A koronavírus-járvány után a közösségi élet és a magyar gazdaság újraindítása nem valósulhat meg a fiatalok bevonása nélkül – jelentette ki a fiatalokért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten. Rácz Zsófia abból az alkalomból beszélt erről, hogy bemutatták a Társadalomkutató Kft. 2020-as átfogó ifjúságkutatásának gyorsjelentését. A jelentésből kiderül, hogy a fiatalok családpártiak és elkötelezettek a gyermekvállalás iránt, ami az elmúlt évtized családbarát kormányzati politikájának köszönhető – összegezte az eredményeket a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta:
ahhoz, hogy valós támogatást jelentő intézkedéseket tudjon hozni a kormányzat a fiatalok számára, ismerni kell a vágyaikat, elképzeléseiket.
Ezt szolgálja az átfogó ifjúságkutatás.
Rácz Zsófia felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalokat sokszor sztereotípiák alapján ítélik meg, ám a kormányzati döntések nem alapulhatnak sztereotípiákon, csak empirikus kutatások mentén történhetnek.
Kiemelte, nem csupán megismerni kívánják a felnövekvő generációk igényeit, hanem rájuk figyelve és velük együttműködve kívánják meghozni az őket szolgáló intézkedéseket.
Székely Levente, a kutatás vezetője közölte: a felmérés szerint a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok csaknem 87 százaléka optimista, 45 százalék pedig nagyon bízik a sikeres jövőben. A szociológus elmondta: a nagymintás kutatás során nyolcezer magyarországi, valamint négyezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg. A gyorsjelentés szerint 73 százalékuk egyedülálló, ez a szám négy százalékkal magasabb az ezredforduló adatainál. Átlagban két gyermeket szeretnének, ami azt jelenti, hogy a magyar fiatalok család- és gyermekvállalás-pártiak – közölte a szakember.
Hozzátette: miközben 2012-ben még csak a fiatalok 39 százaléka dolgozott,
az elmúlt évben már 55 százalékuk, és a munkaerőpiaci esélyeiket egyre optimistábban ítélik meg.
Továbbá immár tízből nyolc fiatal beszél idegen nyelveket, ez a 2000-es adat duplája, és csaknem valamennyiük hozzájut infokommunikációs eszközhöz, illetve használja az internetet.
A fiatalok kétharmada nyilatkozott úgy – folytatta a kutató –, hogy komoly anyagi gondok nem nyomasztják, és pozitívak az anyagi helyzetükkel kapcsolatos várakozásaik is.
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, de a közügyek iránt érdeklődők aránya még mindig alacsony. Továbbá nőtt a demokrácia iránti elkötelezettségük is: 2008-ban még 41 százalékuk, ma 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a demokráciát tartja az egyetlen járható útnak.
Erősödött a magyar identitás is: annál a kérdésnél, mennyire fontos számukra a magyarságuk egy 1 és 5 közötti skálán megjelölve, 4,38 százalék lett az eredmény.
Székely Levente arról is beszámolt: annak ellenére, hogy a megkérdezett fiatalok huszonegy százaléka vallásos családból származik, csupán öt százalékuk tartja magát kifejezetten vallásosnak. Ez az arány a határon túliak esetében lényegesen magasabb, 12–33 százalék közötti.
