Minden kormánynak a legfontosabb célja ilyen helyzetben, hogy a rábízott országot és nemzetet megkímélje a háború közvetlen hatásaitól
– mondta el Giró-Szász András, egykori államtitkár és belpolitikai főtanácsadó az ATV.hu-nak adott interjújában annak kapcsán, hogy Magyarország ki tudna-e maradni az orosz–ukrán háborúból.

Az egykori főtanácsadó álláspontja szerint a magyar kormány eddigi reakciói és intézkedései ezt a célt szolgálták, amelyek közepette a közvetett hatások – társadalmi nyugtalanság, gazdasági és monetáris következmények – ilyenkor természetesek, a kormányzat csak ezek mértékének és következményeinek lehet a befolyásolója. A politikus leszögezte: ehhez, illetve ennek sikeres és eredményes végrehajtásához szüksége van felelős társadalomra, felelős sajtóra és felelős ellenzékre is, – álláspontja szerint – csak az kritizáljon bátran, aki magába nézve elmondhatja, hogy ő ennek a felelősségteljes hozzáállásnak a gyakorlója.
Az elmúlt 12 év alatt az Orbán-kormány sikeresen kezelt jó néhány hazánkat érintő világszintű válságot: a 2008-as gazdasági világválság következményeit, a devizahitelezés problémáit, a migrációs helyzetet.
Az Ukrajnából érkező menekültek befogadása és megsegítése kapcsán Giró-Szász András felidézte, hogy legutóbb a menekültügy kezelését az uniós biztos, a bizottság alelnöke is dicsérte, amikor a határnál tett látogatást. A kormány jól kezelte a járvány összetett kérdését és most ezt a szörnyű háborús helyzetet is.
Az eddigi válságok kezelésének eredménye, valamint az ezek révén megszerzett tapasztalatok egyértelműsítik számomra, hogy mekkora szerencsénk van nekünk magyaroknak, hogy egy ilyen tragikus háborús helyzetben Orbán van a kormányrúdnál
– értékelt az egykori államtitkár.
Magyarország jelenleg is európai érdekeket képvisel, ellentétben az ellenzék vádjaival
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek milyen árat kell fizetni a 13 éves „Putyin-barátságért”, az egykori főtanácsadó szerint a történelem adja majd meg a helyes választ. Emellett kiemelte, hogy Magyarországot geopolitikai helyzete kulturálisan a Nyugathoz kötötte az elmúlt ezer évben, de gazdasági és hatalmi kapcsolatai révén akkor tudott jól és függetlenül működni, amikor a realitásokat figyelembe véve éppúgy figyelt Nyugat-Európára, mint az orosz vagy az ottomán birodalomra.