Szél Bernadett május elején indított petíciót az endometriózissal (krónikus nőgyógyászati betegség) küszködő nők közfinanszírozott ellátásáért. A független országgyűlési képviselő azt állította, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény miatt – amely megszüntette a magán- és az állami szektor közötti átjárást – több mint kétszázezer endometriózisban szenvedő nő nem tudja igénybe venni az állami, társadalombiztosítás által támogatott műtéteket, mivel az őket kezelő szakemberek többsége a magánellátást választotta. A volt LMP-s képviselő azért kardoskodott, hogy az endometriózist, valamint az egyéb speciális betegségeket kezelő szakembereknek legyen lehetőségük a másodállásra és a magánellátásban kezelt betegeik állami rendszerben való műtéti ellátására is.
A kezdeményezés kapcsán Szél Bernadett Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral is egyeztetett. A találkozó során az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szólva Szél megjegyezte, hogy a kormány rosszul kodifikálta az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó rendelkezést, és nem tüntette fel, hogy a 2020. november 18-a,
azaz a törvény kihirdetése előtt kezelt nőknek megőrzi a rendszer átjárhatóságát. A hibát ugyan módosították, ugyanakkor a kivételeket szabályozó kormányrendelet csak a veszélyhelyzet megszűnése után lép életbe, addig viszont nincs esély az átjárhatóságra a két ellátórendszer között.
A politikus emellett azt is nehezményezte, hogy a járvány alatt szünetelt az endometriózisban szenvedő nők műtéti ellátása, nőttek a várólisták, így felmerül a kérdés, hogy emiatt kapnak-e többletfinanszírozást az állami szolgáltatók.
A képviselő állításaira reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma felhívta a figyelmet, hogy azokra, akik még az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejötte előtt kezdték meg a beteg kezelését, nem vonatkozik az összeférhetetlenségi tilalom, tehát ők március 1-jét követően is egyszerre magán- és közellátásban is elláthatják a betegüket.
Hangsúlyozták, ez a szabály jelenleg, a veszélyhelyzet alatt is érvényesül, és azt követően is életben fog maradni. Arra a felvetésére, hogy az új betegek esetében nem valósul meg az átjárás a két rendszer között, rögzítették: számukra is van lehetőség az átjárásra, de az orvos személye nem lehet ugyanaz.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A szaktárca továbbá arra is kitért, hogy a 2019-ben elvégzett 1344 operációhoz képest tavaly a járvány miatt valóban kevesebb, összesen 1008 endometriózisban szenvedő nőt műtöttek meg. Ugyanakkor – szögezték le – a sürgős ellátást igénylő, a bélrendszert mélyen infiltráló elváltozások ellátása a pandémia ellenére sem esett vissza, hiszen míg 2019-ben 218, addig 2020-ban 223 ilyen műtétet végeztek el. Szél Bernadett állításával szemben azt is közölték, hogy az intézmények legfrissebb jelentései alapján csökkent a várakozási idő.
Mint kiderült, ezen műtétek esetében az intézményeknek csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő meghaladja a hatvan napot, a júniusi adatok alapján viszont csak két ilyen listát nyitottak meg. Hozzátették: a várólista ledolgozására igényelhető többletfinanszírozás.
