Az államfő ősszel Kék bolygó címmel indított podcast-műsorának ez évi első adásában a szigetszentmiklósi olajszennyezésről kérdezte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivőjét. Áder János hangsúlyozta: a természetben okozott kár mellett a védekezés és a helyreállítás is jelentős munkát, valamint költséget jelent. Siklós Gabriella felidézte: december 12-én, szombaton lakossági bejelentés érkezett a szennyezésről. A hatóság szakembere másfél órán belül a helyszínre ért, és szinte azonnal elrendelték a legmagasabb, harmadfokú vízkárelhárítási készültséget. Még aznap harminc vízügyes szakember érkezett Szigetszentmiklósra, másnap pedig Győrből és Szolnokról is érkezett segítség, többek közt mocsárjáró gépekkel. A szóvivő tájékoztatása szerint
a vízügyesek gyors reagálással néhány órán belül megakadályozták, hogy bejusson az élővízbe a szennyezés, az úszóláp megfogta a csatornából kifolyó olajat, de így is százötven méter merülőfallal mintegy 1830 négyzetméternyi területet kerítettek körbe.
Áder János megjegyezte: az úszóláp ritka jelenség Európában, és húsz-negyven év alatt alakul ki. Szigetszentmiklósnál egy 2,5 kilométer hosszú úszólápot sikerült természetvédelmi területként megőrizni, melynek egy körülbelül hatvanméteres szakasza teljesen megsemmisült a szennyezés miatt. – Azonban a gyors cselekvéssel sikerült megmenteni az úszóláp nagy részét, és az élővízbe nem került olaj – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
– A szombati szennyezés után a következő hét első napjaiban egy körtöltést terveztek a károsodott terület köré, amelyen a munkagépek közlekedhetnek, valamint szivattyúkkal és olajfelszívó paplanokkal egyből megkezdték a mentesítést. Az első napokban a szakemberek kézi erővel is tisztították a területet, a hét első felében napi négy-ötezer liter olajat takarítottak fel – ismertette a munkákat Siklós Gabriella.
A szóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt szűk egy hónap elsődleges kárelhárítás költségei 200-250 millió forintra tehetők, a természetvédelmi szakemberekkel közösen végzett kármentesítés pedig újabb 100-150 millió forintot jelent. A helyszíni becslések alapján azonban akár több évtized is lehet, mire helyreáll a terület ökoszisztémája.
Fotó: Havran Zoltán
Áder János kiemelte: a folyók szennyezésének ötven százalékát ipari, míg 25 százalékát mezőgazdasági eredetű szennyezés teszi ki.
Egy liter olaj egymillió liter édesvíz beszennyezésére, tönkretételére képes, egy ilyen mértékű szennyezés pedig az ivóvízbázist és a mezőgazdasági öntözést is veszélyezheti, de akár a kiskertekben való öntözővíz-használat is lehetetlenné válik rövidebb-hosszabb időre.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: folyóink tisztaságának megőrzése az öntözés, az ivóvíz tisztasága, a biológiai sokszínűség megőrzése szempontjából egyaránt fontos.
– A kárelhárítás során a vízügyesek több mint félmillió kilogramm szennyezett növényzetet és olajos vizet szállítottak el az úszólápról – mutatott rá a szennyezés nagyságrendjére Siklós Gabriella. Hozzátette: a Dunán, Budapest környékén van a legtöbb vízszennyezés, de ekkora volumenűre a legrégebb óta, 1983-tól a térségben dolgozók sem emlékeznek. A tavalyi adatokat ismertetve a szóvivő elmondta:
2020-ban 299 vízkárelhárítási feladat volt a magyar folyókon, ebből 112 szennyvízproblémák miatt, és 54 volt olajszennyezés, amiből 12-nél – legtöbbször vízbe esett gépkocsiknál – kellett beavatkozni a szakembereknek.
