Zöld őrületnek nevezte Kövér László az unió törekvéseit

A házelnök szerint az Európai Unióban az erkölcsi kereteket nemcsak hogy feszegetik, hanem szándékosan szétverik az európai baloldal képviselői, akik az Európai Néppártban ugyanúgy megtalálhatók, mint a szélsőbaloldalon, a kommunista pártokban.

Magyar Nemzet
Forrás: Kossuth Rádió2021. 07. 11. 9:04
null
Kövér László Fotó: Arpad Kurucz
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem lenne jobb Magyarországnak az Európai Unión kívül, de az az újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amihez hasonlót akartak korábban a nácik és a kommunisták is – jelentette ki Kövér László a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában A házelnök szerint azt, ami most folyik, nevezhetik liberalizmusnak vagy poszthumanizmusnak, legtöbbször nem is lehet pontosan megfogalmazni, ő egyszerűen zöld őrületként definiálta. Hozzátette: „olyan mértékű agressziónak vagyunk kitéve”,

a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki,

hanem azt szerinte az európai emberek döntő többsége is csak ellenszenvvel viseli el. – Ha ez így megy tovább, akkor az Európai Uniót azok teszik tönkre, akik tőlünk akarják ebben a pillanatban megvédeni – fogalmazott.

Kövér László

Kövér László úgy véli, az EU-s döntéshozatalból az erkölcsöt mint kategóriát „egész egyszerűen kiszorították”, nem létezőnek tekintik, és nem támogatják az erkölcsökről folytatott vitát. – De akkor könyörgöm, az értékek azok miről szólnak? – vetette fel.

– Szerbia és Magyarország kapcsolata az utóbbi időkben kifejezetten barátivá vált – érintett egy másik, kapcsolódó témát is a házelnök. Arról beszélt, hogy a két szomszédos állam együttműködése gazdasági szempontból is egyre jobb, de a migrációs kérdésekben és a koronavírus elleni védekezés során is megmutatkozott.

– Ugyanakkor jelen pillanatban az Európai Uniót nem érdekli a tagállamok számának bővítése, pedig ez nem csak Szerbia érdeke, hasznos lenne az unió számára is. Az EU halogatása miatt van egy kis elbizonytalanodás is Szerbiában a csatlakozással kapcsolatban – utalt az utóbbi napok eseményeire. Szerinte Szerbia csatlakozása előre vinné a európai szövetséget, és közös érdek, ezért Magyarország minden európai csúcstalálkozón hangsúlyozza a fontosságát.

A házelnök elmondta, a szerbeknek is megvolt a maguk Trianonja, a nagyszerb állam jelenleg megvalósíthatatlannak tűnik számukra.

– A szerbek lélektani fejlődésén látszik, a szerbiai magyarság helyzetéhez is másképpen állnak, mint korábban, elfogadják és a maguk szempontjából is hasznosnak tartják Magyarország vajdasági gazdasági programját

– fejtegette Kövér.

Az EU jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: „néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogyha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értékekről vallott véleményünk miatt”. A házelnök erre reagálva azt mondta: ha most lenne népszavazás, egészen biztosan nemmel szavazna, annak ellenére, hogy 2003-ban ő is a csatlakozásra voksolt.

A 2022-es országgyűlési választásokról szólva Kövér László arról beszélt, hogy napról napra nő a tét, ugyanis – mint hangoztatta –

„ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat, akkor itt kő kövön nem marad”.

Szerinte nemcsak az egyébként felemás rendszerváltozás vívmányait kell megvédeni jövőre, hanem olyan eredményeket is, mint a rezsicsökkentés és a családtámogatások szerteágazó rendszere.

Kövér László kijelentette, a nemzet jövője szempontjából katasztrófa lenne, ha a Gyurcsány–Apró-féle érdekcsoport, a régi kommunisták visszatérnének. Az ellenzék ma már nyílt politikai zendülést, alkotmányos puccsot hirdet, elővéve a régi szlogent, mely szerint a múltat akarják végképp eltörölni. Emlékeztetett arra, hogy száz éve, 1921-ben a Tanácsköztársaság is csak 133 napig tartott, utána jött a 134. nap, annak a történelemből ismert retorziójával, számonkéréseivel. – 1989–90-ben semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották – állította szembe a két történelmi eseményt. – Téves az a hiedelem, hogy ez mindig így lesz – tette hozzá, úgy folytatva:

„a magyar többség nem fogja megint eltűrni „egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.

 

A házelnök kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az Országgyűlésben a jövőben sem tűri el, hogy ott a bolhacirkusz, a botrány, a sértegetés teret kapjon, csak azért, hogy utána egyes képviselők a közösségi oldalakon népszerűsítsék magukat ezzel.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.