De vajon kicsoda Gansperger Gyula?

A Fidesz környékéről indult, de már az ezredfordulón kapcsolatba került Bajnai Gordonnal, és onnantól vele ment tovább. A gazdasági-politikai kapcsolatrendszer szempontjából így rajzolható fel a minap egy fővárosi korrupciós ingatlanügy kapcsán felszínre került üzletember, Gansperger Gyula pályája.

Budapest, 1999. július 29. Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatót tart a társaság elsõ félévi eredményeirõl és második félévi terveirõl a szervezet székházában. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A sajtóvita nyomait a Heti Válasz 2007. március 22-i lapszáma is őrzi, a polémia a Dataplex Kft. körül forgott.

Miután Bajnai Gordon miniszter lett, az ekkor még Gansperger vezette Wallis kiváló pozícióba került az állammal való üzletelésben. Ezt bizonyítja a Magyar Nemzet 2006. november 30-i írása is, amely szerint „A Kincstári Vagyoni Igazgatóság múlt héten jelentette be, hogy a Wallis-csoporthoz kerülhet a korábban állami tulajdonban lévő Millennium Média Kft. Ez a cég kapott megbízást az új tévészékház megépítésére, felszerelésére és üzemeltetésére. Azzal, hogy a Wallis-csoport birtokába került a Millennium Média Kft., a tévészékház-beruházást is elnyerte. A Wallis-csoport szoros szocialista kötődésekkel rendelkezik. Korábban vezetője volt Bajnai Gordon, de Wallis-érdekeltségbe tartozott Kóka János több cége is. Gansperger Gyula, a Wallis Zrt. vezérigazgatója egy múlt heti sajtóbeszélgetésen – még mielőtt kiderült volna, hogy az általa vezetett cég építheti fel a tévészékházat – úgy nyilatkozott: »Figyelemmel követjük Bajnai Gordon politikai pályafutását, időszakonként magánemberként találkozunk is vele, de személye nem jelent előnyt kormányzati megrendelések elnyerésénél, amire jelenleg nem is nagyon van példa cégünk tevékenységében.«” 

Az új tévészékházat végül valóban a Wallis-kör építhette meg, az ügyet 2009 decemberében erősen támadta a Fidesz:

„Büntetőfeljelentést tett a Fidesz a legfőbb ügyésznél a Magyar Televízió (MTV) új székházával kapcsolatban – közölte Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának akkori jogi igazgatója. Szerinte a köztelevízió székházának felépítése körülbelül 20-23 milliárd forintba került volna (2006 körül ezt az összeget kommunikálták nyilvánosan – a szerk.). Ezzel szemben 90 milliárd forint körüli az az összeg, amelyet »a húsz évre bebiztosított bérleti díjként valakik élveznek« – mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben is offshore cégekről van szó. A Fidesz számításai szerint mintegy 70 milliárd forintos értékben követtek el hűtlen kezelést – mondta Balsai.” Egyébként nem ez volt az egyetlen wallisos PPP-projekt, mert a Corvinus Egyetem új épületénél is rájuk esett a balliberális kormány választása.

Érdekesség, hogy a részben éppen Bajnai személye miatt elhíresült Hajdú-Bét-ügyben Ganspergert csődbűntett elkövetésével gyanúsították meg, egészen konkrétan azzal, hogy mikor 2003-ban a Hajdú-Bét Zrt. igazgatósági tagja volt, főrészvényes, azaz a Wallis-csoport alkalmazottjaként, Nagy Györggyel közösen megszegte az észszerű gazdálkodás követelményeit. A gyanú arra is kiterjedt, hogy Ganspergerék a hitelező banknak (Raiffeisen Bank) kedvezve, nagyságrendileg 2,2 milliárd forinttal csökkentették a csőd szélére került baromfi-feldolgozó vállalat, a Hajdú-Bét vagyonát. A történteket Tanács István a Népszabadság 2015. október 7-i számában így foglalta össze: „A Hajdú-Bét ki nem fizetett beszállítói a cég 2004. januári székhelyáthelyezését tartják kijátszásuk eszközének. A baromfi-feldolgozó vállalat székhelye Debrecenben volt, amikor világossá vált, hogy összecsapnak fölötte a hullámok. Ekkor Bajnai Gordon és Gansperger Gyula a tulajdonos Wallis Rt. nevében javasolta a közgyűlésnek, hogy helyezzék át a cég székhelyét Kecskemétre. Így másik felszámoló kezébe kerülhetett a Hajdú-Bét felszámolása. A Bács-Kiskun megyei cégbíróság által kijelölt felszámoló tevékenysége alatt a Hajdú-Bét megmaradt vagyonának számottevő része eltűnt. A meglévő értékeket ugyanis közraktárjegybe forgatták be, ami nem tartozott a felszámolás által érintett vagyon körébe.” Végül az ügyészség mindkettőjükkel szemben megszüntette az eljárást.

Hogy ma is kapcsolatban állhat-e a 2019 ősze óta a Városháza ügyeiben kifejezetten befolyásosnak mondott Bajnai Gordon és Gansperger Gyula? Már idézett forrásunk szerint szinte biztosan. 

Kettejük pályája ugyanis 2007 után is érintette egymást, hiszen kormánybiztosként, majd miniszterként Bajnai indította el azt a Jeremie nevű vállalkozásfejlesztési programot, amelyen a Gansperger által vezetett Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. is sikeresen szerepelt, és 6,5 milliárd forint vállalati tőke kihelyezésére kapott lehetőséget.