Tizenhárom évvel ezelőtt, 2009. március 21-én konstruktív bizalmatlansági indítványt kért önmaga ellen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, amely aztán a bukásához vezetett. Nemcsak a közvélemény-kutatók mutatták ki azt a komoly bizalomvesztést, melyet irányában az emberek az őszödi beszéd óta éreztek, hanem a parlamenti patkóban helyet foglaló országgyűlési képviselők is.
Budapest, 2008. november 13.
Veres János pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget a kormányfõ által kezdeményezett gazdasági csúcson az Országházban. A tanácskozáson a parlamenti pártok elnökei közül csak a kezdeményezõ Gyurcsány Ferenc, a szocialisták vezetõje vesz részt, az ellenzéki pártok elnökei elõre jelezték távolmaradásukat.
MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás/MTI
Azt is közölte – olvasható a Hirado.hu cikkében –, hogy a kampány során megígért adócsökkentési programot bizonytalan időre elhalasztja, az elvonások mértékét azonban megemeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli, a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra emelkedik. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.
Az emberek legnagyobb meglepetésére a kormány „tovább húzta a nadrágszíjat”: egészségügy finanszírozásából elvett 600 milliárd forintot. Több tucat kórházat bezártak, 3000 orvos és 6000 egészségügyi szakdolgozó veszítette el az állását.
A kormány „stabilitási csomagja” mégsem hozta meg a kívánt hatást: a Standard and Poor’s intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását.
Ebbe a légkörbe robbant bele az őszödi ügy. Szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek az a beszéde, amit az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben, még május 26-án az ország valós helyzetéről mondott. A kiszivárgott felvételen hallható, ahogy trágár szavak kíséretében ostorozza a megelőző másfél-két év általa vezetett kormányzását, a hazugságokat és a fontos tettek halogatását.
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi
– mondta, illetve azt is kijelentette, hogy
Elk*rtuk! Nem kicsit, nagyon!
A beszédet követő társadalmi felháborodáshullám sorozatos tüntetésekhez, majd utcai zavargásokhoz vezetett. Ez utóbbit a rendőrség példátlan brutalitással verte szét. De már ez sem segített, Gyurcsány időt nyert ugyan, de a hatalmát nem tudta megmenteni.
Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc. Fotó: MTI/Illyés Tibor
A Gyurcsány-csomag részét képező vizitdíj sorsáról a Fidesz kezdeményezésére 2008 tavaszán megtartott szociális népszavazás döntött. Az emberek túlnyomó többsége a vizitdíj eltörlését támogatta.
Az ország úgy fordult a nyáron kirobbant világválságba, hogy a hatalmas mértékű megszorítások ellenére sem rendelkezett gazdasági tartalékokkal. Az államcsőd rémével fenyegető pénzügyi krízisből a Gyurcsány-adminisztráció az IMF-től igen súlyos feltételekkel felvett hitellel próbált menekülni.
Gyurcsány Ferenc társadalmi támogatottsága a közvélemény-kutatók mérései szerint beszakadt, s a legnépszerűtlenebb politikusok társaságába került.
Ilyen előzmények után jelentette be az MSZP március 21-én tartott kongresszusán a lemondását. Utódja a miniszterelnöki székben Bajnai Gordon lett, aki programját így mutatta be:
Borítókép: Veres János volt pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Bajnai Gordon volt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget 2008-ban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Jó lenne megőrizni a Rákóczi szövetség morális tartását
Magyar Péter bejelentkezett a Rákóczi Szövetségnél, hogy a menet elején óhajt részt venni a vonuláson, s mindezeken felül beszédet is akar mondani a Bem téren.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.