Gyurcsány Ferenc, aki április 3-án visszatérne a hatalomba

„Nem kell félni, nem fog fájni!” „El lehet menni Magyarországról, itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen, tessék! Lehet menni!” „Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk…rtuk. Nem kicsit, nagyon! Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni […] Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, minthogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” „Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek.” A fenti idézetek biztosan sokaknak hangzanak ismerősen. Ezek Gyurcsány Ferenc szavai. Őt a második MSZP–SZDSZ kormány 2002-es megalakulását megelőzően még alig ismerte a politika iránt érdeklődő magyar közvélemény, hogy azután 2004-ben már Magyarország miniszterelnökének székében találja magát. Kormányzása idején – különösen annak 2006-tól kezdődő szakaszában – hazánk egyik legellentmondásosabb és legnegatívabb megítélésű politikai szereplőjévé vált. Gyurcsány Ferenc ma is a hazai baloldal legbefolyásosabb embere, de facto vezetője, sokak szerint a 2022-es választás a részéről egyfajta újbóli kísérlet a hatalomba való visszatérésre. De ki is ez az ember, mit kell, lehet és érdemes róla tudni?

Budapest, 2019. október 14. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart Az önkormányzati választások értékelése címmel a párt budapesti központi irodája sajtótermében 2019. október 14-én. A pártelnök úgy látja, az ellenzéki oldalon nincs alternatívája a legszélesebb körû együttmûködésnek. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

GYURCSÁNY FERENC IFJÚKORA, MAGÁNÉLETE

Gyurcsány Ferenc 1961. június 4-én született Pápán. Már fiatalkori életrajzát, családi kötődéseit kutatva is számos sötét foltot fedezhetünk fel. Édesapja, id. Gyurcsány Ferencet dokumentumok tanúsága szerint többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért.

Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, egy helyi gyárban dolgozott.

A Magyar Nemzetben tavaly februárban megjelent, Gyurcsány Ferenc, és ami mögötte van című cikksorozatából kiderül, hogy a baloldal vezére húszéves korában lépett be a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe (KISZ), a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezetébe.

A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán technika–biológia szakon kezdte meg tanulmányait. A KISZ egyetemi bizottságának a tagja lett, elsősorban rendezvények és diákprogramok szervezésében vett részt. Még ugyanebben az évben, 1981-ben a felsőoktatási intézmény KISZ-titkárává választották.

Miután négy esztendőn keresztül a városi KISZ-bizottság titkári posztját töltötte be, hamarosan az országos politika színpadára lépett, 1988-ban Budapesten a KISZ KB főiskolai tanácsa elnökévé, 1989 elején pedig a KISZ Központi Bizottságának egyik titkárává választották.

MAGÁNÉLETI VARGABETŰK, HÁZASSÁGA DOBREV KLÁRÁVAL

Ebben az időszakban magánéletében is viharos fordulatok követték egymást. 1983-ban feleségül vette Rozs Borbálát, akit még gimnáziumi éveiből ismert. A házasságból gyermek nem született, és két év után válással ért véget. Még abban az évben újranősült. Második felesége egy pécsi ismeretség, Bognár Edina volt, akitől két fiúgyermek – Péter (1988) és Bálint (1990) – született, ám 1995-ben ez a frigy is válással ért véget.

Gyurcsány Ferenc életrajzából az is kiderül, hogy már második házasságának utolsó évében együtt élt Dobrev Klárával, egy Petar Dobrev nevű, tisztázatlan múltú bolgár apa és Apró Piroska, egy vezető kommunista politikus szülővel, Apró Antallal „büszkélkedő” állampárti miniszterhelyettes lányával, akit újbóli válásának évében már feleségül is vett.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára esküvőjére a Bognár Edinával való válás évében, 1995-ben került sor.

Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára a DK XI. kongresszusán. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ez a házasság a mai napig tart és három gyermek – Anna (1996), Tamás (1997), valamint Márton (2015) – született belőle.

 

GYURCSÁNY FERENC ÖNÁLLÓSODÁSA, VAGYONOSODÁSA, EGYRE FELJEBB A RANGLÉTRÁN

A KISZ-ben az 1989-ben kezdődő rendszerváltozás során bekövetkező megújulást névváltoztatással is jelezni akarták. Elhagyták a névből a kommunistát, a szocialistát és a baloldalit is, és lett Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz). Sokan jelölték volna Demisz elnöki posztjára Gyurcsányt, de ő végül csak a szervezet alelnöke lett. A kongresszus előtt viszont, többek között Bajnai Gordonnal és Szilvásy Györggyel együtt, nyílt levélben sürgette egy új baloldali szövetség létrehozását.

A Gyurcsány politikai pályafutásában döntő szerepet játszó két „elvtárs” közül Bajnai ekkor egy Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű mozgalom ügyvivője, Szilvásy pedig a KISZ szóvivője volt.

Gyurcsány alig két hónap múltán megvált az alelnöki pozíciótól, arra hivatkozva, hogy „az elitek önmagukkal és a hatalommal vannak elfoglalva, miközben a nyomorúság egyre nagyobb”. „A reformer nem menekül, a reformer szembenéz” – kommentálta egyes szám harmadik személyben saját lemondását 1989 júniusában.

Ezt követően Gyurcsány Ferenc Új Nemzedék néven saját szervezetet alapított, amely mozgalom mögött hirtelenjében megjelent szponzorként egy Váltó Kft. nevű cég, amely az akkori átlagbérhez képest magas fizetést adott neki. A hivatalos magyarázatok szerint azért, mert fiatal és innovatív volt, ez pedig megért ennyit.

A Váltó tulajdonosa szintén a KISZ egyik vezére, Juhász András volt, akinek a neve a korabeli sajtóban a Dreher-palota állami vagyonkörből való kijátszása miatt is előkerült. A férfi az 1980-as évek végén szerte az országban cégeket alapított. Az egyik cégének tranzakciója miatt csődbűntett és más bűncselekmények miatt vádat emeltek ellene.

A csődbüntett főszereplője az Épfu nevű cég, amelyet az a bizonyos Juhász András alapított és amely Gyurcsányt tanácsadóként fizette, miközben a vád szerint a bűncselekmény eszköze maga a tanácsadás volt.

Gyurcsány, tehát a bukott kommunista pártállam egyik országos ifjúsági szervezetének vezetőjeként saját mozgalmat hozott létre, ahol egy később csődbűntett miatt elítélt, volt KISZ-es vállalkozó pénzeli. Ezután hirtelen munkanélkülivé válik, de KISZ-vezérként kapott lakását megtartotta. Rövid idő múlva azonban privatizációs tanácsadóként alkalmazták.

