Gyurcsány Ferenc már korábban azzal dicsekedett, hogy több százezer embert képes elérni a program segítségével. A baloldali adatbázis azóta már jelentősen bővült, a készülődés 2022-re pedig gőzerővel folyik. A recept nem túl bonyolult. A cél – chatbotokat is bevetve – minél több adat begyűjtése a közösségi média felhasználóiról. A megszerzett információk segítségével képesek megrajzolni az illetők profilját, akiket ezt követően személyre szóló üzenetekkel, hirdetésekkel lehet terelgetni, politikai célokból befolyásolni. A folyamatban központi szerepet játszik az Észtországban gyökerező DatAdat céghálózat, amely gyakorlatilag az országgyűlési választási kampány agyaként funkcionál majd.
A DatAdat jól ismert baloldali politikusok vállalkozása, egyik tulajdonosa a már említett Bajnai Gordon volt kormányfő. A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, de szintén felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, baloldali kommunikációs stratéga.
Mellettük Gyurcsányék agytrösztjét, a Demost korábban irányító Dessewffy Tibor és tanítványai is részt vesznek a cég munkájában. A szociológus jelenleg az ELTE TÁTK oktatója, akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.
Nem csoda, hogy Gyurcsányék ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja.
Itt kell megemlíteni Michal Kosinskit, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakját. Az ő nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amellyel szinte valós időben lehet profilozni és elemezni az embereket a Facebook-aktivitásuk alapján. A modell szerint alig hetven lájk elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjük, mint az illető közeli barátja, százötven lájknál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz lájk felett pedig már többet, mint az illető élettársa.
Pusztán a lájkok alapján nagy pontossággal megmondható a felhasználó bőrszíne, szexuális irányultsága, pártpolitikai szimpátiája, kimutathatók összefüggések az alkoholfogyasztásra vagy a vallásra vonatkozóan, de még az is könnyen kideríthető, hogy az illető szülei elváltak-e.
Kosinski viselkedésalapú kutatása mögött egy tudományos módszer áll, a „nagy ötös” néven emlegetett személyiségvonások – extrovertáltság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus – elemzése, amelyek alapján olyan felhasználói profilt lehet alkotni, amit nemcsak kereskedelmi, hanem politikai célokra is lehet használni. Bár az alapmodell az 1980-as években ismert volt, az egyének viselkedésének pontos előrejelzéséhez rendkívül sok adatot kell összegyűjteni és elemezni. Az internet, még inkább a közösségi média megjelenésével, az egyes felhasználók digitális lábnyomának az elemzésével ma már semmi akadálya, hogy egyre jobb és jobb modelleket lehessen kialakítani a várható viselkedés (esetünkben épp szavazási preferencia) előrejelzésére, a közvélemény befolyásolására.
A Facebook igazi atomfegyverré válhat 2022-ben, kiélezett küzdelmekben, egy-egy csatatérkörzetben ugyanis még a végeredményt is meghatározhatja, hogy ki mennyi bizonytalan szavazót tud mozgósítani, illetve ami legalább ennyire fontos: ki mennyi szavazót tud távol tartani a választástól.
A logisztikai háttér biztosításáért felelős Bajnai Gordon már a rendszerváltozás előtt, 1989-ben együtt mozgolódott, szervezkedett Gyurcsány Ferenccel, akinek kormányzása alatt, 2006-ban fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett. Később, 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési, majd 2009-ig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként tevékenykedett.
Gyurcsány Ferenc bukását követően ő lett a miniszterelnök.
Borítókép: Beliczay László
