„Orbán Viktor évértékelője 23 éves hagyományra tekint vissza” – írja ma reggeli cikkében az Origó. A portál összeszedte, hogy mik hangzottak el az eddigi beszédekben.
Három gyerek, három szoba, négy kerék
1999-ben, amikor először értékelte az ország ügyeit a kormányfő, elsősorban a polgári kormány előtt álló feladatokról adott tájékoztatást. A miniszterelnök már akkor a munkahelyteremtést, valamint a gyermeket is nevelő dolgozók támogatását állította a politikája középpontjába.
Ezzel összhangban a millennium évében a kormányfő a
három gyerek, három szoba, négy kerék
polgári ideáját hirdette meg. A kormányfő akkor egyenleget vont, hol tart hazánk tíz esztendővel a rendszerváltozás után, mit teljesített eddig a kormány és mit terveznek a 2000-es évre.
A rákövetkező értékelőjében Orbán Viktor a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte a millennium évét, s beszédében ismét hangsúlyos szerepet kapott a gazdaság, a családpolitika, az egészségügy, valamint az oktatás.
Az első Orbán-kormány utolsó, 2002-es évének értékelésében a miniszterelnök már azt rögzíthette, hogy
hazánk „pályára állt”.
A következő ciklus végéig egyebek mellett teljes foglalkoztatottságot, az átlagkeresetek megduplázását és a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését ígérte, ám a szocialista–szabad demokrata koalíció győzelmével ez a szándék meghiúsult.
2003 – országértékelés ellenzékiként
Orbán Viktor először 2003-ban értékelte az évet ellenzékből. Úgy vélte: az új kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. Kritizálta a Medgyessy-kabinetet az iraki katonai szerepvállalás miatt is, hiszen, mint mondta, a magyar emberek elsöprő többsége békét akar, de bírálatot fogalmazott meg azért is, mert szerinte a kormány rossz feltételeket harcolt ki az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon. Hazánk EU-tagságával kapcsolatban úgy vélekedett: a sok ellenérv mellett a belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban. A Fidesz jövőjéről azt mondta: „most egy nagy, erős, nyitott, európai néppárt építésére kell magunkat rávenni”.
2004 – „Rendezni végre közös dolgainkat”
Az évértékelőt 2004-ben a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE kongresszusi központjában tartották meg. Orbán Viktor beszédének középpontjában a baloldali kormány gazdaságpolitikájának kritikája állt.
– 2003 a magyar családok zsugorodásának, összetöpörödésének éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik
– mondta. Mindez azért, mert
a Medgyessy-kormány visszaélt a szavazók bizalmával, és mindent pontosan fordítva tettek, mint ahogyan ígérték.
A beszéd hangsúlyos eleme volt a szövetségkötés, a kompromisszumok mentén való együtthaladás üzenete is: „Pártállásra, irányzatra való tekintet nélkül mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a csatlakozásnak mindenki nyertese lehessen. Ez az a közös talpalatnyi hely, amely elegendő ahhoz, hogy szövetséget kössünk egymással.”
2005 – ismét kisebbek lettünk
2005-ben megint új helyszínen, a Körcsarnokban hangzott el Orbán Viktor évértékelője, amely új formát is kapott, ez alkalommal ugyanis nem pulpitusról, hanem egy minden oldalán székekkel körülvett színpadról szólt hallgatóságához. A beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg, Orbán Viktor pedig az ezeken felmerült kérdésekre válaszolt, amelyeket a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tolmácsolt.
A 2004-es esztendőről – Gyurcsány Ferenc kormányzásának kezdetéről – úgy vélekedett, az a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt, az ország pedig elveszítette hitét, erejét és önbecsülését.
– A 2006-os választások egyik legnagyobb tétje az lesz, hogy marad-e egy spekulációbarát kormány, vagy jön egy munkabarát kabinet – fogalmazott Orbán Viktor, aki ekkor jelentette be: a Fidesz hamarosan
nemzeti konzultációt
kezdeményez a választópolgárokkal, és
már ekkor is beszélt a rezsicsökkentés szükségességéről.