Néhány évvel később Altus néven saját céget hozott létre, ismét csak a pártállam befolyásos személyiségeivel. Az állampárti hálózatból átmentette a gazdaságba a kapcsolatait és külföldiekkel is üzletelt, amiből a fiatal Gyurcsány és Bajnai is hasznot húzott.

Innentől datálható meggazdagodásának kezdete, üzleti karrierjének beindulása.

A talán legkomolyabb segítője a már említett Szilvásy György volt, aki az utolsó állampárti kormányban miniszterhelyettes volt, de egészen különleges módon az MDF által irányított kabinet is igényt tartott szolgálataira, helyettes államtitkári rangban, így lehetősége nyílt nemcsak elvbarátja karrierjének segítésében, hanem a szocialisták hatalomba való visszatérésének előkészítésében is.

Gyurcsány Ferenc (balra) mai napig közeli kapcsolatban van Szilvásy Györggyel (jobbra) Fotó: Magyar Nemzet (archív)

Debreczeni József Gyurcsányról szóló könyvéből kiderül, hogy két máig vitatott ingatlanügylet kapcsán kezdett ismét közös üzletelésbe a két elvbarát. Ezek a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlások. Az Altus cége 1994 januárjában szerezte meg a két ingatlant, sajátos konstrukciójú bérleti, illetve lízingszerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. Szilvásynak kulcsszerepe lehetett ezekben az ügyletekben. A könyv szerint az akkori helyettes-államtitkár nemcsak eladó, hanem tippadó is lehetett. Ráadásul a felesége ez idő tájt már Gyurcsány cégénél dolgozott „válságmenedzserként”. Az összefonódást a két érintett, Gyurcsány és Szilvásy is cáfolni próbálta.

Gyurcsány a HVG-nek 1993-ban erre a következőképpen emlékezett vissza: „tök véletlen volt”, hogy a balatonaligai pártüdülő eladása kapcsán egy tárgyaláson találkoztak. (Szilvásyval)

Természetesen örültünk egymásnak, mert az mindig jó, ha lehet valakit ismerni

– olvasható Debreczeni Gyurcsányról szóló könyvében.

Arról, hogy miképpen zajlott ez a bizonyos adásvétel, érdemes ismét elolvasni a Magyar Nemzet 2020. nyarán megjelent cikkét, hiszen az ügylet részletei világos képet festenek arról, hogy milyen módszerek vezettek Gyurcsány gazdagodásához.

A Magyar Nemzet tavalyi cikksorozatából az is világossá válik, hogy az 1990-es években Gyurcsány cége további zsíros állami megbízásokat nyert el, erről az is tanúskodik, hogy az Altus – az alapítást követően alig egy évvel – már a Miniszterelnöki Hivatal épületében bérelt irodát. Mindazonáltal a politikai karrierjét ekkoriban pihentető Gyurcsány, bár már 1994 előtt is felhalmozott vagyont, és sikerrel használta fel az ifjúkommunista mozgalmi múltból származó szervezőképességét és kapcsolatrendszerét, főként Szilvásy György segítségét, még közel sem volt az a privatizációs nagyágyú, mint amilyenné az Apró családba való befogadtatásával vált.

ÉRDEKHÁZASSÁG VAGY SZERELMI HÁZASSÁG?

Azt nem lehet kijelenteni, hogy Gyurcsány Ferencet kizárólag érdekei vezérelték, amikor 1995-ben benősült az Apró klánba és feleségül vette az egykori véreskezű kommunista kormányfő-helyettes, Apró Antal unokáját, Dobrev Klárát, ám tény, ebből a frigyből rengeteg előnye származott, mind üzleti, mind pedig politikai vonalon.

A harmadik feleség édesanyja, Gyurcsány anyósa, Apró Piroska a pártállamban vállalati igazgatóhelyettes, majd a Külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője, később kereskedelmi miniszterhelyettes is volt, annyira szoros kapcsolata volt az állampárttal, illetve az abból létrejövő MSZP-vel, hogy a rendszerváltozást követő időszakban annak Köztársaság téri székházában saját irodája volt, ám miután a szocialisták megnyerték az 1994-es választást, és Aprót Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnökévé nevezték ki, nem sokkal később kitört az úgynevezett Agrobank-botrány, melynek következtében Dobrev Klára anyját a kormányfő menesztette.

A Magyar Nemzet említett cikksorozatában írt arról is, hogy a volt kabinetfőnök, immáron Gyurcsány Ferenc anyósa a következő években is befolyásos pozíciókra tett szert állami vállalkozásoknál. Apró Piroska jóval több volt, mint egyszerű anyós: újdonsült veje – felhasználva a család biztosította kapcsolati hálót és befolyást – neki köszönhetően válhatott igazi nagypályás versenyzővé a privatizáció folyamatában.

Ebben az időszakban a legnagyobb horderejű és Gyurcsány-cégét már igazán naggyá tevő ügylet az volt, amikor az Altus 1995 novemberében megszerezte az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, a Motim többségi tulajdonrészét.

A vásárláshoz szükséges 705 millió forint kifizetéséhez pedig a hitelt – minő meglepetés – attól a Magyar Hitel Banktól vették fel, amelynek akkori elnöke a Gyurcsány-anyós volt.

Ahogyan arról korábban a Magyar Nemzet is írt, a Horn-kormány ciklusának második felében számos tanácsadói megbízást kapott Gyurcsány cége, az Altus, elsősorban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium háttérintézményeitől. A tárca közigazgatási államtitkára ekkoriban szintén Szilvásy György volt.

Ami tény,

Gyurcsány ebben az időszakban vált valódi baloldali oligarchává, milliárdossá.

Adott volt tehát a mozgalmi múlt és a kapcsolati háló, az Apró klán által biztosított családi „gondoskodás” és az első nagy, milliárdos sikerek.

GYURCSÁNY, A POLITIKUS

Gyurcsány Ferenc 2002-től az Altus felügyelő bizottságának elnöke, abban az esztendőben már Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.

Az az évi országgyűlési választások kampánya sokak számára emlékezetesen kemény, sőt durva volt és ebben már Gyurcsánynak is komoly szerepe volt. Amikor 2001-ben az MSZP megszavazta az első Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2001-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán az akkor ellenzékben lévő szocialisták

23 millió román munkavállaló

állítólagos bevándorlásával riogattak. A már korábban is említett Debreczeni József-féle könyvben Gyurcsány elismerte, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.

A kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd” néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. A könyvben később Gyurcsány beismerte, hogy a Fidesz akkori alelnökének kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon használták fel félelemkeltésre a kampányban.

A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés – ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg – jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.

Ami nyilvánvaló, hogy ezek a nemtelen eszközök jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a posztkommunista MSZP az SZDSZ-szel koalícióban, ha minimális mértékben is, de többséget szerzett a választások után felálló új parlamentben.

2002-ben tehát bekövetkezett a kormányváltás, az a Medgyessy Péter lett a miniszterelnök, akinek az Apró–Gyurcsány klánként meghatározható famíliához rengeteg kötődése volt. Ehhez két adalék:

több, mint pletyka, hogy Apró Piroska egyetemi évei alatt szerelmi viszonyban állt az új kormányfővel (EZT TUDJUK IGAZOLNI?), míg lánya, Dobrev Klára, akkor már Gyurcsány felesége, a kampány során Medgyessy kabinetfőnöke volt.

A Mandinerben tavaly májusban megjelent írás is kitér arra: talán nem lehet véletlen, hogy Apró Piroska lánya épp annak a Medgyessy Péternek lett később a kabinetfőnöke, aki közgázos évei alatt Apró évfolyamtársa és párja volt.

Az idén 80 éves Medgyessy egy friss interjúban megerősítette azt a városi legendát, amely arról szólt, hogy egykor viszonya volt az őt megbuktató Gyurcsány Ferenc későbbi anyósával, Apró Piroskával. Az volt miniszterelnök szerint egy rövid ideig valóban jártak, „de ez a fiatalság, bolondság kategóriába tartozik” – mondta Medgyessy Péter a Magyar Hangnak.

Maga Gyurcsány Ferenc a kormányváltást követően, 2002-ben a miniszterelnök tanácsadója lett, majd 2003 májusában, Jánosi György távozását követően a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium vezetését vállalta el. Ez volt az első kormányzati tisztsége, melyet 2004 szeptemberéig töltött be. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag János-féle bűnügyben.

GYURCSÁNY FERENC HATALOMRA KERÜLÉSE ÉS AZ ELSŐ GYURCSÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA

Gyurcsány minisztersége mellett 2004 februárjától az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt. Közben mint tárcavezető egyre aktívabb és agresszívabb politikát folytatott, amely Medgyessyvel konfliktust eredményezett. 2004 nyarának végére amúgy is kiéleződtek az MSZP–SZDSZ-koalíción belüli ellentétek. A 2004-es kormányválság előzményeként Medgyessy Péter le akarta váltani Csillag István gazdasági minisztert, mire válaszul a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. A két párt ezt követően konstruktív bizalmatlansági indítványt kívánt benyújtani, de Medgyessy Péter ezt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péter miniszterelnöki hivatalt vezető miniszterrel szemben. Gyurcsány ezt követően lemondott a Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségről.

Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én ezt figyelembe véve őt bízta meg kormányalakítással. Az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg miniszterelnöknek.

A Magyar Nemzet tavalyi cikksorozatának negyedik részében olvasható az a következtetés, hogy Gyurcsány legkésőbb 2004 júniusában, még bőven Medgyessy bukása előtt komoly szervezkedésbe kezdhetett, ami nemcsak a fővárosi liberális elit, hanem a vidéki lázadó szocialisták meggyőzésében is testet öltött.

Gyurcsány sikerrel alakította ki magáról azt a képet, hogy alkalmas miniszterelnöknek és baloldali politikusként vannak elképzelései az ország jövőjéről. Akkoriban papírra vetett röpirataiban az angol Munkáspárt talpra állását, bátor irányváltását, és a hosszú konzervatív uralmat követő választási győzelmét állította példaként az MSZP elé.

Gyurcsány első kormányában még túlnyomórészt az előző kabinetből megörökölt miniszterek kaptak helyet, de az új szelek fújdogálását jelezte Kóka János, Petrétei József, Rácz Jenő vagy a korábbi államfő Göncz Árpád lányának, Göncz Kingának a kinevezése.

Gyurcsány Ferenc sokáig emlékezetes, nagy csinnadrattával megtartott sajtótájékoztatón mutatta be kormányának tagjait.

Az ma már mindenki számára nyilvánvaló és egyértelmű, hogy az első Gyurcsány-kormány és különösen a miniszterelnökének tevékenysége túlnyomó részben a hatalom megtartására irányult, jelesül az ország valódi gazdasági helyzetének elhallgatására és arra, hogy nehogy a közvélemény előtt kiderüljön, hogy mire is készülnek 2006-tól kezdődően.

AZ ELSŐ GYURCSÁNY-KORMÁNY INTÉZKEDÉSEI

Már az első Gyurcsány-kabinet nehéz szocialista örökséggel szembesült, a gazdasági helyzet romlása és a kormányzati tehetetlenség miatt elszabadult a költségvetési hiány, amely az államadósság és a devizaállomány növekedésével az ország hosszú távú mozgásterét szűkítette. Az új miniszterelnök ekkoriban hozta meg azt a stratégiai döntést, hogy sem a korábban általa olyannyira szorgalmazott reformokat, sem az államháztartás rendbetételét nem indítja meg. Ez volt az az időszak, amelyről az őszödi beszédben utóbb maga Gyurcsány így vallott:

Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.

Alig negyed évvel Gyurcsány hatalomra kerülése után rendezték meg a kórház-privatizációról és a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló népszavazást. Igazán az utóbbi kérdés váltott ki nagy vitákat és rengeteg indulatot, amelyhez jelentősen hozzájárult az MSZP újra felmelegített riogatása a szerintük majd milliószámra érkező román munkavállalóról.

A köteles beszédhez hasonlóan ez, a magyar politikatörténet egyik legvisszataszítóbb kampányfogása is Gyurcsánytól származik, ahogyan azt el is ismerte a már említett Debreczeni-könyvben.

A határon túli magyarok ügyében végül szűken ugyan, de nyertek az igenek, de a népszavazás a gyurcsányi negatív kampány következtében alacsony részvételt hozott, ami miatt a voksolás érvénytelen lett.

