Sokkal több a baleset a nyári szünet alatt

Alkartörés, égési sérülések, magasból esés, fulladás – csak néhány balesettípus, amelyek a leggyakrabban a nyáron történnek meg. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány azt javasolja, fokozottan figyeljünk a szünidő alatt is, de ha megtörténik a baj, a legértékesebb perceket ne a népi gyógymódokra pazaroljuk, hanem elsősegélynyújtásra.

2022. 05. 22. 6:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megérkezett a jó idő, előkerültek a bográcsok, a grillek és a szalonnasütő tárcsák is, hamarosan kezdetét veszi a nyári szünet, ám ezzel együtt a gyermekeket érő balesetek kockázata is megnő – hívta fel a figyelmet Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatója. Mint fogalmazott, 

a nyári időszakban gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor a kerti sütögetés égési sérüléssel végződik. Ezekben az esetekben az elsősegély legfontosabb része a hideg vizes hűtés.

– Fontos, hogy a megégett területről vegyük le a ruhát, amennyiben nem égett bele a bőrbe, és a mentő érkezéséig vagy minimum tíz percig folyó hideg vízzel hűtsük a felületet. Másodfokú, azaz hólyagos vagy annál mélyebb égés esetén ne kenjünk, fújjunk semmit az égett felületre. Amennyiben kórházi kezelés lesz szükséges, ne igyon, ne egyen a gyermek, mert az ellátás során jobb, ha üres a gyomra – tájékoztatott Gesztes Éva, aki több mint húsz éve dolgozik gyermekmentőként.

Arra kérek mindenkit, hogy a népi gyógymódokat – mint a tejföl, a vazelin, a margarin, a hintőpor vagy a tojásfehérje – felejtsék el, mert égési sérülés esetén ezek többet ártanak, mint használnak! Ugyanez vonatkozik a kalciumra is, allergiás reakciók esetén nem hatékony: enyhébb esetekben használjunk antihisztamin-készítményeket, súlyosabb esetekben forduljunk orvoshoz

– hívta fel a figyelmet.

Az év legmelegebb időszakában a napsugárzást se hagyjuk figyelmen kívül, leggyakrabban kisded és totyogókorban gyakoriak a napozással kapcsolatos enyhébb égési sérülések, amelyek az égési sérülések három százalékát teszik ki.

– Próbáljuk meg kerülni a 11 óra és 15 óra közötti időszakban a közvetlen napsütést, használjunk magas fényvédő faktorú krémet (SPF 50) és napsapkát is. Ne feledkezzünk meg a legkisebbek folyadékbeviteléről, elsősorban vizet adjunk nekik, és semmiképp se hagyjuk őket az autóban egyetlen percre sem! – mondta az intenzív terápiás szakorvos.

A Magyar Gyermekmentő Alapítvány 2005-ben jött létre, azóta több mint 35 ezer súlyos állapotú gyermeket láttak el, számtalan közúti balesetnél, ikerszülésnél, újraélesztésnél, mérgezésnél, fulladó, görcsölő, eszméletlen gyermeknél voltak jelen, és sikerült azonnali segítséget adniuk. A gyermekintenzíves szakorvosokból és szakápolókból álló csapat mindennapi gyógyító munkájuk mellett vesznek részt a mentésben. A szervezet az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett a prevencióra is, országszerte zajló ingyenes képzéseiken közel 40 ezer embert oktattak a megelőzésre, sürgősségi ellátásra.

– Tizennégy éve azért vágtunk bele az oktatásba, hogy a helyszínre érve ne az legyen a szülő első mondata: 

Bárcsak vissza tudnám fordítani az időt! Miért nem tanította meg ezt senki? Tíz perc: ennyi idő alatt megmenthetjük gyermekünk életét, ám ha a legértékesebb percekben nem történik semmi, vagy teljes jó szándékból ugyan, de nem helyesen cselekszünk, az akár végzetes is lehet

– hangsúlyozta Gesztes Éva.

A gyermekmentő autókat a 112-es számra bejelentett esetek alapján a legsúlyosabb állapotú gyermekekhez riasztják. Ezek az esetek ugyanakkor 75 százalékban megelőzhetők lennének, ha a szülők tudnák, hogyan és mitől kellene megóvni a gyermekeket.

– A magasból eséses balesetek tipikus példái annak, amikor a szülők az ismeretek hiányában akár egyetlen ölelő mozdulattal kerekesszékbe kényszeríthetik szerettüket, ha gerincsérülést szenvedett. Arra is figyeljünk, hogy ne csak nyáron, hanem egész évben viseljenek a gyermekeink – és persze mi magunk is – biciklizéskor, gördeszkázáskor sisakot.  Jó, ha már a kezdetektől erre neveljük a kicsiket: a nyuszimotorral, rollerrel is nagyot lehet esni! – sorolta a szakember.

A gyermekmentő arról is beszélt, hogy nem szabad alábecsülni a medencék, szabadvizek veszélyeit sem.

– Akár sekélyebb vízbe is belefulladhat egy gyermek, emiatt mindig legyünk a kicsik mellett, ha pancsolnak, és ne hagyjuk őket felügyelet nélkül. A kerti tavat, medencét kerítsük körbe. Vízbiztosan úszni nem tudó gyermeket mélyvízben egyedül mentőmellényben tudhatjuk biztonságban, mert a karúszóból, úszógumiból kicsúszhatnak – összegezte Gesztes Éva.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.