenne, ha a magyar nem lenne magyar, a lengyel lengyel, a horvát pedig horvát.
– Ezért mi nemzeti politikát folytatunk, nemzeti alapon állunk