Az első Gyurcsány-kormány időszakára esett a 2005-ös államfőválasztás is, amely során a belharcok miatt az MSZP–SZDSZ-koalíció nem tudta érvényesíteni parlamenti többségét. Orbán Viktor több taktikai húzásnak köszönhetően elérte, hogy az általa ellenzékből támogatott Sólyom Lászlót válasszák meg köztársasági elnöknek, ne pedig a szocialisták jelöltjét, Szili Katalint, akiről a koalíciós partner SZDSZ hallani sem akart.

Bár az MSZP-nek és a kormánykoalíciónak Sólyom államfővé választása óriási blama volt, Gyurcsány nem bánta különösebben, hogy Szili nem lett köztársasági elnök.

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY, 2006

Az újabb, 2006-os országgyűlési választások előtt egyértelmű volt, hogy a verseny a négy évvel korábbi voksoláshoz hasonlóan elsősorban a két nagy formáció, a kormányzó MSZP és a legnagyobb ellenzéki pártszövetség, a Fidesz–KDNP között dől majd el, illetve az volt még kérdés, hogy a kisebb pártok közül melyek tudják majd megugrani az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Bár a ciklus közepén még úgy tűnt, hogy a szocialisták a miniszterelnök-csere ellenére is simán elveszíthetik a választásokat, Gyurcsány vezetésével a szocialisták 2005 nyarától hosszú és erőteljes kampányhajrába kezdtek.

Ennek jelei voltak a kampány során a különböző közterületeken megjelenő, a szocialista kormányfőt ábrázoló, monumentális méretű plakátok, melyekről Orbán Viktor egy héttel a választás előtti beszédében így fogalmazott: „Az utóbbi hetekben hatalmas toronyházakat is beborító arcképek néznek ránk. Furcsa érzés fog el bennünket, mintha egyszer már találkoztunk volna ilyesmivel. Ismerős ez a mindenen elhatalmasodni akaró aránytalanság. Több kilométerről is látható papírszobrok néznek le ránk a magasból. Szobor, amit nem egy közösség állított tiszteletből valaki emlékének. Olyan szobor, amit valaki még életében saját magának állítatott, saját maga iránti nagyrabecsülése jeléül.

Egy ma élő ember papírszobra. Nagyobb, mint amekkorát Sztálin, Mao Ce-tung vagy Kim Ir Szen állítatott magának.

Valóban, a jó szemű orvos nem hibázott, csak a füle három emelet. Egy ember, egy program, egy papírszobor. Ebben az egyben világelsők lettünk az elmúlt négy év alatt. Ekkora szobra még soha senkinek sem volt, talán még a fáraóknak sem.”

GYURCSÁNY–ORBÁN-TÉVÉVITA

Az első választási fordulót megelőzően zajlott le a miniszterelnök-jelölti tévévita, amelynek felvételét ma bárki megtekintheti. Az ez után bekövetkező események fényében ez az akkori, vitának nem is igazán tekinthető gyurcsányi „egészpályás letámadás” világosan láttatja, milyen ember is az akkori kormányfő, a baloldal mai, hatalomba visszatérni szándékozó vezére.

A vita során a visszafogottságot és mértéktartást tanúsító Orbán Viktorral szemben egy végtelenül agresszív, pökhendi és persze roppant magabiztos Gyurcsányt láthattunk, aki minden készülő negatív kormányzati intézkedést, megszorítást letagadott, lényegében a csillagokat is lehazudta az égről.

A legjellemzőbb és igazán hírhedtté vált kijelentése a következő volt:

Itt és most kérnék öntől valamit, elnök úr! Azt az igaztalan kampányt, hogy itt valaki receptfelírási díjat akar bevezetni, nagyon kérem, vonja vissza! Ön úriember, ilyet senki nem mondott. Erre most kampányt építenek. Nem akarhat igaztalan módon nyerni. Nem igaz vádakkal választást nyerni, az nem igaz országhoz vezet. Önnek van befolyása, akkor én most mondom önnek: ez nem igaz. Tudja mit? Vonja vissza ezt a kampányt, mert ha nem teszi, akkor maga is az igaztalanság vádjába süllyed.

A tények ismertek. A hazugságokkal megnyert választás után a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormány az első intézkedései között vezette be a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, amit több kórházban is az orvosok, nővérek csak Gyurcsány-adónak neveztek akkor, amikor a betegek megkérdezték, hogy ez most mi is, miért kell fizetniük.

Ismert, hogy ezt az előzetesen letagadott, majd bevezetett sarcot egy, a Fidesz által kezdeményezett szociális népszavazással sikerült eltörölni 2008-ban.

A választásokon a hazug kampánynak, az elhallgatott tényeknek is köszönhetően az MSZP az SZDSZ-szel szövetségben meg tudta tartani hatalmát, sőt a két akkori kormánypárt a második forduló után még több mandátumot tudott megszerezni, mint amennyivel korábban rendelkeztek. A választás után megalakult a második Gyurcsány-kormány.

A VÁLASZTÁSOK UTÁN

Bár a Fidesz–KDNP és személy szerint Orbán Viktor a két forduló között mindent elkövetett, hogy a második körben megfordítsa az eredményt, végül az akkor még népszerűnek tűnő kormányfő hivatalában maradhatott, így megkezdődött a Gyurcsány-féle hatalomgyakorlás második szakasza. Az senkinek nem hatott meglepetésként, hogy a teljes mértékben Gyurcsány szája íze szerint átalakított kormányban a második legfontosabb posztra, a miniszterelnöki hivatal élére a Gyurcsány addigi pályafutásában már hatalmas szerepet játszó Szilvásy György került.

A második Gyurcsány-kormány 2006. június 9-én alakult meg, ezt megelőzően mondta el az újrázni tudó kormányfő hírhedt beszédét május 25-én, a Balatonőszödi kormányüdülőben, párttársai, elvtársai előtt, zárt körben, aminek tartalmáról akkor még mit sem tudott a magyar közvélemény.

Ugyanakkor addigra már kidolgozták az úgynevezett Új egyensúly 2006–2008 programot, amely Gyurcsány-csomag néven vonult be a köztudatba. Ez egyebek mellett adóemeléseket és új adók – mint például a kamatadó – bevezetését, a minisztériumok „karcsúsítását", állami alkalmazottak elbocsátását is jelentette. Emellett rászorultsági elvűre módosították a gázártámogatást, lefaragták az egészségügyi kiadásokat, bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, ágyszámszerkezet-átalakítás során kórházak, kórházi osztályok szűntek meg, korlátozták az elvégezhető kezelések számát stb.

