„Egy az egy ellen” vízióval állt össze a baloldal a DK-tól a Jobbikig, vagyis azzal a céllal, hogy a kormányzópártokkal szemben egyetlen lista legyen a 2022-es országgyűlési választáson, esélyt adva önmaguknak Orbán Viktor leváltására. Ezért fogott össze a DK, az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Párbeszéd, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Ugyanakkor mind a bal, mind a jobboldalon akadnak még pártok, amelyek azzal a szándékkal indulnak a jövő évi választásokon, hogy átlépjék az ötszázalékos küszöböt.
Az oligarcha
Kádár János-terv címmel hirdetett programot Szanyi Tibor, az MSZP egykori oszlopos tagja, a párt alelnöke, aki 2020-ban, miután kilépett a szocialista pártból, Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (Iszomm) névvel alapított új pártot. Szanyi Tibor lapunknak elmondta, mindenképpen indulnak a 2022-es választáson, jelenleg 59 jelöltjük van, de céljuk mind a 106 egyéni választókerületben indítani valakit. – Abban szinte biztos vagyok, hogy legalább száz helyen lesz jelöltünk – mondta a pártelnök, aki azt hangsúlyozta, minden jelöltjük baloldali, azaz nem balliberális, nem balközép. – Nekünk van már programunk, ami az Igen szocializmus nevű programunknak egy sajátos, a választásokra hangolt kivonata – jelezte Szanyi Tibor, aki elárulta, ő a párt miniszterelnök-jelöltje 2020 júliusa óta.
Az ellenzéki előválasztásról azt mondta, a kampánynak a programok versenyének kellene lennie, de meglátása szerint ez a balliberális ellenzéki oldalon állandó halogatás tárgya, és majd a „főjelölt” programja lesz. – Aki hozzánk mérhetően közelebb volt, gondolok itt a megzöldült balközép Karácsony Gergelyre, kiesett. Mi Dobrev Klárát jó esetben egy liberális balközépnek látjuk, ami nyilvánvalóan nem baloldal. Arról nem beszélve, hogy Dobrev Klára egy igazi oligarcha, akárhonnan nézzük – fogalmazott Szanyi Tibor, aki szerint az előválasztás egyik eredménye, hogy az MSZP „bevégezte”. – Az MSZP vége látható volt, ez most a lehető legrondább módon meg is történt, ami azt jelenti, hogy alárendelték magukat a konzervatívoknak, liberálisoknak – vélekedett a pártelnök, jelezve, mindegy ki nyeri a miniszterelnök-jelöltséget, mind a kettő egy lottó ötös. – 48-52 százalékot mondanék valamelyik javára, ami azt jelenti, egyiknek sem lesz túl nagy legitimációja – fogalmazott. Saját támogatásukról Szanyi Tibor azt mondta, az egy-két százalék körül van, ami nem átütő, de az ő idejük most fog eljönni, amikor az ellenzék szembesül a valósággal.
A szocializmus emléke
– A Munkáspárt is önállóan indul mint a szocializmus eszméjét egyedüliként képviselő párt – mondta a Magyar Nemzetnek Thürmer Gyula, aki hangsúlyozta, pártjuk baloldali, nemzeti, ellenzéki. A pártelnök elismerte, az aláírásgyűjtés nehéz lesz nekik, támogatókat főként vidéken igyekeznek gyűjteni, a nagyvárosokban meglátása szerint kevesebb esélyük lenne. – Azokra a szavazókra számítunk, akik sem a kormánypártra, sem a balliberális ellenzékre nem akarnak voksolni. A jelenlegi kormány családpolitikájával, családtámogatási intézkedéseivel egyetértünk, ugyanakkor megítélésem szerint szélesíteni kéne a kört – fogalmazott Thürmer Gyula, aki szerint Dobrev Klára legfeljebb a szocializmus emlékét tudja nyújtani az időseknek, akik – mint fogalmazott – zombiként állnak most az előválasztási sátraknál, hogy valaminek az emlékére szavazzanak.
Országos lista
A Jobbik 2018-as szakadása után létrejött Mi Hazánk Mozgalom mind a 106 egyéni választókerületben állít jelöltet, ezek közül már csaknem százat be is mutatott a párt. Dúró Dóra alelnök lapunknak elmondta, október 23-i rendezvényükön minden jelöltjük színpadra áll, addigra mindenkit megismerhetnek a választók. Jelezte azt is, országos lefedettségüket az is mutatja, hogy folyamatosan nő az alapszervezetek száma, ami egyértelműen a támogatottságuk erősödését mutatja. – A Mi Hazánk már bemutatta a Virradat programot, amely három alappillérre épül, ezek a mezőgazdaság, a közbiztonság, valamint a turizmus.
Volner János ugyancsak a Jobbikból távozott, majd létrehozta a Volner-pártot. Mint fogalmazott, mind a 106 egyéni választókerületben állítanak jelöltet, elsődleges feladatuk pedig a Jobbik 2013-as alapító nyilatkozatában foglaltak képviselete, vagyis a posztkommunista utódpártokat és a velük összefogó szélsőséges liberálisokat távol tartsák a hatalomtól. – Ezért, ha azt látjuk, hogy az ötszázalékos támogatás nekünk nem biztosított, és az indulásunk veszélybe sodorhatja az országot azzal, hogy a baloldal juthat kormányra, akkor nem fogunk elindulni. Ha nem kapunk állami támogatást emiatt, azt is elfogadjuk, az ország sorsa előrébb való – fogalmazott a pártelnök.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) úgy számol, hogy legalább 71 választókerületben sikerül összegyűjtenie a jelöltállításhoz szükséges kopogtatócédulákat. A Jelen nevezetű hetilap augusztus végén arról írt, az MKKP pont azt a lehetőséget teremti meg, hogy azok az elkötelezett baloldali liberálisok, akik nincsenek elragadtatva az összefogástól a Jobbikkal, rájuk adhassák a voksukat, miként azoknak is menedéket jelentenek, akik kiábrándultak a Fideszből, de soha nem lennének hajlandók a mostani ellenzék jelöltjeire szavazni. Ennek abban az esetben lehet különös jelentősége, ha a párt az ilyen megfontolásból leadott szavazatokkal átugorja az ötszázalékos bejutási küszöböt, s parlamenti erővé válik. Kovács Gergely pártelnök arról is beszélt, hogy koalícióra nem lépnének egy esetleges baloldali kormánnyal, de kívülről támogatnának egy esetleges kisebbségi kabinetet.
