Milliárdos összegeket nyerhetett a baloldal

Számítások szerint csaknem hárommilliárd forinttal többet tehetnek zsebre a baloldali pártok a következő négy évben a parlamenti frakciókat megillető támogatásokból, pedig a választáson közösen induló hat baloldali párt kevesebb mandátumhoz jutott, mint négy évvel ezelőtt. A jelentős bevételek ellenére a baloldali képviselők nem feltétlenül végeznek konstruktív munkát a parlamentben.

2022.05.16. BUdapest Parlament, Orbán Viktort miniszterelnöknek választják Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

Figyelemre méltó, hogy az országgyűlési választáson vereséget szenvedő baloldali pártok hiába szereztek összesítve kevesebb mandátumot, mint 2018-ban, összességében mégis nagyobb frakciótámogatásra tehetnek szert. Ismert: a közös listán induló és az egyéni körzetekben közös jelöltet indító hat baloldali párt végül 57 képviselői helyhez jutott a parlamentben. A hat párt azonban nem egy nagy frakciót alkotva folytatja a munkát a Tisztelt Házban, mivel a különböző háttéralkuknak, titkos egyezményeknek köszönhetően a DK-nak, a Jobbiknak, a Momentumnak, az MSZP-nek, a Párbeszédnek és az LMP-nek is saját frakció­ja lett az új Országgyűlésben.

Kevesebb képviselő, több pénz
A történelmi kudarc ellenére a baloldali pártok közül a Demokratikus Koa­líció a nagy nyertese volt a választásnak, mivel frakciója létszáma kilencről 15 főre növekedett, így egyes becslések szerint a Gyurcsány-párt csaknem négyszázmillió forinttal kaphat többet az eddigiekhez képest. Így éves szinten majdnem 1,2 milliárd forinthoz juthatnak. A DK mellett a Momentum is nagy nyertese volt a választásnak, mivel eddig nem volt parlamenti frakciójuk, mostantól viszont évi nyolcszázmillió forint körüli támogatással számolhatnak. Több pénzhez jut a Párbeszéd is, mivel egy fővel növekedett a frakció létszáma, ez pedig nagyjából százmilliós pluszt jelenthet a büdzséjében. A nagy vesztesek közé tartozik a Jobbik: a párt a képviselői kétharmadát elveszítve mindössze tízfős frakciót alapíthatott, így az 1,26 milliárd forintos támogatásuk nagyjából 770 millióra csökkenhet. Veszített a támogatásokból az MSZP is, miután a szocialisták tizenöt helyett már csak tíz képviselővel vannak jelen a parlamentben, így 1,16 milliárd helyett körülbelül nyolcszázmillió forintból gazdálkodhatnak. Az LMP-nek is kevesebb támogatás jut azzal, hogy az eddigi hat helyett az új parlamenti ciklusban már csak öt képviselőjük lesz, így ők körülbelül ötvenmillió forinttal kevesebb apanázst könyvelhetnek el. Összesítve, az eddigi öt helyett már hat baloldali frakció van a parlamentben úgy, hogy egyébként nyolccal kevesebb képviselőt juttattak be az Országgyűlésbe, mint négy éve. A baloldali képviselőcsoportok így évente több támogatással számolhatnak, ami négy évre számítva akár hárommil­liárd forintos többletet jelent.

Anyagi megfontolás a háttérben
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten arról beszélt, hogy a kormány által létrehozott rezsivédelmi alaphoz hozzá kell járulniuk a pártoknak is, legalább azzal a hárommil­liárd forinttal, amennyivel többe kerülnének a parlamenti frakcióik a következő években. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig egy lapunknak adott interjúban kijelentette: „Azzal az igazságtalansággal állunk szemben, hogy azok a pártok, amelyek hónapokig azt hirdették, hogy egyek és egységesek, most pénzügyi megfontolásból hirtelen hatfelé szaladtak.” Egyébként a frakciók költségvetése több elemből áll, mivel a működési támogatások mellett az irodai kiadásokra, valamint a szakértőkre és a képviselőcsoport háttérstábjának a működtetésére is biztosítanak forrásokat. Emellett a hatályos szabályok szerint jelenleg 1,316 millió forint a képviselői illetményalap.

Alacsony munkamorál
Hiába tesznek zsebre jelentős összegeket, a baloldalon nem feltétlenül végeznek megfeszített munkát. A Demokratikus Koalíció tagjainak látványosan passzív a hozzáállása az ország­gyűlési tennivalókhoz, mivel a Gyurcsány-párt frakciója a plenáris üléseken általában néhány fővel képviselteti magát, emellett a DK – egy alkalom kivételével – nem élt a parlamenti vitaformák közül a legnagyobb érdeklődéssel kísért napirend előtti felszólalás lehetőségével, ami rendszerint az éles politikai csörték terepe a kormánypárti, valamint a baloldali frakciók között. Emlékezetes, hogy a Momentum az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően bojkottot hirdetett, mégis úgy döntöttek, megjelennek a Tisztelt Házban, hogy letegyék képviselői esküjüket. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a jogszabályok szerint amíg egy képviselő nem teszi hivatali esküjét, addig nem vehet részt a parlament munkájában, és nem kaphat fizetést sem. A bojkott legfőbb szószólója a választáson a Momentum támogatásával mandátumot szerző Hadházy Ákos volt, aki végül kitartott a bojkott mellett, és azóta sem tette le a hivatali esküt. Fontos megemlíteni, hogy a botrányairól hírhedtté vált képviselő az elmúlt egy évben mindössze két alkalommal ment be az Országházba, ez idő alatt azonban bruttó 15 millió forint tiszteletdíj illette meg, valamint irodát, lakást és üzemanyagkártyát is kapott. Megjegyzendő, hogy a parlamenti újoncok között is akad olyan, akinek a pénz fontos tényező, Jámbor András, a Párbeszéd frakciójának a tagja egy fórumon például leszögezte, hogy pusztán azért lenne parlamenti jegyző, mert sok pénzt kapna ezért a megbízatásért.

Borítókép: Jelentős bevételeik ellenére a választásokon elbukott pártok képviselőiben nem teng túl a munkakedv (Fotó: Kurucz Árpád)