Így tett teljesen tönkre egy magyar céget Róna Péter

A baloldal államfőjelöltje teljes káoszt és gigaveszteséget okozott a buszgyártással foglalkozó kaposvári NABI-nál.

Róna Péter FORRÁS: MTI/KOVÁCS ATTILA

Róna egy ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura.

Mi is az a NABI?

A botrány pontos megértéséhez érdemes az időben visszamenni. A North American Bus Industries (röviden NABI) története 1976-ban kezdődött, amikor kereskedelmi megállapodás született a magyar Ikarus és amerikai Crown Coach vállalatok között. Együttműködésük eredményeként 1977-ben megjelent Los Angelesben az első Magyarországon tervezett csuklós autóbusz. Az 1980-as években az együttműködést felbontották és az Ikarus új stratégiai megállapodást kötött az Union City Body Company-vel (UCBC), hasonló működés szerint: Magyarországon tervezték a buszokat és gyártották a vázakat, míg a végszerelésre az Egyesült Államokban került sor.

A NABI Róna tevékenysége alapján került nagyon nehéz helyzetbe. Fotó: MTI/BALATON JÓZSEF

1992-ben az Első Magyar Alap tulajdonába (ennek volt az alapítója Róna Péter) került az UCBC, Amerikai Ikarus néven. Így már nem csak a tervezés, de a design és az alkatrészek biztosítása is magyar feladat volt. A karosszéria a Budapest-mátyásföldi gyárban készül, míg az autóbuszok összeszerelése az Alabama állambeli Annistonban történik a NABI Inc. üzemében.

A Nabi 2000-ben, a brit Optare felvásárlásával lépett az európai piacra, majd 2002-től kínálta a Magyarországon gyártott Nabi 700 SE elővárosi, helyközi autóbuszt.

A NABI zöldmezős beruházással, még 2001-ben azzal a céllal építette fel kaposvári üzemét, hogy itt kompozit karosszériás buszokat gyártson. Már kezdetben is döntően az amerikai piacra készültek saját fejlesztésű járművek, ám négy év után kénytelenek voltak leállítani a termelést, mert a Magyarországon készülő buszok nem mentesültek az úgynevezett Buy America törvény hatálya alól. Ez kimondja, hogy a szövetségi támogatást élvező közbeszerzéseknél az alkatrészek 60 százalékát amerikai gyártóktól kell beszerezni, sőt az összeszerelést is az Egyesült Államokban kell végezni. (Azonban az amerikai törvényektől függetlenül 2005-ben már óriási bajban volt a cég - jórészt Róna Péterék miatt.)

Az új piacokban is bízva kétszer sikerült újraindítani a termelést, ám a mintegy 170 dolgozót foglalkoztató üzem 2013 május végén bezárt.

Róna érkezett, majd jöttek a problémák

Róna Péter és fia 2001-ben került a NABI-hoz. Ekkortól kezdve merült fel egyre több probléma a magyar cég gazdálkodásával kapcsolatban. Először a Deloitte könyvvizsgáló cég (itt dolgozott Simor András) felmondta a NABI-tól kapott megbízásokat, mert a társaságtól nem kapott meg időben dokumentumokat. A könyvvizsgáló több kifogással élt a NABI gazdálkodásával kapcsolatban, például a cég nem teljesítette 72,5 millió dolláros tartozását a bankoknak.

A következő években sem lett jövedelmező vállalkozás a NABI. A cég folyamatosan csak veszteséget termelt. Thronton Sanders, a NABI amerikai leánycégét 1997-ig vezető igazgatója azt mondta Róna tevékenységéről, hogy a finanszírozási és működési nehézségeket sorozatos stratégiai, strukturális és menedzsment hibák okozták. 2003 második felében pedig létszámleépítést jelentettek be a cégnél. Róna azzal magyarázta a működési problémákat, hogy a forint erősödése komoly negatív hatást gyakorolt a társaság gazdálkodására.

Sem a leépítések, sem az átalakítások nem segítettek a cégen, ezért 2004-ben, amikor már menthetetlenül megromlott a NABI helyzete, a társaságon belüli nyomásra Róna július elején bejelentette visszavonulását, és fiával együtt kilépett a NABI vezetőségéből. Róna valódi tevékenységére a 2005-ben kiadott, az előző évről szóló gyorsjelentésben derült fény. A 45 millió dolláros egy negyedév alatt termelt adózott veszteséggel a társaság a saját tőkéje 83 százalékát elvesztette (azaz a részvények könyv szerinti értéke ennyivel csökkent). A transzparencia hiánya totális méreteket öltött - szerepelt a jelentésben. Róna tehát gyakorlatilag bedöntötte a céget - olvasható az Origo cikkében.

Borítókép: Róna Péter (Fotó: MTI/Kovács Attila)