A megszorító intézkedések eredményeként az államháztartás hiánya 2007-re a nemzeti össztermék (GDP) hat százaléka alá csökkent, ennek ára azonban az infláció növekedése és a gazdasági növekedés tovább lassulása volt. Az éves infláció 3,9 százalékról nyolc százalékra nőtt, a gazdasági növekedés öt százalékról 1,3 százalékra csökkent, amely még az elemzők becsléseinél is alacsonyabb volt, jóval elmaradt a várt 2-2,2 százaléktól.

Már az év augusztustól harminc százalékkal emelkedett a gáz, 10-14 százalékkal a villamos áram ára, két százalékponttal több lett az egészségügyi hozzájárulás, négy százalékkal emelkedett az szja felső kulcsa, drágult a cigaretta és az alkohol, a középső áfakulcs 15-ről húsz százalékra nőtt.

Az adóemelések és a rezsikiadások növekedése mellett, a magas infláció és a bérek stagnálása következtében 2007-re több mint öt százalékkal csökkentek a reálkeresetek, jelentősen esett a lakossági életszínvonal. Emlékezetes, hogy ezeket a megszorító intézkedéseket Gyurcsány Ferenc úgy jelentette be, hogy „nem kell félni, nem fog fájni!”

Ám az intézkedések tovább folytatódtak, ezek pedig Gyurcsány szavaival szemben valójában húsbavágóak voltak, lényegében minden magyarnak egyaránt fájtak.

Már a megszorító csomag bejelentését követően országszerte több helyen tiltakoztak a Gyurcsány-kormány politikája ellen, ahol csak megfordult azon a nyáron a kormányfő, füttyel, bekiabálásokkal fogadták, és a felmérések is arról szóltak, hogy a korábban megroppanthatatlannak tűnő baloldali szavazótábor is kezd kiábrándulni, hiszen a beígért reformok helyett ők is csak megszorításokat kaptak szavazataikért cserébe.

Az óriási adóemelések miatt akkoriban a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) is közleményt adott ki, amelyben jelezte:

a több gyermeket nevelők jelentős része a családtámogatási rendszer átalakításával a vesztesek közé került, a most bejelentett intézkedések pedig további nehézségeket okoznak.

Ráadásul az intézkedések nemcsak a lakosságot, a bérből és fizetésből élő munkavállalókat, hanem a vállalkozásokat, a munkáltatókat is sújtották.

A munkaadók felvetéseire az Országos Érdekegyeztető Tanács 2006. június 15-i ülésén a miniszterelnök meglehetősen indulatosan, magából kikelve reagált:

El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!

Miközben a magyar emberek a gyurcsányi megszorításoktól szenvedtek, a miniszterelnök mindent elkövetett személyes imázsának javítása érdekében. Ekkoriban került fel a világhálóra az a videó, melyen a miniszterelnök otthonában egy zene dallamára táncra perdül, de 2006. nyarán szervezett egy „politikamentes” futást is a Margitszigetre, ahol mintegy húsz fő csatlakozott hozzá.

Az igazi lejtmenet, a tiltakozások következő, minden addiginál erősebb és határozottabb szakasza szeptember 17-én kezdődött meg, azután, hogy a Magyar Rádió az első részleteket sugározta a fentebb említett májusi kormányülésén elhangzott és aznap kiszivárgott beszédből.

AZ ŐSZÖDI BESZÉD KISZIVÁRGÁSA

A megszorítások miatt addigra már amúgy is feszült helyzet akkor robbant be igazán, amikor 2006. szeptember 17-én, vasárnap ismeretlenek CD-n eljuttatták Gyurcsány balatonőszödi záróbeszédének részleteit a sajtóhoz.

HAZUDTUNK REGGEL, ÉJJEL, MEG ESTE

Egy ország döbbent meg akkor, amikor a délutáni órákban először a rádióban, majd a televízióban is felhangzottak az elhíresült szavak, mondatok:

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk…rtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azontúl, hogy a sz…rból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit.

Majdnem beledöglöttem abba, hogy másfél évig úgy kellett tenni, minthogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.

És ez csak néhány részlet a május 25-én elhangzott beszédből, melyben Gyurcsány Ferenc beismerte politikája kudarcát, illetve azt, hogy a 2006-os választásokat az ország valós helyzetének eltitkolásával, „trükkök százaival” nyerték meg.

A beszéd kiszivárgását követően azonnal tiltakozó megmozdulások, tüntetések sorozata vette kezdetét, amelynek résztvevői Gyurcsány Ferenc lemondását követelték.

A Parlament előtti Kossuth téren hamar többezresre duzzadt a tömeg, amely később megostromolta, majd rövid időre el is foglalta a Magyar Televízió székházát.

Mivel Gyurcsánynak esze ágában sem volt lemondani, nemcsak ő ragaszkodott a hatalomhoz, a kormányfői székhez, hanem abban a koalíciós pártok is megerősítették, ezért a következő napokban Budapesten és a vidéki városokban is folyamatosak voltak a tüntetések, melyek több helyen – főleg a főváros belső kerületeiben – erőszakba torkolltak, a gyurcsányi hatalom fegyveres erői láthatóan nem tudták kezelni a helyzetet. A tüntetőkkel szemben a rendőrség sok esetben indokolatlan brutalitással lépett fel, és ennek rengeteg tiltakozó, köztük számos békés szándékú ember is áldozatává vált, arra is többször volt példa, hogy az egyenruhások az eseményekben részt nem vevő, egyszerű járókelőket is megtámadták.

Az akkori kormánypártokat övező folyamatos bizalomvesztés ellenére az októberi önkormányzati választásokon – bár az ellenzék nagyon sok helyen áttört – fontos posztokat tudott megtartani a baloldal, a budapesti főpolgármesteri választást is meg tudta nyerni a hivatalban lévő Demszky Gábor.

Bár Sólyom László akkori köztársasági elnök is azt sugalmazta, hogy a kormánytöbbség a miniszterelnök menesztésével, végső soron a Parlament feloszlatásával oldhatja meg a rendszerváltozás utáni Magyarország legsúlyosabb belpolitikai válságát, az MSZP–SZDSZ minden követeléssel, tiltakozással dacolva kiállt Gyurcsány és politikája mellett, több ízben megerősítette székében a miniszterelnököt. Még október 23-a után is, amikor valóban a legvéresebb, évtizedek óta nem látott események színhelye volt a magyar főváros, rengeteg ártatlan, békés civil vált a gyurcsányi rendőrterror áldozatává. Ma már pontosan tudjuk, hogy a kormányfő azokban a napokban folyamatos kapcsolatban állt belügyminiszterével és a rendőri vezetéssel.

