Tizenhárom évvel ezelőtt bukott meg Gyurcsány Ferenc
Tizenhárom évvel ezelőtt, 2009. március 21-én konstruktív bizalmatlansági indítványt kért önmaga ellen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, amely aztán a bukásához vezetett. Nemcsak a közvélemény-kutatók mutatták ki azt a komoly bizalomvesztést, melyet irányában az emberek az őszödi beszéd óta éreztek, hanem a parlamenti patkóban helyet foglaló országgyűlési képviselők is.
Forrás: Hirado.hu2022. 03. 22. 7:55
Budapest, 2008. november 13.
Veres János pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget a kormányfõ által kezdeményezett gazdasági csúcson az Országházban. A tanácskozáson a parlamenti pártok elnökei közül csak a kezdeményezõ Gyurcsány Ferenc, a szocialisták vezetõje vesz részt, az ellenzéki pártok elnökei elõre jelezték távolmaradásukat.
MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás/MTI
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Medgyesy Péter bukása után lett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, vagyis választási kampány nélkül, örökölte meg a kormányfői posztot. Első kormányát a ciklus közepétől, 2004 szeptemberétől 2006 tavaszáig vezette, második kormánya 2006 június 9-én alakult meg– írja a Hirado.hu.
A 2006-os választási kampányban hatalmas médiahátszél mellett jelentős, átfogó ötéves adócsökkentésről beszélt, amely alapján – úgymond – majd mindenkinek nő a fizetése és csökken az infláció.
Ezzel szemben második kormányzását megszorításokkal kezdte, ami életszínvonal-csökkenést eredményezett.
Már a nyár folyamán komoly megszorításokat jelentettek be, amely „Gyurcsány-csomag” néven vált ismerté, és széles körű elégedetlenséget szült. Az emberek úgy érezték, hogy becsapták őket. A kampányban Gyurcsány Ferenc nem ezt ígérte.
Június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Gyurcsány közölte, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz, 10–14 százalék között pedig a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.
Azt is közölte – olvasható a Hirado.hu cikkében –, hogy a kampány során megígért adócsökkentési programot bizonytalan időre elhalasztja, az elvonások mértékét azonban megemeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli, a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra emelkedik. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.
Az emberek legnagyobb meglepetésére a kormány „tovább húzta a nadrágszíjat”: egészségügy finanszírozásából elvett 600 milliárd forintot. Több tucat kórházat bezártak, 3000 orvos és 6000 egészségügyi szakdolgozó veszítette el az állását.
A kormány „stabilitási csomagja” mégsem hozta meg a kívánt hatást: a Standard and Poor’s intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását.
Ebbe a légkörbe robbant bele az őszödi ügy. Szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferencnek az a beszéde, amit az MSZP parlamenti frakciója előtt zárt körben, még május 26-án az ország valós helyzetéről mondott. A kiszivárgott felvételen hallható, ahogy trágár szavak kíséretében ostorozza a megelőző másfél-két év általa vezetett kormányzását, a hazugságokat és a fontos tettek halogatását.
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi
– mondta, illetve azt is kijelentette, hogy
Elk*rtuk! Nem kicsit, nagyon!
A beszédet követő társadalmi felháborodáshullám sorozatos tüntetésekhez, majd utcai zavargásokhoz vezetett. Ez utóbbit a rendőrség példátlan brutalitással verte szét. De már ez sem segített, Gyurcsány időt nyert ugyan, de a hatalmát nem tudta megmenteni.
Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc. Fotó: MTI/Illyés Tibor
A Gyurcsány-csomag részét képező vizitdíj sorsáról a Fidesz kezdeményezésére 2008 tavaszán megtartott szociális népszavazás döntött. Az emberek túlnyomó többsége a vizitdíj eltörlését támogatta.
Az ország úgy fordult a nyáron kirobbant világválságba, hogy a hatalmas mértékű megszorítások ellenére sem rendelkezett gazdasági tartalékokkal. Az államcsőd rémével fenyegető pénzügyi krízisből a Gyurcsány-adminisztráció az IMF-től igen súlyos feltételekkel felvett hitellel próbált menekülni.
Gyurcsány Ferenc társadalmi támogatottsága a közvélemény-kutatók mérései szerint beszakadt, s a legnépszerűtlenebb politikusok társaságába került.
Ilyen előzmények után jelentette be az MSZP március 21-én tartott kongresszusán a lemondását. Utódja a miniszterelnöki székben Bajnai Gordon lett, aki programját így mutatta be:
Borítókép: Veres János volt pénzügyminiszter, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Bajnai Gordon volt nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter beszélget 2008-ban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
