Tizenöt éve vezették be a vizitdíjat, most is erre készülnek + videó

Napra pontosan 15 éve, 2007. február 15-én vezette be a Gyurcsány-kormány a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Történt mindez annak ellenére, hogy Orbán Viktorral folytatott 2006-os vitájában Gyurcsány Ferenc szemrebbenés nélkül letagadta a fizetős egészségüggyel kapcsolatos terveiket, sőt a Fidesz elnökét vádolta hazugsággal. Bár a vizitdíjat és a kórházi napidíjat az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére indított 2008-as népszavazás eredményeként kényszerült eltörölni a Gyurcsány-kabinet, azok bevezetése újra a baloldal napirendjén van. Miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter egyértelművé tette: hibának tartja a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlését, szerinte demokratikus úton erről nem szabadott volna népszavazást tartani és ő akkor nyugodt, ha az egészségügy üzlet.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke megtartja 16. évértékelő beszédét. Foto: Teknős Miklós MN Fotó: Teknős Miklós

– Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy biztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak. Nem ördögtől való gondolat, bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu bármiféle piacosítás. Nagy hiba! – jelentette ki Márki-Zay Péter, aki többször is megerősítette: abban hisz, hogy a gyógyítás üzlet. 

– Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy egy üzlet, mint hogyha nem üzlet. Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak fel, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi – jelentette ki a baloldal miniszterelnök-jelöltje, aki a magyarokat Indiába küldte szemműtétre, a nőknek pedig azt üzente, hogy a szüléshez nem kell orvos, mert az nem betegség.

Gyurcsány gátlástalan hazudozása a hatalomért 

A vizitdíjat és a kórházi napidíjat úgy vezették be tizenöt évvel ezelőtt, hogy Orbán Viktorral folytatott 2006-os vitájában Gyurcsány Ferenc szemrebbenés nélkül letagadta a fizetős egészségüggyel kapcsolatos terveiket, sőt a Fidesz elnökét vádolta hazugsággal. Az elhíresült diskurzus így hangzott: 

Orbán Viktor: Tudjuk, hogy a beteg ember kiszolgáltatott, és nem akarjuk még növelni a kiszolgáltatottságát anyagi kiszolgáltatottsággal is. Nem fogadjuk el a mostani kormánynak azt a tervét, ahogyan a pénzügyminiszter mondta, hogy a gyógyszerfelírás és az orvosi vizsgálat majd fizetős legyen Magyarországon. Nem fizetős, hanem állami felelősségi körben tartott, becsületes egészségügyet szeretnénk. 

Gyurcsány Ferenc: Elnök úr, kérnék öntől valami szívességet, most, itt. Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza. Ön úriember, ilyet senki nem mondott, erre most kampányt építenek. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni az nem igaz országhoz vezet. Önnek van befolyása, akkor most én mondom önnek, tudja mit, vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed. 

Visszahozni a 2010 előtti modellt

– A vizitdíj, a napidíj és a tandíj bevezetése volt a Gyurcsány-kabinet koporsójában az utolsó szög, az ugyanis a társadalom gyakran legkiszolgáltatottabb rétegeit érintette és sarcolta meg egy egyébként is szinte kilátástalanul rossznak tűnő időszakban – mondta el lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője kifejtette, a Gyurcsány-kormány akkori „reformjaira és kiigazításaira” azért volt szükség, mert 

a 2006-os választási kampányban a szocialisták szemfényvesztő módon minden releváns gazdasági adatot manipulálhattak. 

Gyurcsány Ferenc ebben az időszakban saját bevallása szerint is végig hazudott a magyar gazdaság állapotáról, ráadásul Veres János akkori pénzügyminiszter azért tartotta vissza a választások előtt a gazdasági adatok kiadását, mert az befolyásolta volna a szavazás végkimenetelét. 

Tóth Erik lapunknak arról is beszélt, hogy a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter korábban számos alkalommal ismertette egészségügyre vonatkozó terveit: magánkézbe szervezné ki az egészségügyet, piaci alapon szervezné újra az ellátórendszert, ráadásul azt is tudjuk az egészségpolitikai tanácsadóitól, hogy vidéki városokban kórházakat záratnának be. 

Mindez azt jelenti, hogy a gyakran szélsőségesen piacpárti megnyilatkozásokat tevő baloldali miniszterelnök-jelölt a 2010 előtti, balliberális modellt hozná vissza a hatalomra jutása esetén. 

– Ezzel ismét a legszegényebb, legkevésbé tehetős társadalmi rétegeket büntetnék meg, egy fizetős egészségügy mellett ugyanis százezrek maradhatnának ellátás nélkül – tette hozzá Tóth Erik.