Ezt követően a tüntetések, tiltakozások száma csökkent, azok ereje gyengült – bár nem szűnt meg –, a Fidesz–KDNP parlamenti frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim” kormányfőként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – minden alkalommal kivonultak az ülésteremből.

A beszéd utóéletéhez tartozik, hogy 2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet azzal, hogy ő maga szivárogtatta ki a felvételt.

AZ MSZP ELNÖKEKÉNT

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89 százalékos támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt Gyurcsány ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75 százalék támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.

A GAZDASÁG HELYZETE A GYURCSÁNY-KORMÁNYOK IDŐSZAKÁBAN

Az őszödi beszéd kiszivárgását követően a mind nagyobb mértékű, bizalmi jellegű belpolitikai válság mellett a gazdasági válság is egyre nagyobb méreteket öltött, amelyben komoly szerepet játszottak a negatív világgazdasági folyamatok is. Az, hogy ezek a negatív nemzetközi folyamatok ilyen mértékben begyűrűztek Magyarországra is, az akkori kormányzat és elsősorban Gyurcsány Ferenc felelőssége.

Ebben az időszakban a gazdasági válságra adott válaszok minden esetben megszorításokat jelentettek. A fentebb már vázolt intézkedések következtében sem javult a költségvetés helyzete, a keletkező lyukakat pedig a Nemzetközi Valutalaptól (IMF), a Világbanktól és az Európai Uniótól meglehetősen rossz feltételekkel felvett hitelekből próbálta betömni az akkori kormányzat. Számos alkalommal emelték az energiahordozók árát, ebben az időszakban, nőtt a háztartások rezsiköltsége.

Eltörölték a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak  13. havi fizetését.

A Fidesz által kezdeményezett 2008. március 9-i háromigenes, a vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló népszavazáson a magyar választópolgárok óriási erővel utasították el a gyurcsányi kormánypolitikát. Jól szemléltette a helyzetet az, amikor a voksolás éjszakáján az eredmények ismeretében tartott beszédében Gyurcsány így magyarázta bizonyítványát: „Nyilván vannak olyanok, akik erre a nagyon konkrét kérdésre mondtak nemet. Azt mondták, hogy »ha nem muszáj fizetni háromszáz forintot, akkor én inkább nem fizetnék háromszáz forintot«.” Erre pedig reakcióként hangzott el az azóta szállóigévé vált mondat Horn Gábor szájából, mely szerint „nem azt mondták, Feri, azt mondták, menj a p…ba! Valljuk be!”

ÚT A BUKÁSHOZ

Csak idő kérdése volt, hogy Gyurcsány Ferenc hivatalosan is megbukjon.

A növekvő ellentétek, melyeket súlyosbított az SZDSZ által jelölt egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes leváltása, végül újabb kormányválsághoz vezettek. Ezt követően Gyurcsány szocialista kormánya kisebbségben működött tovább, a liberálisok külső támogatásával.

Bár 2008 őszére a két párt közti feszültség némileg enyhült, tovább romlott az ország pénzügyi helyzete. Akkoriban vette fel a kormány az úgynevezett sürgősségi IMF-hitelt, nagyon rossz feltételekkel.

Gyurcsány Ferenc végül pártja 2009. március 21-én tartott kongresszusán váratlanul „új miniszterelnök keresésére” tett javaslatot, ami tulajdonképpen a lemondását jelentette. Kezdetét vette a kormányválság.

Gyurcsány lemondását akkor azzal indokolta, hogy úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal az MSZP politikai sikerességének.

A kormányfőváltás végül az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történt meg, Gyurcsányt másik régi elvbarátja, Bajnai Gordon követte a miniszterelnöki székben. Az már az ő idejére esett, hogy eltörölték a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak  13. havi fizetését is.

A következő, 2010-es választásokig hátralévő időszakban a bukott kormányfő már az MSZP élén sem maradt sokáig. Bár azon a bizonyos 2008. március 21-i kongresszuson a szavazatok 85 százalékával újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott.

ELLENZÉKBEN

A 2010-es országgyűlési választáson még az MSZP országos listájának negyedik helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot, azonban pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció Platformot, amelynek elnöke lett.

Mivel próbálkozásaival az MSZP-ben kisebbségben maradt, 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból, és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak. Gyurcsány Ferenc ennek az új pártnak lett az alapító-elnöke, ezért is nevezik sokan ezt a formációt Gyurcsány-pártnak.

Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben.

2012. október 23-án, tehát hat évvel a gyurcsányi rendőrterror kicsúcsosodása után Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásra.

2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson Orbán Viktor kormányának leváltása volt, ez azonban nem sikerült, a Fidesz a 2010-es voksoláshoz hasonlóan ismét megszerezte a mandátumok több mint kétharmadát.

A DK az úgynevezett Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban a magyar parlamentben minimum öt mandátum szükséges frakció alapításához, a DK nem tudott képviselőcsoportot alakítani, így innentől kezdve Gyurcsány Ferenc is függetlenként lett az Országgyűlés tagja.

HATALOMTECHNIKAI MANŐVEREKKEL A BALOLDALI ELLENZÉK ÉLÉRE

Bár már 2009-ben és a 2010-es megsemmisítő választási vereséget követően úgy tűnt, a bukott Gyurcsány Ferenc hamarosan végleg eltűnik a süllyesztőben, ennek épp az ellenkezője következett be. Az exminiszterelnök újabb hatalomtechnikai manőverekbe kezdett, pártja mára a baloldali ellenzék vezető erejévé nőtte ki magát, így a 2022-es választások előtt Gyurcsány a legbefolyásosabb ellenzéki szereplő.

A 2014-es országgyűlési választások után nem sokkal következtek az Európai Parlamenti (EP) választások, amelyek újabb hidegzuhannyal értek fel a baloldalnak. Az erőviszonyok pedig kezdtek átrendeződni: az MSZP és a DK közel azonos, tízszázalékos támogatást szerzett, a Gyurcsány-párt két EP-képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Bár a DK listájának élén maga a pártalapító/pártvezér állt, Gyurcsány Ferenc nem vette fel az uniós parlamenti mandátumot, továbbra is idehaza folytatta politikai tevékenységét.