2006 – Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
A nyolcadik évértékelőnek ismét másik helyszín, a budapesti SYMA csarnok adott otthont. Az országgyűlési választás évében Orbán Viktor arról beszélt: 2005 a beletörődés esztendeje volt, az új kormány feladata pedig az lesz, hogy újjáélessze a magyar szolidaritást. A Fidesz elnöke szembeállította saját, építkező kormányzásukat az MSZP–SZDSZ rombolásával, kiemelve, hogy a baloldali luxuskormány csupán saját köreinek teremt kiváltságokat. – Ez a kormány ennyit tud. Ígérget vagy legfeljebb a Fideszt kergeti.
Magyarország többre képes
– nyomatékosította Orbán Viktor, majd úgy fogalmazott: 2006-ban a szolidaritás, és a közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus, illetve a múlt és a 21. század között kell majd választani. Beszéde végén először búcsúzott a közönségtől a
Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!
felkiáltással.
2007 – Egy az ország, egy a zászló
A Millenárison elhangzott évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd köré épült. Ekkor hirdette meg Orbán Viktor az
egy az ország, egy a zászló
jelszót, és használta először a Gyurcsány-kormánnyal szemben létrejött „új többség” kifejezést. Beszédében egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, és közölte: az új többség, amely ragaszkodik a demokráciához, nem akar kiváltságosokat, nem akar pártvezetőkből és szélhámosokból verbuválódott új arisztokráciát.
– Az országot három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe, ahhoz pedig, hogy visszajuttassuk oda, ahol 2002-ben voltunk, legalább 12, de inkább 16 év jó kormányzás szükséges
– vetítette előre akkor az ellenzék vezetőjeként Orbán Viktor.
2008 – a jövő igennel kezdődött
Az ismét a SYMA csarnokban tartott évértékelő fő témája a Fidesz kezdeményezésére 2008. március 9-re kiírt,
a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás volt.
„A jövő igennel kezdődik" szlogennel meghirdetett eseményen Orbán Viktor arról beszélt: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz.
Aki […] igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nem csak a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és a sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására
– jelentette ki, majd arra kérte hallgatóságát, ne mondjanak le arról az eszményről, hogy a szabadság mindig többre képes, mint a diktatúra. A pártelnöknek igaza lett, miután a kormány elbukta a népszavazást, az SZDSZ kilépett a kormánykoalícióból, ezzel végleg elindult a megsemmisülés útján.
2009 – Gyurcsány csődkormánya és a reménytelenség emberei
Új irány, Magyarország, új irány, magyarok
– hirdette meg a jelszót a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Hosszan beszélt a világgazdasági válságról, megjegyezve:
Ma már nem az a hír, hogy válság van. A hír az, hogy egy új világ születik.
Hozzátette: hazánkba eddig nem a megújulás, hanem csak a válság hatásai gyűrűztek be.
– Ugyanúgy folytatódik minden, mint az előző években: a kormány nem tesz mást, mint újabb és újabb hiteleket vesz fel
– közölte Orbán Viktor, aki elmondta: nálunk éppen a Gyurcsány vezette csődkormány, és a hozzá tartozó elit, a „reménytelenség emberei" állnak a változások útjában.
Országunknak teljes megújulásra, egy új irányra van szüksége. – A kevesek Magyarországa helyett a mindenki Magyarországát, a polgári Magyarországot kell felépíteni – jelentette ki Orbán Viktor, aki ezen az úton rendkívül fontos állomásnak nevezte a 2009-es európai parlamenti választást (amit aztán a Fidesz óriási fölénnyel megnyert).
2010 – felkészülve a kormányzásra
Két hónappal az országgyűlési választások előtt tartotta meg tizenkettedik évértékelőjét Orbán Viktor a Millenárison. Bejelentette, ő és pártja készen áll az erős, felelős és cselekvő kormányzásra. A legfontosabb nemzeti ügyeknek a gazdaság talpra állítását, az egészségügy rendbetételét, a közbiztonság megerősítését, valamint a szociális biztonság helyreállítását nevezte, és
tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését vállalta.
