„Hazajöttünk, megáldott a csíksomlyói Szűz Mária”

A csíksomlyói búcsú idén június 4-re, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára esett. Ez 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is, ezért a világjárvány miatti két év szünet után most korlátozások nélkül ismét több százezren vettek részt az összmagyarság találkozóján, a XVI. kerületiek pedig ismét együtt zarándokolhattak csíkszentmihályi testvértelepülésük lakóival. Helyszíni riport.

– Azóta is naponta kapom a biztosítékot, a támogatást és köszönetet mondok, mert a mindennapjaimat megtölti – tette hozzá.

Az idei csíksomlyói búcsú másik különlegességét az adta, hogy ebben az évben épp a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján tartották, ami 2010 óta a nemzeti összetartozás napja is. Minden bizonnyal ez volt az oka, hogy az utóbbi években még nem látott tömeg érkezett az eseményre. A gyalogos zarándokok mellett út közben is a szokottnál több autó és busz haladt el.

A csíksomlyói nyeregig tartó egyenes út után embert próbáló emelkedő következik, de a helyiek azt mondják, bármilyen fáradt is az ember, akármennyire is fáj a lába valakinek, Babba Mária mindenkinek segít, hogy felérjen.

Talán éppen ezért érkeznek ide csecsemőkkel, babakocsiban ülő gyermekekkel, de még bottal is nehezen járó idősekkel is, mert tudják, ezen a helyen csodák történnek.

A kaptatón Dolhai Attilával és családjával is találkoztunk. A Jászai Mari-díjas színművész elmesélte, hogy gyerekkorában szüleivel járt már Máriabesnyőn és Máriapócson, de Csíksomlyóra most zarándokolt először.

Minden vasárnap járunk szentmisére, részt veszünk a helyi közösség életében, ide pedig azért jöttünk, hogy valamit átadjunk a lányainknak abból, amit a szüleinktől kaptunk. Hargitafürdőn szálltunk meg, ahol csatlakoztunk a helyi zarándokokhoz és reggel fél hatkor indultunk, hogy megtegyük a 18-20 kilométeres zarándokutat

– mondta.

A nyereg a hármashalom oltárnál megtartott szentmise kezdetére megtelt a világ minden tájáról érkezett magyarok százezreivel, akik nemcsak a csíksomlyói nyerget, hanem a környező erdős részeket is megtöltötték. A zarándokok között pedig szép számban voltak kárpátaljaiak is. Az esemény ugyanakkor nemcsak a magyarság, hanem az istenhívők összetartozásának jelképe is, ugyanis nemcsak katolikusok, hanem más vallásúak is részt vesznek rajta. Aki pedig egyszer megtapasztalja, mit jelent ez az érzés, az mindig visszavágyik majd ide. Sári ugyan ortodox vallású, de szeretne áttérni katolikus hitre.

Tizenhárom éves vagyok, és nyolcévesen vettem részt először a zarándoklaton. Akkor eldöntöttem, hogy amikor csak tudok, eljövök a csíksomlyói búcsúra

– jelentette ki határozottan.

A szentmise főcelebránsa idén Udvardy György veszprémi érsek volt, aki prédikációjában kiemelte, idén a ferencesek jelmondatát választották a búcsú jelmondatául is: Pax et bonum, vagyis Béke és jóság. Az érsek szerint „a béke Isten ajándéka, de a békét teremteni kell”.

Kiemelte, hogy a világ különböző tájairól érkező zarándokok mindegyikének más a motivációja: amellett, hogy együtt imádkoznak és szeretnék megőrizni az ősi hagyományokat, kéréseiket, könyörgéseiket és a zarándoklattal járó áldozatvállalást is felajánlják. Emellett a megtérés szándéka, a lelki megerősödés vágya és az együvé tartozás élménye is vezeti azokat, akik eljönnek ide.

Dánielt 2015-ben hívta el egy képviselőtársa – aki azóta már az égiek társaságában van – a zarándoklatra. Máriához hasonlóan arról számolt be, hogy azóta évről évre érzi a hívást, ezért tér vissza, ha csak teheti. Szokás, hogy a hazafelé úton elmondjuk, mit hoztunk és mit viszünk.

Hozni azt a szeretet hoztam, amit az eddigi zarándoklatokon kaptam. Vinni pedig a magyarság megmaradásába vetett hitet viszem, ami minden évben vissza is hoz

– hangsúlyozta, hozzátéve: a székely himnusz is erről szól, amit együtt éneklünk a nyeregben: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”