Az őszi önkormányzati voksolás előtt a baloldali pártok gyakorlatilag a nyilvánosság előtt alkudoztak, aminek az lett az eredménye, hogy Bokros Lajossal vágtak neki a főpolgármester-választásnak. Budapest élén végül Tarlós István folytathatta, Szeged, Salgótarján, Zugló, Angyalföld, Pesterzsébet, illetve Kispest kivételével egyetlen nagyobb településen sem tudott győzni a baloldal.

2017 elején váratlanul feltűnt Botka László szegedi polgármester a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként, aki közös ellenzéki listát szorgalmazott, de egyértelművé tette, hogy Gyurcsányból nem kér.

Botka azonban nemhogy az összefogást, de saját pártjának támogatását sem tudta megszerezni, s 2017 októberében párton belüli maffiát emlegetve visszalépett a jelöltségtől, sőt utóbb az MSZP-ből is távozott.

Ugyanebben az évben Gyurcsány bejelentette: kampányt indítanak azt célozva, hogy vonják meg a határon túliak szavazati jogát. A DK ezt azzal indokolta, hogy a Fidesz 2014-ben a határon túli magyarok voksa nélkül – akik szinte valamennyien, 95 százalékban a Fideszt támogatták – nem szerzett volna ismét kétharmados többséget.

Az idő múlásával egyre halványultak Gyurcsány sikertelen kormányzása, az őszödi beszéd és a 2006-os események emlékei.

A DK 2018-ban, az országgyűlési választásokon önállóan mérette meg magát, átjutott a parlamenti küszöbön, és kilenc fővel frakciót is alakíthatott. A 2019-es európai parlamenti voksolás hozta meg a Gyurcsány-párt számára az igazi sikert: meglepetésre a Dobrev Klára vezette listát 16 százaléknyi, több mint félmillió szavazó támogatta, s így négy mandátumot szereztek.

GYURCSÁNY, AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HÍVE

Gyurcsány Ferencnek az évek során vesszőparipájává vált az Európai Unióhoz való minél szorosabb kötődés, az általa alapított és vezetett pártnak hitvallása a Nemzetek Európájával szemben a csupán elméleti síkon létező Európai Egyesült Államok létrehozása, felesége, Dobrev Klára is folyamatosan ezt képviseli az uniós törvényhozásban.

Az őszi önkormányzati választásokon szintén jól szerepelt Gyurcsány pártja, Budapesten három kerület polgármesterét adhatták. A 2019-ben Tarlóst Istvánt legyőző Karácsony Gergely főpolgármester sosem szívlelte Gyurcsányt, főként azt viselte nehezen, hogy a DK a korábbi ígérete ellenére kihátrált mögüle, és Kálmán Olgát indította az ellenzéki előválasztáson.

Kálmán Olga (Fotó: Kurucz Árpád)

Ennek ellenére Gyurcsány térfoglalása rendületlenül folytatódott és folytatódik ma is. Legutóbb az óbudai és a XVIII. kerületi, korábban szocialista polgármesterek is átálltak a Demokratikus Koalícióhoz, így az övék lett a legnagyobb frakció a fővárosi közgyűlésben. Mindez természetesen konfliktussal is járt és jár a főpolgármester és a DK-elnök között.

Korábban arról érkeztek hírek, hogy Karácsony és Gyurcsány a fővárosi színházak ügyében összekülönbözött azon, hogy előbbi hajlott volna a kompromisszumra az Orbán-kormánnyal, utóbbi viszont radikálisabb fellépést sürgetett, amelybe a békülékenység nem fér bele.

GYURCSÁNY VEZETÉSÉVEL ÁLLT ÖSSZE AZ ELLENZÉK

Közben egyre nyilvánvalóbbá válik mindenki számára, hogy a fővárost a baloldali pártok egyfajta laboratóriumnak tekintik, ahol tesztelik, tudnak-e együtt kormányozni.

A most záruló parlamenti ciklus alatt valósult meg a baloldali pártok teljes összefogása, melynek eredményeképpen hat párt közös listán, közös egyéni jelöltekkel indul 2022. április 3-án.

Ez az összefogás egyértelműen Gyurcsány Ferenc elképzelései alapján jött létre. Az Egységben Magyarországért nevet viselő politikai szövetség messze legerősebb pártja a DK, ennek tagja az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a parlamenten kívüli Momentum és az a Jobbik, amellyel korábban a magát akkor még demokratikus ellenzékként definiáló baloldal mindenféle együttműködést elutasított, ám mostanra a néhány éve még az erősen rasszista megnyilvánulásaival hírhedtté vált, antiszemita és cigányellenes kijelentések sorát tevő párttal is együttműködnek. 

Politikájuk az Orbán-kormány minden intézkedésének totális tagadására épül.

Ennek jegyében minden jóléti intézkedésre nemet mondtak, legyen szó a rezsicsökkentésről, a fiatalok adómentességéről, a gyermekes családok támogatásáról, a Gyurcsányék által elvett 13. havi nyugdíj visszaadásáról, de a hazánkra is nagy erővel lesújtó koronavírus-világjárvány ügyében meghozott intézkedések során sem számíthatott a kormányzat az ellenzék támogatására.

Bár egy, meglehetősen alacsony részvételt hozó ellenzéki előválasztás nyomán végül Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester lett a közös miniszterelnök-jelölt, az egy pillanatig sem lehet kérdéses, hogy a baloldal valódi vezetője ma is Gyurcsány Ferenc, aki a 2022-es választás során minden bizonnyal régi, jól bevált elvtársaival – mások mellett Bajnai Gordonnal – együtt akar visszatérni a hatalomba.

Találó, hogy a most zajló kampányban Gyurcsány egyfajta klónjaként, a Szőr Austin Powers – Őfelsége titkolt ügynöke című filmszatíra figuráit kissé átalakítva, mini-Feriként ábrázolják a baloldal kormányfőjelöltjét.

SZÁMOS MEGDÖBBENTŐ KIJELENTÉST HALLHATTUNK GYURCSÁNYTÓL

A miniszterelnökként – különösen a Balatonőszödi kormányüdülőben elmondott hírhedt beszéde során – mondottakon kívül Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikusként is számos esetben tett a valóságtól elrugaszkodó kijelentést.

A 2018-as választásokhoz kapcsolódik, amikor egy sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy

az MSZP és a DK megállapodásának a lényege, hogy le kell váltani a DK-t… Nem így van! Kezdjük újra! Az MSZP és a DK megállapodásának a lényege, hogy le kell váltani a kormányt.

