Az energiapolitika terén is a magyar érdek az első

„A magyar kormány álláspontja egyszerű: ne a magyar ipar és ne a magyar háztartások fizessék meg egy idegen háború árát” – fogalmazott Kovács Attila Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője, Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője és Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendégei a legutóbbi adásban, ahol szó esett az ukrán-orosz háború következményeiről, az energiapolitika legfontosabb kérdéseiről, valamint a baloldal nácikat mentegető testtartásáról is.

Vecsés, 2017. január 10. Egy nyomásmérõ óra az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én. Magyarország energiaellátása biztonságos, a tárolókban megfelelõ mennyiségû gáz van, emellett a hazai termelés és az import biztosítja az ellátást, mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelõs államtitkára sajtótájékoztatóján. A rendkívüli hideg idõjárás miatt a napi földgázfogyasztás duplája az éves átlagosnak, körülbelül 87 millió köbmétert fogyaszt az ország. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

Arról, hogy miként rendezte át az ukrán-orosz háború a világhatalmi helyzetet, Koskovics Zoltán úgy nyilatkozott: „visszatért a hidegháború”. „Azok az országok, akik a hidegháborúban szemben álltak a Szovjetunióval, most újra szembe találják magukat Oroszországgal. Az olyan országok, mint Kína, azért nem vesznek részt a konfliktusban, mert úgy tekintenek a kialakult háborúra, mint a nyugati világ belső konfliktusára” – tette hozzá.

Kovács Attila elmondta, hogy „az európai politika prioritásai is egy szemvillanás alatt rendeződtek át az ukrán-orosz háború következtében: az ideológiai kérdéseket felváltották a valódi problémák, az élelmiszer- és az energiaárak kérdése”.

A Központ projektvezetője szerint azonban nem dőlhetünk hátra, hiszen „az Európai Parlament képviselői továbbra is minden létező fórumot megragadnak a tagállamok, különösen Magyarország és Lengyelország pellengérre állítására”.

A háború energiapolitikai kérdéseivel kapcsolatban Hortay Olivér figyelmeztetett: „egy potenciális gázembargó egész Európa energiaellátására katasztrofális következményekkel járna”.

A szakértő szerint „kiemelten fontos, hogy az európai gáztárolók áprilisi újratöltési időszakában elegendő orosz gáz álljon rendelkezésre, hiszen a jelenlegi töltöttségi szint rendkívül alacsony”.

Kovács Attila hozzátette, hogy „a nyugat-európai tagállamok könnyen beszélnek az energiaszankciók bevezetéséről, hiszen őket ez a kérdés látszólagosan nem érinti olyan arányban, mint a kelet-közép- európai országokat, akik óriási százalékban függenek az orosz gáztól”. „Fontos azonban látni, hogy az Európai Unió valójában egy nagyon összetett problémával szembesül most, mert az energiaárak áttételesen az élelmiszerárakat is befolyásolhatják” – húzta alá.

A műsorban szó esett az ellenzéki közös listán szereplő két politikus, a jobbikos Z. Kárpát Dániel náci karlendítéséről, valamint a szintén jobbikos Szilágyi György neonáci csoportot mentegető kijelentéseiről is.

Koskovics Zoltán úgy fogalmazott, hogy „teljesen világos, hogy a jobbikos politikusok gondolkodását továbbra is ez a szélsőséges, erőszakos és agresszív ideológia uralja”.

Kovács Attila egyetértett abban, hogy „a Jobbik mindenféle néppárti törekvése ellenére sem volt képes kivetni soraiból a náci elemeket”, azonban kiemelte, hogy „ami ennél is felháborítóbb, az a komplett baloldal hallgatása az ügyben”.

Úgy tűnik, hogy Márki-Zay Péter azon korábbi kijelentése, miszerint az ellenzéki összefogás a kommunistákat és fasisztákat is képviseli, most beigazolódni látszik.

A március 22-i adást ide kattintva hallgathatják meg.

Borítókép: Egy nyomásmérő óra az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében (illusztráció) Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd