Nem sikerült a félmilliárd forintos táppénzes trükk

Cégük éves árbevételéhez képest majdnem tízszeres havi jövedelmet igazoltak maguknak a csalók. Ha csak a tizedét akarták volna megszerezni az áhított pénznek, egy ideig akár sikerülhetett is volna a táppénzes szélhámosság.

Budapest, 2016. szeptember 10. Megújított húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Bizományosi: Faludi Imre Forrás: MTVA

Az elektronikus úton a társadalombiztosítás felé benyújtott betegápolási díj kérelmének beadványán csak 9,2 milliós havi munkabérig lehet feltölteni a rendszerbe az igénylő havi bruttó jövedelmének összegét. A szegedi csalókat ez sem zavarta, külön nyilatkozatot juttattak el könyvelőjüknek, hogy egyikük üzemi baleset következtében igényelt táppénzének az alapja egy 92 millió forintos havi jövedelem.

A csalók több mint féléves, 568 millió forintnyi táppénzre pályáztak, aminek a vége egy csalás gyanúja miatt indított büntető eljárás lett.

A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség 2021. február 25-én különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználásának bűntette miatt börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.

ötszázszoros fizetésemelés

A nyomozás során beszerzett adatok alapján a szegedi házaspár 2017-ben alapított egy vállalkozást. Nagy valószínűséggel már ekkor kiötlötték a táppénzes trükköt, de ahhoz először működtetni kellett a céget. A kezdetekkor a férfi a Szegeden bejegyzett gazdasági társaság ügyvezetéséért vállalkozóként havi 180 ezer forint jövedelemben részesült, párja a cég alkalmazottjaként dolgozott. Aztán nagy hirtelen hatalmas változások történtek a cégben. 2018. június 29-től a férfi a korábbi pozícióját alkalmazotti munkaviszonyban látta el, a nő pedig szintén a cég ügyvezetője lett. Az előléptetésnek köszönhetően a férfi kapcsán a nő gyakorolhatta a munkáltatói jogokat, így férjével elvileg jogszerűen meg tudott kötni egy havi bruttó 92 millió forintos munkabért tartalmazó munkaszerződést.

Arra nem számítottak, hogy ehhez a cég forgalmát is igazolni kellene, ilyen fizetéshez ezzel összekapcsolható adózott bevételt illett volna produkálni, itt bukott el a trükk.

Hamis volt a jövedelemigazolás

A szerződés megkötése után sajnálatos üzemi baleset érte a férfit. Legalábbis papíron, mert erre hivatkozva baleseti táppénzt igényeltek a szegedi kormányhivatalnál. Hét hónapos keresőképtelenséget igazoltak hamis iratokkal, amiért 568 millió forintnyi táppénzt követeltek volna az államtól. A beadványnál már probléma volt, hogy ekkora havi fizetést nem lehet rögzíteni az elektronikus úton beadott kérelemnél, ezért egy külön nyilatkozatot csatoltak a beadványban a férfi mesés keresetéről.

Varga Ágota társadalombiztosítási és foglalkozás-egészségügyi szakjogász a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az igénylés elvileg pontos volt, hiszen a hatályos jogszabály szerint ebben az esetben a baleseti táppénz alapja a munkaszerződés szerinti munkabér lett volna. A férfi mint alkalmazott nem rendelkezett 180 napos folyamatos munkaviszonyból származó jövedelemmel a baleset előtt, így ezt a munkabért számolta volna el neki a hatóság.

A csalók pechjére, bár a jogszerűség a benyújtott iratok alapján megvolt, az ügyintéző vizsgálatot rendelt el a kiemelkedő munkabér miatt, ennek alapján pedig a kormányhivatal nem állapította meg a jogosultságot.

Az üzemi baleset miatt benyújtott kérelmi eljárást felfüggesztették, feljelentést tettek a rendőrségen. Mivel kifizetés nem történt, így csalás kísérlete miatt rendelt el nyomozást az ügyben a rendőrség.

folytatták volna a trükköt

A vizsgálat során beszerzett adatok szerint a csalópáros valótlan összegekről állított ki szerződéseket saját maguknak, és valótlan okiratokat nyújtottak be az 568 millió forint megszerzésére. Ennek az 568 milliós összegnek az igényléséhez a cégüknek havi szinten 250 millió, míg éves szinten legalább hárommilliárd forintos árbevételt kellett volna termelnie. Ehhez képest ennek a töredékét sem érte el a cég, csupán pár tízmilliós éves bevétellel működtek, amihez képest irreális volt a 92 millió forintos havi fizetés. Ha bejött volna a számításuk, a csalók utána csődbe vitték volna a vállalkozásukat, s nagy valószínűséggel az ország másik felében is kipróbálják a táppénzes trükköt.