Tizenhárom évvel ezelőtt bukott meg Gyurcsány Ferenc

Tizenhárom évvel ezelőtt, 2009. március 21-én konstruktív bizalmatlansági indítványt kért önmaga ellen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, amely aztán a bukásához vezetett. Nemcsak a közvélemény-kutatók mutatták ki azt a komoly bizalomvesztést, melyet irányában az emberek az őszödi beszéd óta éreztek, hanem a parlamenti patkóban helyet foglaló országgyűlési képviselők is.

Budapest, 2008. november 13. Veres János pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget a kormányfõ által kezdeményezett gazdasági csúcson az Országházban. A tanácskozáson a parlamenti pártok elnökei közül csak a kezdeményezõ Gyurcsány Ferenc, a szocialisták vezetõje vesz részt, az ellenzéki pártok elnökei elõre jelezték távolmaradásukat. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás/MTI

Medgyesy Péter bukása után lett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, vagyis választási kampány nélkül, örökölte meg a kormányfői posztot. Első kormányát a ciklus közepétől, 2004 szeptemberétől 2006 tavaszáig vezette, második kormánya 2006 június 9-én alakult meg – írja a Hirado.hu.

A 2006-os választási kampányban hatalmas médiahátszél mellett jelentős, átfogó ötéves adócsökkentésről beszélt, amely alapján – úgymond – majd mindenkinek nő a fizetése és csökken az infláció.

Ezzel szemben második kormányzását megszorításokkal kezdte, ami életszínvonal-csökkenést eredményezett.

Már a nyár folyamán komoly  megszorításokat jelentettek be, amely „Gyurcsány-csomag” néven vált ismerté, és  széles körű elégedetlenséget szült. Az emberek úgy érezték, hogy becsapták őket. A kampányban Gyurcsány Ferenc nem ezt ígérte.

Június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Gyurcsány közölte, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz, 10–14 százalék között pedig a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.

Azt is közölte – olvasható a Hirado.hu cikkében –, hogy a kampány során megígért adócsökkentési programot bizonytalan időre elhalasztja, az elvonások mértékét azonban megemeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli, a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra emelkedik. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.

Az emberek legnagyobb meglepetésére a kormány „tovább húzta a nadrágszíjat”: egészségügy finanszírozásából elvett 600 milliárd forintot. Több tucat kórházat bezártak, 3000 orvos és 6000 egészségügyi szakdolgozó veszítette el az állását.

A kormány „stabilitási csomagja” mégsem hozta meg a kívánt hatást: a Standard and Poor’s intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását.

Ebbe a légkörbe robbant bele az őszödi ügy. Szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek az a beszéde, amit az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben, még május 26-án az ország valós helyzetéről mondott. A kiszivárgott felvételen hallható, ahogy trágár szavak kíséretében ostorozza a megelőző másfél-két év általa vezetett kormányzását, a hazugságokat és a fontos tettek halogatását.

Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi

– mondta, illetve azt is kijelentette, hogy 

Elk*rtuk! Nem kicsit, nagyon!

A beszédet követő társadalmi felháborodáshullám sorozatos tüntetésekhez, majd utcai zavargásokhoz vezetett. Ez utóbbit a rendőrség példátlan brutalitással verte szét. De már ez sem segített, Gyurcsány időt nyert ugyan, de a hatalmát nem tudta megmenteni.

Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc. Fotó: MTI/Illyés Tibor

A Gyurcsány-csomag részét képező vizitdíj sorsáról a Fidesz kezdeményezésére 2008 tavaszán megtartott szociális népszavazás döntött. Az emberek túlnyomó többsége a vizitdíj eltörlését támogatta.

Az ország úgy fordult a nyáron kirobbant világválságba, hogy a hatalmas mértékű megszorítások ellenére sem rendelkezett gazdasági tartalékokkal. Az államcsőd rémével fenyegető pénzügyi krízisből a Gyurcsány-adminisztráció az IMF-től igen súlyos feltételekkel felvett hitellel próbált menekülni.

Gyurcsány Ferenc társadalmi támogatottsága a közvélemény-kutatók mérései szerint beszakadt, s a legnépszerűtlenebb politikusok társaságába került.

Ilyen előzmények után jelentette be az MSZP március 21-én tartott kongresszusán a lemondását. Utódja a miniszterelnöki székben Bajnai Gordon lett, aki programját így mutatta be: 

Fájni fog. Nem kicsit, nagyon.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Veres János volt pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Bajnai Gordon volt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget 2008-ban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)