Ugyanezen a rendezvényen valami azóta is megmagyarázhatatlan okból Gyurcsány a prímszámokról értekezett:

Legnagyobb két számjegyű prímszám mennyi maga szerint? 11, segítek magának. […] Nem, nem, az a legkisebb, és melyik a legnagyobb?

Végül Gyurcsánynak akkor komoly segítség kellett ahhoz, hogy rájöjjön, az a szám a 97-es.

Szintén a 2018-as választási kampányban a Magyar Rádió vendégeként Gyurcsány arról értekezett, hogy imádná, ha Budapest olyan lenne, mint Bécs, a francia fővárost pedig egyenesen csodálja, sőt még egy Batsányi János-idézetet is felemlített:

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Amikor a műsorvezető a DK elnökét arra emlékeztette, hogy csak azokban a hetekben hat iszlamista terrortámadás történt Franciaországban és Ausztriában, ezeknek pedig mások mellett egy 85 éves asszony, egy szolgálatot teljesítő csendőr, valamint egy békés osztrák család is áldozatává vált, Gyurcsány Ferenc válasza csak ennyi volt:

És?

Gyurcsánynak a 2018-as választás éjszakáján hallgatóságával megosztott nagy ívű gondolatai szinte szállóigévé váltak:

Vannak még olyan szavazókörök, ahol kígyók kígyóznak!

További kínos eseteket is találni Gyurcsánytól, mint az ugyancsak klasszikussá vált „essen rám a terépcsecső” kifejezés, vagy amikor miniszterelnökként „összecsórt fontokról” beszélt összeforrt csontok helyett. 

2018-ban nagypénteken ragadtatta magát trágárságra. Az akkori, a közösségi médiába felkerült reklámvideó lényege az volt, hogy ő a baloldal lovagja, mindig mindent önzetlenül csinál, és ő az ország megmentője. Azt érzékeltette, hogy ők olyan éthoszt képviselnek, olyan erkölcsi magasabbrendűséget, amely szinte már huszonkettedik századi. Már-már héroszok, hiszen nem érdekli őket az, hogy

hogy a fr…ncba lesz az útiköltség-elszámolás, b…ssza meg.

Jellemző Gyurcsánynak az összmagyarsághoz való hozzáállására az a 2013-ban elhangzó mondat, amely szerint a 1920-as trianoni szerződés jogos volt, a határon túli magyaroknak semmi közük a magyarsághoz, különben se akarjanak beleszólni az ország belügyeibe.

ÖSSZEÁLLT A GYURCSÁNY-LISTA

Február 25-re, a Választás 2022 listaállítás határidejére véglegessé vált a baloldali ellenzéki, ún. szivárványkoalíció közös választási listája, ami hemzseg a Gyurcsány Ferenchez köthető személyektől, így nem túlzás a Demokratikus Koalíció elnöke után azt Gyurcsány-listának nevezni. Az első tizenöt helyen több olyan nevet is találni, akik a baloldal bukott miniszterelnökének a politikáját képviselik.

Ráadásul két Gyurcsány is bekerült az első 10-be, ilyenre korábban Magyarországon még nem volt példa. (Gyurcsányné Dobrev Klára a második, férje, Gyurcsány Ferenc pedig a lista nyolcadik helyén szerepel.)

Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag 2020 óta következetesen azt állítja, hogy egy lista, egy miniszterelnök-jelölt és minden választói körzetben egy jelölt. És ha abból indulunk ki, hogy 2020 nyarán ezzel még sem a Momentum, sem a Jobbik, sem az LMP nem értett egyet, sőt, többször felmerült annak a kérdése is, hogy csak akkor működnek együtt ezek a pártok, ha Gyurcsány Ferenc nem lesz előkelő helyen ezen a listán, mert Gyurcsány Ferenc felett üvegplafon van, akkor mégiscsak elmondhatjuk azt, hogy végül Gyurcsány Ferencnek a forgatókönyve érvényesült

– mondta a Gyurcsány-lista létrejöttére reagálva a közmédiában Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.

BULVÁR- ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA

Gyurcsány Ferenc az elmúlt időszakban a hagyományos politikai média mellett más területeken is egyre aktívabbá vált. Facebook-oldalára és YouTube-csatornájára rendszeresen kerülnek fel olyan bejegyzések, videók, melyeken a baloldal vezére főz, 2020-ban például nagy körítés mellett jelentette be, hogy „2500 forintból készítettem karácsonyi menüt”. Emellett saját és pártja közösségi oldalán is gyakran nyilvánul meg olyan szavakkal és hangnemben, mellyel egyértelműen azt a generációt próbálja megszólítani, hívévé tenni, amelynek nemigen vannak személyes tapasztalatai a gyurcsányi hatalomgyakorlás technikáiról.

AZ ELKXRTUK CÍMŰ FILM

A gyurcsányi rendőrterror 15. évfordulóján mutatták be az ElkXrtuk (munkacímén A hazugság ára) című magyar politikai krimi-filmdrámát, a brit Keith English rendezésében. A film producere Kálomista Gábor, forgatókönyvét Bendi Balázs írta. A film témája Gyurcsány őszödi beszédének kiszivárgása és annak hatásai. A főbb szerepeket Bánovits Vivianne, Mózes András, Gubás Gabi és Őze Áron játszák. Gubás Gabi alakítja a filmben Gyurcsány Ferenc feleségét, Dobrev Klárát, míg Szilvásy Györgyöt Bede Fazekas Szabolcs formálja meg.

Fotó: Facebook

A film költségeit a gyártó Megafilm vállalat állta. A rendkívül izgalmas és sokszor felkavaró alkotás kendőzetlenül mutatta be a 2006. őszén Magyarországon történteket, a rendszerváltozást követő legnagyobb belpolitikai válság eseményeit, a tiltakozókkal szemben alkalmazott brutális rendőri fellépést, és persze Gyurcsány és kormánya hozzáállását az eseményekhez.

A film egyik központi figurája Dobrev Klára, aki az utolsó jelenetek egyikében a rendőrattak következtében megsérülő tüntetőkre azt mondja: „Ez járulékos veszteség!”

Az ElkXrtuk 2021 legnézettebb magyar filmje lett.

Az alkotás 2022. március 14-én debütál a televízióban, a TV2 sugározza.

Az őszödi beszédnek és hatásainak nem ez az első megfilmesítési kísérlete. 2013-ban került bemutatásra Dézsy Zoltán Elment az öszöd című filmszatírája, ami messze nem aratott akkora sikert, mint a 2021-es mozifilm.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Kovács Tamás)