Rejtélyes meteoritok csapódnak a Földbe

A korai Naprendszerben lehetett egy titokzatos hézag a Naphoz közelibb és attól távolibb régiók között – legalábbis a meteoritok anyagának mágnesezettsége erről árulkodik. Talán az ifjú Jupiter keltette, talán a mágneses szél, de mindenképp befolyásolta a bolygók összetételét – olvasható az Origo cikkében.

2021. 11. 09. 10:02
Forrás: NASA
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korai Naprendszerben a Nap körül egy porból és gázból álló úgynevezett protoplanetáris korong keringett, amelyből idővel a ma ismert bolygók anyaga összesűrűsödött. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) és más együttműködő intézetek tudósainak legújabb elemzése azt sugallja, hogy nagyjából 4 milliárd 567 millió évvel ezelőtt egy rejtélyes rés tátonghatott ezen a korongon annak a régiónak a környékén, ahol ma az aszteroidák övét találjuk. A csoport Science Advances folyóiratban megjelentetett közleménye közvetlen bizonyítékokat szolgáltat e hézag valahai létezésére.

Az elmúlt évtized megfigyelései rendre alátámasztották azt az elképzelést, hogy a fiatal csillagok körüli korongban gyakoriak a lyukak, hézagok és gyűrűk – fejtette ki Benjamin Weiss, az MIT Föld-, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének bolygótudomány tanára. 

Ezek fontos, de kevéssé értett tanújelei azoknak a fizikai folyamatoknak, amelyek során a gáz és a por a fiatal nap és bolygók anyagába beépül.

A mi Naprendszerünk esetében sincs pontos ismeretünk arról, miért állhatott elő hézag a protoplanetáris korongban. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a Jupiter szólhatott bele a dolgok alakulásába. Ahogy a gázóriás formát öltött, roppant gravitációs ereje a gázt és port a Naprendszer külterületei felé lökhette, és így keletkezhetett a rés a korong anyagában. A másik lehetőség az, hogy a korong felszínéről eredő szelek hajtották a folyamatot. Az alakuló naprendszereket erőteljes mágneses terek hatják át. Amikor ezek a mezők egy forgó gáz- és porkoronggal kölcsönhatnak, olyan erős szeleket hozhatnak létre, amelyek kifújják az anyagot, s ezzel rést hagynak hátra.

Bárhogy keletkezett is, a korai Naprendszerben tátongó hézag egyfajta kozmikus gátként szolgált, amely megakadályozta a két oldalán elterülő anyagtömegek közötti kölcsönhatást.

Ez a fizikai szétválás jelentősen beleszólhatott a naprendszer bolygóinak anyagösszetételébe.

A gát innenső oldalán például a gáz és por földszerű kőzetbolygókká tömörödött, mint amilyen maga a Föld vagy a Mars, a távoli, jeges vidékekre szorult anyagból pedig a Jupiter és gázóriás-szomszédai alakultak ki.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: NASA)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.