Senyei György Barna: Nálunk biztosított a bíróságok függetlensége

Nem keletkezett ügyhátralék a bíróságokon a járvány alatt – nyilatkozta lapunknak Senyei György Barna. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról is beszélt, hogy Magyarországon a digitalizáció és a távmeghallgatási rendszer alkalmazása révén jelentős mértékben felgyorsult a bíróságok munkája.

A jogász hangsúlyozta, hogy Magyarországon teljesülnek a jogállami követelmények Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– Másfél éve lett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Mit sikerült végeznie azóta új hivatalában?

– Az Országgyűlés 2019 decemberé­ben választott meg az Országos Bírósági Hivatal elnökének. 2020 márciusától kezdve különleges helyzetben kellett dolgoznunk, a bírósági szervezet is a vírus elleni küzdelem mellett látta el feladatait az elmúlt másfél évben. Kettős cél vezérelhetett: a bíróságok működjenek, ugyanakkor az eljárási résztvevők és munkatársaink egészsége is védelmet kapjon. Jelentős tény, hogy a járvány alatt és miatt nem keletkezett ügyhátralék a bíróságokon, az érkező ügyeket feldolgoztuk. 2020-ban csaknem 1,15 millió ügyet fejeztek be a bíróságok.

– Milyen változást tapasztalhatott az, akinek a peres ügye belecsúszott a járványidőszakba?

– A veszélyhelyzet idején eltérő eljárásjogi szabályok szerint működtek a bíróságok, előtérbe került az írásbeliség és a telekommunikációs eszközök – távmeghallgatás – használata. A távmeghallgatási rendszer jelentős segítséget nyújtott: az eljárásokban elsősorban ez biztosította az ügyek folytatását, azonban – különösen a többvádlottas ügyekben, illetőleg egyes polgári eljárásokban – nem jelentett megoldást, következésképpen ezen tárgyalások elhalasztása elkerülhetetlenné vált. Jelenleg ezekben az eljárásokban a bíróságok pótolják a tárgyalásokat, ezért a tárgyalásra kitűzött ügyek száma viszonylag magas.

– Említette, hogy nem keletkezett további ügyhátralék. A korábbi ledolgozásával hogyan állnak a bíróságok?

– Jelentősen csökkent az elmúlt években a két évnél tovább húzódó ügyek száma: 2012 óta összesen 54 százalékkal, ezen belül 2020-ban még a járványhelyzet mellett is 18 százalékos volt a csökkenés. Emellett például a járásbíróságokon, polgári ügyekben hozott ítéletek 93 százaléka első fokon jogerőre emelkedik, ami azt jelenti, hogy a peres felek elfogadják a bíróságok döntését.

– A digitalizáció hogyan segíti az ügyek gyors befejezését?

– Hadd világítsam meg egy példán keresztül. Korábban, ha másodfokon hozott ítéletet a bíróság, kihirdette, majd a felekkel az elsőfokú bíróság postai kézbesítés útján közölte. Mindez adott esetben hetekig tartó procedúrát jelentett. Elektronikus úton viszont néhány kattintással megküldhető az ítélet a feleknek. Az elektronikus kapcsolattartás minden téren nagy előrelépés, gondoljunk bele, hogy például egy Sátoraljaújhelyen fogva tartott személyt kell meghallgatni egy, a Budapest Környéki Törvényszéken folyó perben. Ha a kapcsolat telekommunikációs eszköz útján valósul meg, nem kell mozgatni a fogvatartottat. Így az eljárás időszerűségi, anyagi, biztonsági és egészségmegőrzési szempontból is jóval hatékonyabbá vált.

– Nemzetközi összehasonlításban mennyire dolgoznak gyorsan a magyar bíróságok?

– Az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája szerint a perek átlagos időtartamát tekintve a legjobb egyharmadba tartozunk.

– Még mindig úgy tűnik, hogy sokat pereskedő nép a magyar? Hogyan alakul a peres ügyek száma Magyarországon?

– Többet pereskedő nép voltunk korábban, de még így is több mint 1,1 millió ügy érkezik évente a bíróságokra. Jellemző, hogy évről évre egyre kevesebb per indul, ám ez a tendencia lassulni látszik: 2019-ről 2020-ra már csupán negyedszázalékos a csökkenés mértéke. Több a peren kívüli megegyezés, és kevesebb a nagy gazdálkodó szervezetek ellen benyújtott keresetek száma. A biztosítók elleni polgári peres eljárások száma például jelentősen csökkent.