A Fidesz vezetője figyelmeztetett: minden szélsőséget el kell utasítani, hiszen ezek hajtóanyaga a gyűlölet, és mindig a szélsőségek sodorták bajba Magyarországot. Kifejtette: az egyik szélsőséget az ekkor hatalmon lévők – a baloldal – a jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat, ezért el kell őket számoltatni. Ugyanakkor hozzátette:
Magyarországon a jövő kormányzásának kell következnie, nem valamiféle bosszúkormányzásnak.
2011 – Magyarország megújul
Orbán Viktor Millenárison elmondott, immáron ismét kormányfői évértékelésében ismertette „ötéves tervét”. Eszerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor hazánk visszanyeri egyensúlyi helyzetét, 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik majd, hogy megindultunk felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek.
Beszédében kulcskérdésnek nevezte az alkotmányt. Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt hazánknak, ezzel biztonságba helyezi a jövőt.
Kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell.
2012 – új alapokon áll az ország
– Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket! – kezdte tizennegyedik országértékelő beszédét a miniszterelnök a Millenárison. Orbán Viktor köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak Magyarországért a január 21-i első békemeneten. A kormány intézkedéseit ért európai uniós kritikákat „méltánytalan pergőtűznek" nevezte, és közölte:
Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat.
Kifejtette, a korábbi baloldali kormányok tevékenysége következtében három fő baja volt az országnak: az adósságcsapda, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés. Beszélt a válságkezelésről, a középosztály megerősítéséről, a devizahitel-probléma orvoslásáról, az adórendszer átalakításáról, a közmunkaprogramról, a szakképzési rendszer megújításáról, a felsőoktatás átszervezéséről, és előrevetítette a rezsicsökkentést is.
2013 – Magyarország jobban teljesít
Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország
– mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében, amelynek ismét a Millenáris biztosított helyszínt. Állítását többek közt az államadósság csökkentésével, a fizetések és a nyugdíjak emelkedésével, a kiharcolt uniós források gyarapodó mértékével, a családtámogatások kiszélesítésével, a bővülő közmunkaprogrammal, az egészségügyi fejlesztésekkel, a növekvő születésszámmal, illetve 3500 új rendőr szolgálatba állásával támasztotta alá.
– Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre
– hangoztatta a kormányfő. Az ellenzékre utalva úgy fogalmazott: „Van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől, de a hajó közös, ezért ilyenkor is evezni kell, és nem durcásan ügyeskedni a fúróval a hajófenékben.”
2014 – értékelés a kampány jegyében
Három egyszerű kérdésre kereste a választ a kormányfő 2014-es évértékelő beszédében a Millenárison: hová jutottunk, hová juthatunk, és mit kell tenni mindehhez. – Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll, ezért az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni, hogy erősek és egységesek vagyunk – közölte, majd elmondta:
Néhány éve senki nem gondolta volna, hogy Magyarország képes lesz hazaküldeni az IMF-et, a saját lábára állni és az uniós átlagot meghaladó növekedést elérni.
– Meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – határozta meg a közelgő választás tétjét Orbán Viktor, aki zárásul így biztatta közönségét: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!”
2015 – kiállás a keményen dolgozó emberek mellett
Orbán Viktor ez évben tartotta először évértékelőjét a felújított Várkert Bazárban. Hitet tett a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: „Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország.” Beszédének hangsúlyos eleme volt a keményen dolgozó emberek melletti kiállás, valamint a bankok elszámoltatásának végigvitele és a rezsicsökkentés megvédése a „körmönfont brüsszeli szándékoktól”. A kontinens jövőjét befolyásoló, megélénkülő migrációs nyomással kapcsolatban megállapította:
„Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében választ adni.”
A Fidesz elnöke szót ejtett az elveszített veszprémi időközi választásról is, arra biztatva övéit, hogy ne üljenek a babérjaikon, hanem fogják meg a munka végét, mert ha nem, visszatérhetnek a szocialisták. Amint fogalmazott:
polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, a bizalomért és elismerésért mindennap meg kell küzdeni.
