Eredménytelenül fejezte be a nyomozást hét év után a rendőrség a Lehel úti bankfiók 2014-es felrobbantása ügyében – erősítette meg a hatóság lapunknak a PestiSrácok információját. A nyomozati aktákat lezárták, de bármelyik pillanatban újranyithatják a dossziékat, ha új információk, bizonyítékok merülnek fel az ügyben. Sok példa van ugyanis arra, hogy az idő múlásával beszélni kezdenek azok a személyek, akik ismerik az adott bűncselekmény körülményeit és elkövetőjét.
Megszólalhatnak esetleg olyan tettestársak, akik például logisztikai segítséget nyújtottak az elkövetőnek. Az ominózus bűncselekmény elkövetésekor a tettes motorral közlekedett, tehát előkerülhet az a személy is, aki a járművet el- vagy kölcsönadta neki. Az sem zárható ki, hogy maga a robbantó időközben külföldre költözött vagy meghalt.
A robbantásos bűncselekmény 2014. január 13-án éjszaka történt. Ekkor egy 180-185 centiméter magas, motorosdzsekit, kezeslábast viselő, bukósisakos, nőies mozgású ember érkezett krosszmotoron a CIB Bank Lehel úti fiókjához. Leparkolt, a bank ajtajába lerakott egy csomagot, majd elhajtott a belváros felé. A tettes a csomagban elrejtett, TNT-alapú robbanóanyagot gyújtózsinórral hozta működésbe.
A detonáció beszakította a bankfiók ajtaját, szétszakította az ATM-et, az iroda belsejét romba döntötte. Egy hajléktalan szemtanú szerint a motoros feltűnően nyugodt volt. A merénylő az utcai kamerák felvételei szerint a Szentendrei úton távozott a fővárosból.
A helyszínelők több száz olyan nyomot rögzítettek, amelyek bizonyításra alkalmasak, a pokolgép maradványain is találtak DNS-mintákat.
Ugyanez a motoros 2014. január 7-én a Raiffeisen Bank Váci úti fiókjának üvegportálját is betörte. Az emiatt indult nyomozást összevonták a bankrobbantás ügyével.
A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói egyebek mellett ellenőrizték a pénzintézetekben fenyegetőző, kiabáló ügyfeleket is, ezernél több állampolgári bejelentést vizsgáltak meg. Hat lehetséges indítékot vizsgáltak, köztük a bankok elleni bosszút is. A robbantást ugyanis 2014. január 22-én a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) küldött, újságból kivágott betűkből készített levélben magára vállalta egy Őrsereg nevű szervezet, amely a VÉSZ a devizahitelesekért vívott harcát kívánta támogatni. Éliás Ádám akkori VÉSZ-elnök nyílt levélben intette nyugalomra a lehetséges elkövetőket. „Nem rablók, nem terroristák, hanem szabadságharcosok vagytok; a kiszolgáltatott, tönkretett emberek iránti szolidaritás vezet Titeket; harcotokat nem befejeztétek, hanem elkezdtétek; fiatalok vagytok; tettre készek, elszántak vagytok; profik vagytok” – írta levelében. Éliás 2014. március 14-ig kérte a szervezet türelmét, mondván: addig pozitív változásnak kell történni a devizahitelesek ügyében.
Az Őrseregről azóta semmi hír, talán nem is létezett, de a VÉSZ-ről is csak annyi információ van, hogy nyolc bűnvádi és egy polgári per folyt az elnök és az egyik volt vezető közötti vita kapcsán.
Fontos megjegyezni, hogy titkosszolgálati módszerekkel is keresték az elkövetőt. Felmerült ugyanis, hogy
a két, egymást hat nappal követő, bankfiókok elleni támadást olyan szélsőséges gondolkozású, esetleg beteg elméjű ember (vagy ilyen ember vezetésével működő szélsőséges csoport) szervezte és hajtotta végre, aminek a provokáció volt a célja.
Ezzel pedig a devizahitelesek vagy a kifizetetlen vállalkozások érdekében fellépő szervezetekre akarhatták a figyelmet ráterelni. Ez sikerült, hiszen így került a képbe például a VÉSZ is.
A devizahitelek eltörléséért tüntető csoportok oldalain ugyanakkor pozitív hírként tálalták és kommentálták a Lehel úti bankrobbantást, kiemelve, hogy személyi sérülés nem történt, csak „a mocskos bank” szenvedett károkat.
„Lehet, hogy valakinek tele lett a hócipője?! Gigalájk! A lakókat ettől függetlenül sajnálom” – osztotta meg a hírt és a véleményét a Radikális Bankellenes Csoport ismeretlen adminisztrátora.
A hatóságok részletesen megvizsgálták, lehet-e köze a robbantáshoz ezeknek a csoportoknak, de ezt a verziót végül bizonyítékok hiányában elvetették.
