Több mint fél tucat, a Budapesti Corvinus Egyetemen tanuló hallgatót kérdeztünk meg arról, hogyan tudnak jól felkészülni az egyetemi vizsgákra, és milyen módszereket alkalmazva tanulnak. Arra is kíváncsiak voltunk, számít-e a környezet, illetve hogyan befolyásolja őket a vizsga időpontjának közeledte.
A válaszaik alapján a hallgatókat két különböző csoportba sorolhatjuk: az első a halogatóké, akik mindent az utolsó pillanatra hagynak, a másik társasághoz pedig olyanok tartoznak, akik előrelátóak, és folyamatosan készülnek a félév során.
A stressz viszont mindkét csoportra jellemző, annak a mértéke változó. A legtöbben egyedül szeretnek tanulni, így semmi sem vonja el a figyelmüket. Arra a kérdésre, hogy milyen környezetben készülnek fel, sokféle válasz érkezett. Akad, aki könyvtárban, más egy kávézóban vagy az otthon kényelmében tud a legjobban koncentrálni, de olyan is van, aki a szabadban tanul. A vizsgát megelőző éjszaka a hallgatók nagy része még szorgosan készül, próbálja még jobban elmélyíteni a tudását. Azonban vannak olyan hallgatók is, akik szerint az alvás fontosabb, mert másnapi teljesítményükre kihat a fáradtság. A hallgatók egybehangzóan kifejtették, hogy vizsgaidőszakban jelentősen megnő a koffeinfogyasztásuk. Akad, aki napi négy energiaitalt is elfogyaszt, mindemellett több kávét is isznak. A dohányzási szokásaik is drasztikusan változnak ebben az időszakban, van, aki bevallása szerint háromszor annyit dohányzik, mint a szorgalmi időszakban.
A hallgatók ugyanakkor különböző kikapcsolódási lehetőségeket is kipróbálnak, ilyen például a jóga, a meditáció, van, aki esküszik a sétára a szabadban, mert ez feltöltődést jelent a számára.
Németh Erzsébet, a Budapesti Metropolitan Egyetem professzora is megerősítette, hogy stresszes ez az időszak a hallgatóknak. A pszichológus elmondása szerint az emberek alapvetően különböznek, így az is, hogy mennyire szoronganak; különböző személyiségtesztek mérik ezeket. – A mérések a lányoknál magasabb szorongást mutatnak ki, mint a fiúknál, akiknél viszont látványosabbak a jelek. Óriási különbség van a vizsga típusa, annak tétje és szubjektív megítélése kapcsán. Az izgulás egyfajta csoportsodrás is tud lenni – mutatott rá a szakember. Németh Erzsébet kitért arra is, hogy a hallgatók a vizsgára való várakozás során is különbözőek, az izgalomnak a kipirosodás az egyik élettani jele. A tapasztalatok szerint a tétel kihúzásáig a diákok elsápadnak és mozdulatlanná válnak, majd egyfajta megkönnyebbülés érzése tölti el őket, amikor a számukra kedvező vagy legalább nem a legfélelmetesebb tételt húzzák ki.
Van olyan eset, amikor gátló (debilizáló) szorongást él meg a hallgató, amely káros a teljesítményére. Ilyenkor a pedagógus jól teszi, ha segít a fiataloknak, szóra kell bírni őket, először segítő kérdésekkel kell próbálkozni, például saját magáról való rövid beszélgetéssel, hogy oldódjon a feszültség, ezt követően pedig vissza kell térni a kihúzott tételhez
– hangsúlyozta Németh Erzsébet.
Arra a kérdésre, hogy a hallgatóknál hogyan lehet a leghatékonyabban kezelni a szorongást, a szakember kiemelte: a legjobb megelőző módszer a tanulás. – Ha meg vannak győződve arról, hogy nem tudnak semmit, sajnos a relaxáció sem segít. A szorongást csökkenti az is, ha a hallgatók nem a legutolsó alkalomra veszik fel a vizsgát, így még mindig lesz második esély a jó teljesítményre – fűzte hozzá a pszichológus.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
