Rácz Zsófia: A fiatalok nélkül nem valósulhat meg az élet újraindítása

A magyar fiatalok több mint a fele dolgozott tavaly, elhelyezkedési esélyeiket egyre optimistábban ítélik meg – ismertette Székely Levente szociológus. Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár elmondta: a kormány nem csupán megismerni kívánja a felnövekvő generációk igényeit, hanem velük együttműködve hozná meg az őket szolgáló intézkedéseket.

A fiatalok jóval gyakrabban használják a digitális eszközöket tévé helyett Fotó: Havran Zoltán

A koronavírus-járvány után a közösségi élet és a magyar gazdaság újraindítása nem valósulhat meg a fiatalok bevonása nélkül – jelentette ki a fiatalokért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten. Rácz Zsófia abból az alkalomból beszélt erről, hogy bemutatták a Társadalomkutató Kft. 2020-as átfogó ifjúságkutatásának gyorsjelentését. A jelentésből kiderül, hogy a fiatalok családpártiak és elkötelezettek a gyermekvállalás iránt, ami az elmúlt évtized családbarát kormányzati politikájának köszönhető – összegezte az eredményeket a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta:

ahhoz, hogy valós támogatást jelentő intézkedéseket tudjon hozni a kormányzat a fiatalok számára, ismerni kell a vágyaikat, elképzeléseiket.

Ezt szolgálja az átfogó ifjúságkutatás.

Rácz Zsófia felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalokat sokszor sztereotípiák alapján ítélik meg, ám a kormányzati döntések nem alapulhatnak sztereotípiákon, csak empirikus kutatások mentén történhetnek.

Kiemelte, nem csupán megismerni kívánják a felnövekvő generációk igényeit, hanem rájuk figyelve és velük együttműködve kívánják meghozni az őket szolgáló intézkedéseket.

Székely Levente, a kutatás vezetője közölte: a felmérés szerint a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok csaknem 87 százaléka optimista, 45 százalék pedig nagyon bízik a sikeres jövőben. A szociológus elmondta: a nagymintás kutatás során nyolcezer magyarországi, valamint négyezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg. A gyorsjelentés szerint 73 százalékuk egyedülálló, ez a szám négy százalékkal magasabb az ezredforduló adatainál. Átlagban két gyermeket szeretnének, ami azt jelenti, hogy a magyar fiatalok család- és gyermekvállalás-pártiak – közölte a szakember.

Rácz Zsófia közölte: a kormány a fiatalokat bevonva hozza meg döntéseit Fotó: Havran Zoltán

Hozzátette: miközben 2012-ben még csak a fiatalok 39 százaléka dolgozott,

az elmúlt évben már 55 százalékuk, és a munkaerőpiaci esélyeiket egyre optimistábban ítélik meg.

Továbbá immár tízből nyolc fiatal beszél idegen nyelveket, ez a 2000-es adat duplája, és csaknem valamennyiük hozzájut infokommunikációs eszközhöz, illetve használja az internetet.

A fiatalok kétharmada nyilatkozott úgy – folytatta a kutató –, hogy komoly anyagi gondok nem nyomasztják, és pozitívak az anyagi helyzetükkel kapcsolatos várakozásaik is.

A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, de a közügyek iránt érdeklődők aránya még mindig alacsony. Továbbá nőtt a demokrácia iránti elkötelezettségük is: 2008-ban még 41 százalékuk, ma 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a demokráciát tartja az egyetlen járható útnak.

Erősödött a magyar identitás is: annál a kérdésnél, mennyire fontos számukra a magyarságuk egy 1 és 5 közötti skálán megjelölve, 4,38 százalék lett az eredmény.

Székely Levente arról is beszámolt: annak ellenére, hogy a megkérdezett fiatalok huszonegy százaléka vallásos családból származik, csupán öt százalékuk tartja magát kifejezetten vallásosnak. Ez az arány a határon túliak esetében lényegesen magasabb, 12–33 százalék közötti.

– A fiatalok arról is nyilatkoztak, hogy a koronavírus-járvány az anyagi helyzetükben negatív, a családi, baráti kapcsolataik területén viszont pozitív változást idézett elő – ismertette a gyorsjelentés eredményeit a kutató.