Kinek a háborúja? (2. rész)

Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot, ha elhúzódik a háború – a Nyugat pénzügyi rendszere ezt nem képes egyedül megoldani.

Ivanyivka, 2022. április 20. Az orosz támadások után ott maradt bombák maradványait nézi egy férfi a Csernyihivi területen fekvõ Ivanyivkában 2022. április 20-án. MTI/EPA/Oleg Petrasjuk

Ami pedig döbbenet, hogy 14 milliárd köbméter orosz gázt úgy akar eltüntetni a rendszerből, hogy szándéka szerint a lakossági felhasználók fűtési igényeit csökkenti: tekerjük lejjebb a fűtést és fürödjünk kevesebbet – ez most a németek legújabb ajánlata.

A megújuló energiaforrások ügyét nem is érdemes említeni, miután Németország a klímahisztéria jegyében éppen tavaly zárta be utolsó működő atomerőműveit, hogy most a franciáktól vásárolhassa az áramot – de az uniós javaslatcsomag természetesen nem tágít az ötlettől: 24 milliárd köbméter orosz gázt kíván megújuló energiaforrásokkal (napelemek, szélturbinák) és hőszivattyúkkal pótolni év végéig.

A Financial Times cikke nem foglalkozik a felmerülő hatalmas költségekkel és a jogi problémákkal sem, pusztán elméleti síkon vázolja az Oroszországgal szembeni szankciós ötletbazár abszurditását. 

A német E.On energetikai konszern vezérigazgatója is ellenzi az orosz gázembargót, Leonhard Birnbaum egy keddi interjúban arról beszélt, hogy nemcsak Németországot sújtaná ez a lépés, hanem Európának is hatalmas problémát jelentene. Azon túl, hogy az orosz haderőt nem állítaná meg, még Ukrajnának is súlyos kárt okozna, hiszen az ország 1,2 milliárd dollárt kasszíroz csak az átmenő európai gáztranziton, ami a háború ellenére is befolyik a kasszába. Ráadásul Ukrajna a saját gázellátásának egynegyedét fedezi abból a gázimportból, ami Oroszországból a Testvériség gázvezetéken érkezik Európába, és a határon túl fordítják vissza Szlovákián, Lengyelországon és Magyarországon keresztül. 

Oroszország eközben nem szenved különösebben a szankcióktól, hiszen diverzifikálni tudja az exportját

– hangsúlyozta Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője: már megindultak a tankerek Indiába, Pakisztánnal is folynak a tárgyalások, tehát a diplomácia szintjén is látható, hogy felvevőpiaca van és lesz is az orosz energiahordozóknak. Ázsia jóval nagyobb, mint Európa, többet használ gázból és olajból, vagyis a háború további finanszírozására lesz pénz.

Nem 2008, hanem 1929?

Az észérvek ellenére már a hatodik szankciós csomag kidolgozása folyik Brüsszelben, a The New York Times értesülései szerint az unió vezetése teljes orosz olajembargót fontolgat. Az energiaárak drasztikus emelkedése már most is jelentős inflációt okoz. A Moody’s keddi gyorselemzésében jósolt világgazdasági recessziót nem a 2008-as pénzügyi válság tanulságaiból kell megközelíteni, hanem az 1929-es nagy világgazdasági válság időszakának alapján – mondta Boros Imre. A közgazdász hangsúlyozta: a 2008-as hitelpiaci válság idején a pénzpiacoknak volt viszonylagos mozgástere, most viszont repedezik a pénzügyi rendszer. A dollár ezer sebből vérzik, a Fed Reservednek nagy tömegben vissza kell vásárolnia az amerikai kötvényeket, hasonló módon az Európai Központi Bank is több ezer milliárd eurónyi kötvényt vásárol vissza, tehát nem lesz miből finanszírozni egy nemzetközi gazdasági válságot. Eközben 

az oroszok a már meglévő kétezer tonna aranytartalékuk mellé még vettek aranyat, megerősítették a rubelt, és szó van róla, hogy aranyalapra helyezik. 

Boros Imre emlékeztetett: 

ezt legutoljára Kadhafi próbálta meg, amikor saját, aranyalapú valutát akart bevezetni. Líbia vezetőjét lelőtték.

A nyugati világ pénzügyi rendszere már nincs olyan állapotban, hogy az orosz energiagordozók szankcója miatt továbbgyűrűző válságot egyedül meg tudná oldani, beleértve az IMF-et is. A 2008-as válság idején a Nemzetközi Valutaalapnak 200 milliárd dollárja volt arra, hogy 2000 milliárd dollárnyi kárt kezeljen. Akkor Kínától és Japántól kért kölcsön, most azonban ennél súlyosabb megroppanás várható.

Európa egyesül

Várhatóan Európa finanszírozza majd Ukrajna újjáépítési költségeinek nagy részét, ehhez egy szolidaritási alap létrehozását tervezi az unió, értesült a Bloomberg. A lap szerint minden tagállamnak kötelező lesz befizetnie a több száz milliárd eurós keretbe, amit beruházásokra, fejlesztésekre fognak fordítani, hasonlóan a Covid-járvány kezelésére létrehozott helyreállítási alaphoz. 

A történelem ismétli önmagát

– így összegezte a felvetést Boros Imre. Az ötlet ugyanis kísértetiesen emlékeztet az amerikai függetlenségi háborút követő pénzügyi megoldásra, amikor az addig különálló 13 gyarmat megalakította azt a szövetségi pénzügyi alapot, amely a közös adósságot volt hivatott kezelni. Valójában ez lett az Amerikai Egyesült Államok – mutatott rá a közgazdász –, amely a mai napig úgy működik, hogy a szövetség alapvetően a magánpénz tulajdonosainak ügyeit intézi, miközben a meglévő közös adósság csak egyre tovább növekszik: jelenleg a bruttó társadalmi termék 130 százalékát teszi ki. Ugyanez a modell érhető tetten a Covid-járvány utáni helyreállítási alap esetében is: a pandémia miatt van egy közös hitelfelvétel, az országok egyetemleges felelősségével, „és máris bent vagyunk az Európai Egyesült Államok adósságzsákjában”.

Az már csak hab a tortán, hogy a világjárványt követő helyreállítási alapból járó pénz felvételét utólag – egyébként jogsértő módon – hozzákötötték az úgynevezett jogállamisági követelményekhez, amiknek még pontos kritériumai sincsenek. Vagyis

úgy tűnik, az „Európai Egyesült Államok” elképzelése egyre halad a megvalósítás felé. 

Az amerikai álommal szemben viszont kevésbé vonzó benne – sok más egyéb mellett –, hogy a jelenlegi intézkedések következményeként ebben az összeborulásban nem lesz mit és mivel főzni meg fűteni.

A szerző a Hír TV Háború Ukrajnában c. műsor felelős szerkesztője, a cikk az adásokban elhangzottak alapján íródott

Borítókép: az orosz támadások után ott maradt bombák maradványait nézi egy férfi a csernyihivi területen fekvő Ivanyivkában 2022. április 20-án (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petrasjuk)