Bátor , Ákos 2024. február 27.
logo
Koffein, stressz, pániktanulás – ezek kísérik a fiatalok vizsgára való felkészülését

Hatalmas terhet ró a vizsgaidőszak a felsőoktatási hallgatókra

Buri Vanda
2022.06.07. 15:27 2022.06.07. 15:30
Hatalmas terhet ró a vizsgaidőszak a felsőoktatási hallgatókra

Meghökkentő, hogy a stressz mennyire az egyetemisták életének a része, főleg a vizsgaidőszakban. A vizsgaszituációk mindenkire másként hatnak, van, akit motivál a határidő, a beszámolási kötelezettség, míg másokat ez éppen feszélyez. Eltérő az is, hogy miként készülnek a megméretésre: vannak, akik a közös tanulást választják, mert szükségük van a csoport biztonságára és a motivációjára, de akad, aki inkább egyedül szeret felkészülni, hogy semmi ne zavarja közben.

Több mint fél tucat, a Budapesti Corvinus Egyetemen tanuló hallgatót kérdeztünk meg arról, hogyan tudnak jól felkészülni az egyetemi vizsgákra, és milyen módszereket alkalmazva tanulnak. Arra is kíváncsiak voltunk, számít-e a környezet, illetve hogyan befolyásolja őket a vizsga időpontjának közeledte. 

A válaszaik alapján a hallgatókat két különböző csoportba sorolhatjuk: az első a halogatóké, akik mindent az utolsó pillanatra hagynak, a másik társasághoz pedig olyanok tartoznak, akik előrelátóak, és folyamatosan készülnek a félév során.

A stressz viszont mindkét csoportra jellemző, annak a mértéke változó. A legtöbben egyedül szeretnek tanulni, így semmi sem vonja el a figyelmüket. Arra a kérdésre, hogy milyen környezetben készülnek fel, sokféle válasz érkezett. Akad, aki könyvtárban, más egy kávézóban vagy az otthon kényelmében tud a legjobban koncentrálni, de olyan is van, aki a szabadban tanul. A vizsgát megelőző éjszaka a hallgatók nagy része még szorgosan készül, próbálja még jobban elmélyíteni a tudását. Azonban vannak olyan hallgatók is, akik szerint az alvás fontosabb, mert másnapi teljesítményükre kihat a fáradtság. A hallgatók egybehangzóan kifejtették, hogy vizsgaidőszakban jelentősen megnő a koffeinfogyasztásuk. Akad, aki napi négy energiaitalt is elfogyaszt, mindemellett több kávét is isznak. A dohányzási szokásaik is drasztikusan változnak ebben az időszakban, van, aki bevallása szerint háromszor annyit dohányzik, mint a szorgalmi időszakban.

A hallgatók ugyanakkor különböző kikapcsolódási lehetőségeket is kipróbálnak, ilyen például a jóga, a meditáció, van, aki esküszik a sétára a szabadban, mert ez feltöltődést jelent a számára. 

Németh Erzsébet, a Budapesti Metropolitan Egyetem professzora is megerősítette, hogy stresszes ez az időszak a hallgatóknak. A pszichológus elmondása szerint az emberek alapvetően különböznek, így az is, hogy mennyire szoronganak; különböző személyiségtesztek mérik ezeket. – A mérések a lányoknál magasabb szorongást mutatnak ki, mint a fiúknál, akiknél viszont látványosabbak a jelek. Óriási különbség van a vizsga típusa, annak tétje és szubjektív megítélése kapcsán. Az izgulás egyfajta csoportsodrás is tud lenni – mutatott rá a szakember. Németh Erzsébet kitért arra is, hogy a hallgatók a vizsgára való várakozás során is különbözőek, az izgalomnak a kipirosodás az egyik élettani jele. A tapasztalatok szerint a tétel kihúzásáig a diákok elsápadnak és mozdulatlanná válnak, majd egyfajta megkönnyebbülés érzése tölti el őket, amikor a számukra kedvező vagy legalább nem a legfélelmetesebb tételt húzzák ki.

Van olyan eset, amikor gátló (debilizáló) szorongást él meg a hallgató, amely káros a teljesítményére. Ilyenkor a pedagógus jól teszi, ha segít a fiataloknak, szóra kell bírni őket, először segítő kérdésekkel kell próbálkozni, például saját magáról való rövid beszélgetéssel, hogy oldódjon a feszültség, ezt követően pedig vissza kell térni a kihúzott tételhez

– hangsúlyozta Németh Erzsébet. 

Arra a kérdésre, hogy a hallgatóknál hogyan lehet a leghatékonyabban kezelni a szorongást, a szakember kiemelte: a legjobb megelőző módszer a tanulás. – Ha meg vannak győződve arról, hogy nem tudnak semmit, sajnos a relaxáció sem segít. A szorongást csökkenti az is, ha a hallgatók nem a legutolsó alkalomra veszik fel a vizsgát, így még mindig lesz második esély a jó teljesítményre – fűzte hozzá a pszichológus.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.