A jogász hangsúlyozta, hogy Magyarországon teljesülnek a jogállami követelmények
Fotó Bach Máté/Magyar Nemzet

– A büntetőügyek száma miért mérséklődik?

– A büntetőeljárások számának a csökkenésének oka, hogy kevesebb az elkövetett bűncselekmény, továbbá a büntetőeljárási kódex életbelépésével is csökkent azon ügyek száma, amelyek a bíróságok elé kerülnek. Az egyszerűbb megítélésű ügyek pedig már az előkészítő ülésen befejeződnek.

– A sajtóban megjelenő cikkek alapján úgy tűnik, mintha viszály lenne az Országos Bírói Tanács (OBT) és az ön által vezetett hivatal között. Mi a szerepe ennek a két intézménynek, és hogyan tudnak együttműködni?

– Az OBH és az OBT hatásköreit egyaránt az alaptörvény 25. cikke és a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények határozzák meg. A bíróságok központi igazgatását az OBH végzi, az OBT pedig az ellenőrzésre létrehozott közjogi testület. A kapcsolat normatív alapokon nyugszik, az együttműködés kereteit jogszabályok határozzák meg. Természetesen e jogi koordinátarendszerben lehetnek és vannak jogértelmezési, ezen belül akár hatásköri viták, de egy többszereplős igazgatási modellben ez a működés részeként megjelenhet. A véleménykülönbség kizárólag jogszabályon alapuló párbeszéddel oldható meg.

– Mit szól az unióból és egyes civil szervezetektől folyamatosan érkező vádakhoz, amelyek szerint korlátozzák a bírói függetlenséget hazánkban?

– Magyarországon a bíróságok függetlensége biztosított. Valamennyi bíró­társamnak tökéletes döntési függetlensége van. Egy bírósági döntés valamelyik félnek mindig sérelmes, ezért a döntések a sajtó és a jogkereső közönség részéről bármikor kritizálhatók. Amikor viszont egy sérelmesnek tartott ítélet esetén bárki a bírói függetlenséget vonja kétségbe, az nem tolerálható.

– Mit gondol azokról az esetekről, amikor a társadalom igazságérzetét sértő ítéletek születnek?

– Azokban az ügyekben, amelyekben arról ír a sajtó, hogy sérül a társadalom igazságérzete, a közvélemény érzelmi alapon ítéli meg a cselekményt. Az emberek a sajtót olvasva látják az elkövetett bűncselekmény szörnyűségét és az áldozat szenvedését. A bírónak viszont a tényállást kell megítélnie, az esetleges enyhítő körülményeket is figyelembe véve. Szerencsés esetben találkozni fog a társadalom igazságérzetével az ítélet, de előfordulhat, hogy nem ez történik. Ráadásul a konkrét ügyekben születő bírói ítéletek kritikája esetenként valójában inkább a jogszabályok kritikája.

– Azért a bíróknak is van mérlegelési lehetőségük, a jogszabály adta keretek között a pontos büntetési tétel meghatározása már az ő felelősségük.

– Valóban, de erről azt tudom mondani, hogy Magyarországon teljesülnek a jogállami követelmények, hiszen széles jogorvoslati fórum biztosított. Számos ügyet lehetne említeni, amikor fellebbezést követően változott az ítélet, a védelem és a vád is élhet a jogorvoslat lehetőségével.

– Most, hogy véget érhet a járvány, mire koncentrál majd az OBH?

– A vírushelyzet javulása mellett a bíróságokra mindenkor irányadó jogszabályi rendelkezések tükrében a központi igazgatásnak olyan feltételrendszert kell teremtenie, ahol a jogkeresők minden ügye méltó körülmények között, magas szakmai színvonalon kerül elbírálásra. A bírói döntések természetesen soha nem fognak mindenki megelégedésére szolgálni, ugyanakkor minden állampolgárnak teljes joggal van arra igénye, hogy időszerűen, méltányosan és magas jogi felkészültséggel bírálják el az ügyét. Ez pedig nem az aktuális vírushelyzet függvénye.