Olyan még nem volt, hogy mind az öt ágazatot rendkívüli mértékben fejleszti egy kormány. Ez kifejezi az Orbán-korszak viszonyulását és célkitűzéseit – kezdte értékelőjét Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) munkájáról.
A miniszter az egészségügyi ágazat intézkedéseiről elmondta: bevezettük a prevencióra épülő új egészségkultúrát, átalakítottuk és meggyorsítottuk az alapellátást, a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségek megelőzésére és kezelésére pedig létrehoztuk az öt nemzeti egészségügyi programot. Ezen túlmenően a koronavírus-járvány miatt készült el a Nemzeti infektológiai program, amelynek köszönhetően a további járványokat lényegesen felkészültebb állapotban várhatjuk – tette hozzá a tárcavezető.
Kásler Miklós az egészségügyben lezajló infrastrukturális és eszközfejlesztésekkel párhuzamba vonta a 2010 előtti, baloldali vezetés egészségügyi programját, amelynek során kórházakat számoltak fel, elindították az egészségügy privatizációját és vizitdíjat vezettek be. Ezzel szemben az Orbán-kormány alatt építkezik a magyar egészségügy.
A miniszter rámutatott: 500 milliárd forintot költött a kormány a vidéki egészségügy fejlesztésére, 700 milliárd forintot pedig a központi régió és Budapest fejlesztésére, amellyel legalább hetven év hiányosságait pótolták.
Kásler Miklós a hat nemzeti egészségügyi program és az egészségügy fejlesztése mellett fontos állomásként tekint a HPV-oltás bevezetésére kislányok és kisfiúk esetében, valamint a legjelentősebb betegségek terápiás protokolljainak modernizálására, amelyekkel az orvosok a legkorszerűbb terápiákat szolgáltathatják.
A tárcavezető az oktatás fejlesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy a köznevelés 1000 milliárd forintos támogatása mellett az óvodák fejlesztésre 2010 óta 320 milliárd forintot fordított a magyar kormány. Meg kell említeni az ingyenes gyermekétkeztetést, a rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetését a tanszünetekben, és hogy minden magyar gyerek ingyenesen kapja meg a tankönyveket – idézte fel az intézkedéseket a miniszter, aki szerint a megújított Nemzeti alaptanterv kimondottan értékorientált oktatást tesz kötelezővé.
A kormány álláspontja, hogy van egy olyan ismeretanyag, amit minden magyar gyermeknek tanulnia kell.
Az oktatás modernizálásával kapcsolatban Kásler Miklós kiemelte, hogy az elmúlt években tízezres nagyságrendben kaptak az iskolák digitális eszközöket.
A kultúra esetében olyan fejlesztés zajlik Magyarországon, ami talán egyszer, a kiegyezés után fordult elő a magyar történelemben – ezt már a kulturális ágazatot érintő beruházásokról mondta a miniszter. Leszögezte: száz nagy projektet indított el a kormány mintegy 900 milliárd forint értékben. Ezeknek az egyharmada Budapestre vonatkozik, kétharmada pedig a vidékre. Kásler Miklós a megvalósult beruházások közül kiemelte, hogy befejeződött az Operaház felújítása, az Eiffel Ház kialakítása, valamint megépült a Magyar Zene Háza, ami éppen most nyerte meg saját kategóriájában az úgynevezett építészeti Oscar-díjat. Hozzátette: az utolsó négy évben GDP-arányosan a magyar kormány a legmagasabb összeget fordította a kultúrára támogatására Európában.
Kásler Miklós a szociális terület munkáját úgy értékelte, hogy az ágazatban jelentős előrelépés történt. 2010-ben a fogyatékosok 18 százaléka jutott a munka valamelyik formájához, ez 2022-re 44 százalékra emelkedett. Az egyházak egyre nagyobb szerepet vállalnak a szociális ellátásban, a nevelőszülők száma pedig lényegesen megnőtt – sorolta.
A sport fejlesztésénél mindenki csak a stadionokról beszél
– hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint komoly fejlesztést jelent az a törekvés is, hogy minden iskolában legyen tornaterem és minden járásban legalább egy uszoda.
Rámutatott: a sportolási lehetőség a létrehozott szabadidőparkokkal rendkívüli módon kibővült. „London és Párizs után Budapest a harmadik nagy sportfővárossá vált Európában, és az itt megrendezett világversenyek rendkívül jelentős idegenforgalmi bevételt hoznak.”
Kásler Miklós a különböző ágazatokat érintő bérfejlesztésről összefoglalva elmondta: az orvosok béremelése javában zajlik, 2023-ra két és félszeresére fog nőni, az ápolónők bére pedig 2010 óta két és félszeresére emelkedett. A kulturális és a szociális ágazatban az idei béremelés húszszázalékos, és a köznevelésben 2010 óta szintén két és félszeresére növekedett a munkabér.