2016 – határozott nem a migrációra
Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk
– mondta Orbán Viktor a 2016-os évértékelő beszédében, amelyben határozottan szólt a migráció nemkívánatos voltáról. Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembenéznie. A miniszterelnök példaként azt említette, hogy a magyar igazságügyi miniszter könyvét begyűjtötték a belga könyvesboltokból, illetve az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígérnek Magyarországnak, ha nem vállalja a kvóta szerinti menekültbefogadást.
2017 – küzdelem Brüsszellel
A kormányfő a Brüsszellel szembeni nemzeti önrendelkezés megvédésén alapuló új nemzeti politika szükségességét hangsúlyozta, s elutasította, hogy külföldről nemzetközi szervezeteken keresztül „nagy testű ragadozók” befolyásolják a magyar politikát. A küzdelmet öt pontban foglalta össze, amelynek része
a rezsicsökkentés, az önálló adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti támogatásának megőrzése is.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Európában az unionisták és szuverenisták, a nemzetek és a globalisták között zajlik a küzdelem. A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a menekültkérelmek elbírálásáig őrizetben kell tartani a migránsokat. Kiemelte azt is, hogy a demográfia frontján még nincs áttörés, ezért
a kabinet támogat mindenkit, aki gyermeket vállal.
2018 – meg kell őrizni a keresztény értékeket
A miniszterelnök 2018-as beszédében hangsúlyozta: a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt, ugyanakkor szilárdnak ítélte a V4-országokat és üdvözölte Ausztria és Bajorország hazafias irányba mozdulását. Hangsúlyozta:
Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat és keresztény kultúrájukat.
A migráció kapcsán az ENSZ-ről mint új vitatérről beszélt a kormányfő, ahol minden eszközzel meg kell változtatni a migrációt támogató határozati javaslatot, még akkor is, ha
Soros György milliárdokat költ bevándorlással kapcsolatos céljai elfogadtatására.
A kormányfő többek között kiemelte a gazdaság eredményeit, azt, hogy tíz év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.
2019 – átfogó családtámogatási program
Hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök a 21. évértékelő beszédében. Az intézkedéscsomag keretében kibővítették a csok kedvezményes hitelét, emellett minden első házasságát kötő 40 év alatti nő és házastársa számára lehetővé tették tízmillió forint kedvezményes kölcsön felvételét, amelynek a fennmaradó részét elengedik a harmadik gyerek születése után.
A legalább négy gyermeket szülő és nevelő nők életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok a nemzeti konzultációban igent mondtak arra, hogy a bevándorlás helyett a családok támogatásával kezeljék a demográfiai problémákat, s az intézkedéscsomag is ennek a szellemében készült. A kormányfő a magyarországi szegénység felszámolását is célul tűzte ki, s bejelentett egy 700 milliárd forintos fejlesztést is az egészségügyben, amelynek része volt a budapesti centrumkórházak kialakítása.
2020 – „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!”
A száz évvel ezelőtti trianoni katasztrófára és a balliberális kormányok okozta tíz évvel ezelőtti csődből való kilábalására is emlékezett Orbán Viktor 22. évértékelő beszédében. Orbán Viktor megemlékezett a kormányzás tizedik évfordulójáról is.
Tíz évvel ezelőtt az emberek véget vetettek a szocialista rémkormányzásnak, és megkezdte munkáját a nemzeti kormány. Az ország akkor a csőd szélén állt, a munkanélküliség az egekben, az emberek eladósodva
– idézte fel. A kormányfő kiemelte, hogy az emberek reménybe, jövőbe vetett hite nem volt alaptalan. A sikerhez viszont elengedhetetlen volt a nemzeti önbecsülés helyreállítása.
Kitért a 2022-es választásra is, amelynek kapcsán Muhammad Ali egykori nehézsúlyú bokszilágbajnokot idézte: „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!” Az ellenzék kapcsán megjegyezte, bárki bárkivel összeáll, avantgárd megoldások vannak, ilyen szereléseket próbálgatnak:
alul kisnyilas gatya, felül vörös mez, rajta szivárványszínű kitűző.
2021-ben az évértékelő beszéd a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Így ma Orbán Viktor huszonharmadszor mondja el évet értékelő beszédét – jegyzi meg az Origó.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszéde után a Várkert Bazárban 2019. február 10-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
